Előfizetés

Negyvenhat meg egy billegő esszé

A Balanced Rock van a 83 éves Almási Miklós (Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a drámaelmélet és a filozófiai esztétika tudósa és nem mellesleg: kedves ember) legújabb könyvének (Bevezetés a 21. századba, Negyvenhat + egy, Kalligram , Pozsony) címlapján. 

A Billegő Kő az amerikai Arches National Parkból (Utah, Almási Gábor fotója). Óvjuk nagyon ezt a jelképet. Meg, amit a szerző hozzáfűz mindjárt a belső borítón:

„Ma már csak a bizonytalanság állandó.

– Ne félj – mondja az indián.

– Nézd: billeg a szikla ott fenn. Ha szilárdan állna, rég ledőlt volna. Bizonytalansága vitte át az időkön.”

Becsüljük meg nagyon a „billegést” egy olyan világban, ahol a tépelődést értelmiségi csökevénnyé fokozták le, ahol a politika kimondottan magának tartja fenn a tévedhetetlenség szentségét és ennek jegyében tör-zúz mindent, amit először is meg kellene értenie. Mindenekelőtt a tépelődőket.

Almási 46 +1 esszét válogatott össze ebbe a kötetbe Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szavaival élve öt perccel a világvége előtt, egy új világrend hajnalán, amely mindent lecserélt, ami a XX. században otthonos volt, s amelyben a nemzetállamok helyett itt a globális világ, az analóg rendszerek helyett a digitális korszak, a viszonylagos béke helyett a mind több háború, és amelyben egyetlen örökséget hurcolunk magunkkal a XX. századból: a magányt. Megmentőnek maradt a művészet (a zene a poptól Mozartig, az építészet), az olvasás – és nem csak azért, mert olvasni jó, mondja Almási.

Nem csak mondja, olvasott is sokat, s vagy másfél évtizeden át „kommentelte” is (többségét a Mozgó Világban), ami átment a kezén és amit átmosott a szellemén, hogy utána mi, az ő olvasói is közelebb kerülhessünk a XXI. század lényegéhez. (A kiadónak üzenjük: őrizzük a századok római számozását, ez is egyfajta makacs kultúra.) Kommentelt Kissingertől, Mario Vargas Llosától, Thomes E. Friedmann-non át Umberto Ecóig, Vitányi Ivánig, Paul Krugmanig, Tony Judt-ig és Thomas Pikettyig felsorolhatatlanul sokakat, hogy egybevesse a múlt század kiizzadt „gondolati kincsét” azzal, amiben élünk. A jelennel. Akkor is, ha a folyamatos átmenet illúzió, akkor is, ha az új század „radikálisan új felütéssel tört ránk”. Kísérlet ez a kötet, a billegő kövek kultúrtörténeti breviáriuma, kísérlet arra, hogy útjelzőket találjunk a közös zsolozsma lehetőségére.

Elfogult vagyok Almásival. Egyszer már - húszévesen - bevezetett (nem csak ő, emlékezik-e még valaki a fiatalon elhunyt Papp Zsolt ÉS-esszéire?) a XX. századba, 1974-ben megjelent Amerika-könyve (Rezgésszámok) azóta is itt van az orrom előtt, a polcon, tanulságául annak, hogyan kell forgatni a kezünk között azt, ami a látszat, hogy valamit megértsünk a lényegből is.

Ha már csak a magányunkat örökölhettük a múlt századból, hát olvassunk Almási Miklóst (is). Nem csak azért, mert olvasni jó, hanem azért, hogy e megörökölt magányt oldjuk kissé. Almásiban gondolatilag egymásra találni pedig kimondott szellemi élvezet.

Nehezen indul az új típusú közbeszerzés

Magyarországot gyakran érte az a bírálat, hogy a vállalkozások biztonságát veszélyezteti a jelenlegi közbeszerzési törvény, ezért is övezte nagy várakozás a november 1-jén hatályba lépő új szabályozást, amelyet azért kellett megalkotnia az Országgyűlésnek, hogy kitágítsák a kapukat az Unió vállalkozásai előtt. Így a jövőben a nemzetközi vállalatok még nagyobb eséllyel indulnak a magyarországi pályázatokon, mint eddig.

Nagy mértékben megnehezíti a vállalkozások felkészülését, hogy az új szabályozás alkalmazására, hogy mind a mai napig nem jelent meg a törvény végrehajtási rendelete. A késedelem miatt az a veszély fenyeget, hogy a kezdeti időkben lelassul az uniós források befogadása. Az is gondot okoz - mondják a szakemberek -, hogy az új közbeszerzési törvény olyan, mintha kizárólag nagyvállalatok számára készült volna. Ugyanis bonyolult adminisztratív követelményeket ír elő, amelyek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára nehezen lesznek teljesíthetőek. Ezért célszerű lett volna, ha a kkv-knak egy egyszerűsített eljárás rendet dolgoznak ki. Nem beszélve arról, hogy azzal, hogy kitágították a közbeszerzési pályázatokon kötelezően résztvevők körét, a minőségbiztosítással foglalkozó cégeknél kapacitáshiány keletkezik, aminek első jelei már a régi rendszerben is jelentkeztek. A sorban állás szintén a gyorsaság rovására megy. A közbeszerzési pályázatokon való, szélesebb körű részvétel sok kisvállalkozás számára pénzügyi nehézséget okozhat, nem beszélve arról, hogy meghosszabbítja a projekt megvalósulásának az idejét, így a kkv-k is nehezebben juthatnak majd a pénzükhöz.

Ahogy a családi csődvédelemnél, gondot okozott a megfelelő csődbiztosok megtalálása, úgy a közbeszerzési eljárásoknál sem világos még, hogy kik lesznek azok a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók, akiket be kell vonni azokba az eljárásokba, amelyeknél uniós pénzek felhasználásáról van szó. Ezeknek a kérdéseknek a jövő vasárnapig, az új törvény hatályba lépéséig tisztázódniuk kell, különben nem indulhatnak olyan közbeszerzési eljárás, amelynél uniós pénzeket használnak fel.

Nehezen indul az új típusú közbeszerzés

Magyarországot gyakran érte az a bírálat, hogy a vállalkozások biztonságát veszélyezteti a jelenlegi közbeszerzési törvény, ezért is övezte nagy várakozás a november 1-jén hatályba lépő új szabályozást, amelyet azért kellett megalkotnia az Országgyűlésnek, hogy kitágítsák a kapukat az Unió vállalkozásai előtt. Így a jövőben a nemzetközi vállalatok még nagyobb eséllyel indulnak a magyarországi pályázatokon, mint eddig.

Nagy mértékben megnehezíti a vállalkozások felkészülését, hogy az új szabályozás alkalmazására, hogy mind a mai napig nem jelent meg a törvény végrehajtási rendelete. A késedelem miatt az a veszély fenyeget, hogy a kezdeti időkben lelassul az uniós források befogadása. Az is gondot okoz - mondják a szakemberek -, hogy az új közbeszerzési törvény olyan, mintha kizárólag nagyvállalatok számára készült volna. Ugyanis bonyolult adminisztratív követelményeket ír elő, amelyek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára nehezen lesznek teljesíthetőek. Ezért célszerű lett volna, ha a kkv-knak egy egyszerűsített eljárás rendet dolgoznak ki. Nem beszélve arról, hogy azzal, hogy kitágították a közbeszerzési pályázatokon kötelezően résztvevők körét, a minőségbiztosítással foglalkozó cégeknél kapacitáshiány keletkezik, aminek első jelei már a régi rendszerben is jelentkeztek. A sorban állás szintén a gyorsaság rovására megy. A közbeszerzési pályázatokon való, szélesebb körű részvétel sok kisvállalkozás számára pénzügyi nehézséget okozhat, nem beszélve arról, hogy meghosszabbítja a projekt megvalósulásának az idejét, így a kkv-k is nehezebben juthatnak majd a pénzükhöz.

Ahogy a családi csődvédelemnél, gondot okozott a megfelelő csődbiztosok megtalálása, úgy a közbeszerzési eljárásoknál sem világos még, hogy kik lesznek azok a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók, akiket be kell vonni azokba az eljárásokba, amelyeknél uniós pénzek felhasználásáról van szó. Ezeknek a kérdéseknek a jövő vasárnapig, az új törvény hatályba lépéséig tisztázódniuk kell, különben nem indulhatnak olyan közbeszerzési eljárás, amelynél uniós pénzeket használnak fel.