Vágyálom

Amit még szeretnék megélni, látni, hallani egyszer jelenlegi "nagyjainktól", az egy kis dizájnváltás, egy kis megújulás, egy kis "másság". Például Orbán Viktort nem zsebre vágott kézzel slattyogni nyilvános szereplései alkalmával; Andy Vajnát a feje tetejére tűzött napszemüvege nélkül és csukott szájjal. Lázár Jánost, amint legalább egy percen át nem mosolyog rókaképpel mondandója közben. Csepreghy Nándort érthetően, normális tempóban beszélni (ezt ugyebár Orbán Viktornak is sikerült néhány év alatt megtanulnia). Rogán Antalt úgy, hogy nem forgatja és dülleszti a szemét a pulpituson beszéd közben.  Tamás Gáspár Miklóst, amikor valamely megnyilvánulásakor, bármely témában, magán kívül bárki mással is legalább egyszer egyetért.  L. Simon Lászlót egyszer olyan állapotban nyilatkozni, amikor nem az látszódna az arcán, hogy még nem pihente ki az előző napot;  Semjén Lászlót, ahogyan nyugodtan ül a parlamentben és nem kitekert nyakkal, átszellemülten mosolyogva, bólogatva hallgatja, amikor a főnöke beszél.  

Pintér Sándor rendőrminisztert egy fejére szabott méretű sapkában (amit nem a füle tart). Szijjártó Pétert, amint megszólalásai alkalmával percenként öt alá szorítja az "ő"-zést és "e"-zést;  Kósa Lajost beszélni az orrpolip műtétje utáni állapotában.  Kövér Lászlótól egyszer azt hallani, hogy a "baloldalon" ülők mégiscsak emberek, továbbá legalább egyszer látni a fogsorát motyogása közben (gondolom van neki). Tarlós Istvánt, amikor a nyilvánosság előtt nem "döbrögis" testtartásban áll, nem "demszkyzik" és nem tesz tahó megjegyzést valakire, bárkire.  Harrach Pétert legalább enyhe mosollyal az arcán látni. Csak egyszer! Mészáros Lőrinc stróman úrtól megtudni teljes vertikumát, vagyis, hogy mi mindenhez (is) ért.  Gázszerelő, útépítő, energetikus, földműves, vasútépítő, villanyszerelő, polgármester, vízszerelő, csatornaépítő, kereskedő, szálloda üzemeltető, halgazdálkodó, mangalica tenyésztő. Ezt tudjuk. És még? Úgy gondolom, bizonyosan hosszú életű leszek, míg ezek a kívánalmaim teljesülhetnek. Ugye?