Előfizetés

Október 23. - Gyászoljuk Göncz Árpádot, "mert megérdemli"

Publikálás dátuma
2015.10.23. 18:55
Résztvevők koszorúznak az '56-os forradalom és szabadságharc emléknapján rendezett megemlékezésen Salgótarjánban 2015. október 2
Október 23. a magyar történelem egyik legméltóbb napja az ünneplésre, mert egy kis ország népe fel mert lázadni egy nagyhatalom szorítása, és a nyomor, a szolgává silányítás ellen - mondta Salgótarjánban Dániel Zoltán alpolgármester pénteken.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett városi koszorúzási ünnepségen Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) kitért arra, hogy október 23-án a forradalom felemelő napjairól szokás szólni, de - mint mondta - nincs könnyű helyzetben az, aki ott mond emlékbeszédet, ahol 1956. december 8-án több tucat ártatlan ember életét oltották ki.

Felidézte, hogy 59 éve robbanáshoz vezetett az elnyomás, a felgyülemlett keserűség, és a véráldozatoktól sem visszariadó forradalmi tömeg elérte célját: a hatalom, ha nehezen is, de meghátrált.

Dániel Zoltán alpolgármester MTI Fotó: Komka Péter

Dániel Zoltán alpolgármester MTI Fotó: Komka Péter

A forradalom leverése után évekig tartott a Kádár nevével fémjelzett rendszer megtorlása, 400 embert végeztek ki, köztük a törvényes miniszterelnököt, több mint 21 ezer embert börtönöztek be, az országból több mint 200 ezren menekültek el - mondta Dániel Zoltán.

A diktatúra ismérvei között sorolta fel a félelemkeltést, a kevés bizalmi emberre építést, az ellenséggyártást, a pénzcsap kézben tartását, a hazugságot, és úgy fogalmazott: diktatórikus berendezkedésű államok sajnos ma is vannak, s az ezzel kapcsolatos törekvések sem tűntek el, de kijelenthetjük, hogy eddig egyetlen diktatúra sem tudott a történelmi múltban fennmaradni.

Ünnepi beszédében az alpolgármester arra is kitért, hogy október 23. nemcsak a dicsőséges forradalom kitörésének napja, hanem a köztársaságé is. 1989-ben ezen a napon kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot, a rendszerváltás utáni demokratikus parlament pedig Göncz Árpádot választotta a köztársaság első elnökévé. Az életének 94. évében október 6-án elhunyt Göncz Árpádról az alpolgármester azt mondta: gyászoljuk őt, mert megérdemli, hogy sokáig emlékezzünk rá, politikai hovatartozás nélkül.

Salgótarjánban a megyeháza előtti téren rendezték a megemlékezést, amelyen mintegy 150-en vettek részt. Salgótarján megyei jogú város és Nógrád megye önkormányzata, intézmények, társadalmi szervezetek mellett a pártok közül a DK, a Jobbik és az MSZP városi szervezeteinek képviselői helyeztek el koszorút a megyeháza falán lévő, az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen mártírjainak tiszteletére állított emléktáblánál.

Áder és Seehofer, a két jó barát (fotók)

Publikálás dátuma
2015.10.23. 18:12
MTI Fotó: Kovács Tamás
Áder János köztársasági elnök pénteken Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az '56-os magyarok támogatásáért, miután a magyar államfő nem itthon ünnepelte október 23-át, hanem Münchenben.

Az államfő és a bajor miniszterelnök négyszemközti megbeszélése és az azt követő munkaebéd után a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita magyar újságíróknak elmondta: Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet Bajorország nyújtott "oly sok honfitársunknak 1956-ban".

A köztársasági elnök felidézte a Bajorországban megalakult Magyar-Máltai Szeretszolgálatnak a rendszerváltás idején nyújtott támogatását is, a bajor kormányfő pedig kiemelte, hogy a németek soha nem felejtik el a két Németország egyesüléséhez nyújtott magyar segítséget.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A megbeszélésen szó volt aktuális kérdésekről, így a migráció problémájáról és hosszú távú kihívásairól is. Horst Seehofer rámutatott, hogy az utóbbi 6 hétben 340 ezer migráns érkezett, ami óriási kihívás a tartománynak. Hangsúlyozta: mielőbb megoldást kell találni, mert Bajorországot rendkívül érzékenyen érinti a migránskérdés.

Áder János kétnapos müncheni látogatásának második napján megkoszorúzta a bajor fővárosban működő Magyar Katolikus Misszió 1956-os emléktábláját, és felkereste a legnagyobb müncheni egyetem, a Ludwig Maximilians Universität (LMU) finnugor intézetét, ahol magyar nyelvet és nyelvtörténetet tanuló diákokkal és az intézet vezetőivel beszélgetett.

A köztársasági elnök pénteken ellátogatott a BMW müncheni központjába is, ahol az autógyár európai régióért felelős alelnöke, Nicolas Peter és vezető fejlesztők egyebek mellett a társaság elektromobilitási projektjeit mutatták be. Az államfő kétnapos bajorországi látogatásának első napján is téma volt a környezetbarát közlekedés: csütörtökön Áder János a müncheni műszaki egyetem (TUM) elektromobilitási kutatásairól, fejlesztéseiről tájékozódott.

A köztársasági elnök csütörtök este ünnepi beszédet mondott a müncheni főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, ahol azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben "a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van", és még a romok alól is azt üzenték a világnak, hogy van erre remény.  Ez a remény "történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat", és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt - mondta Áder János.   

Lásd még: Áder János magyar köztársasági elnök külföldön ünnepli '56-ot

Áder és Seehofer, a két jó barát (fotók)

Publikálás dátuma
2015.10.23. 18:12
MTI Fotó: Kovács Tamás
Áder János köztársasági elnök pénteken Münchenben köszönetet mondott Horst Seehofer bajor miniszterelnöknek az '56-os magyarok támogatásáért, miután a magyar államfő nem itthon ünnepelte október 23-át, hanem Münchenben.

Az államfő és a bajor miniszterelnök négyszemközti megbeszélése és az azt követő munkaebéd után a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita magyar újságíróknak elmondta: Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet Bajorország nyújtott "oly sok honfitársunknak 1956-ban".

A köztársasági elnök felidézte a Bajorországban megalakult Magyar-Máltai Szeretszolgálatnak a rendszerváltás idején nyújtott támogatását is, a bajor kormányfő pedig kiemelte, hogy a németek soha nem felejtik el a két Németország egyesüléséhez nyújtott magyar segítséget.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

A megbeszélésen szó volt aktuális kérdésekről, így a migráció problémájáról és hosszú távú kihívásairól is. Horst Seehofer rámutatott, hogy az utóbbi 6 hétben 340 ezer migráns érkezett, ami óriási kihívás a tartománynak. Hangsúlyozta: mielőbb megoldást kell találni, mert Bajorországot rendkívül érzékenyen érinti a migránskérdés.

Áder János kétnapos müncheni látogatásának második napján megkoszorúzta a bajor fővárosban működő Magyar Katolikus Misszió 1956-os emléktábláját, és felkereste a legnagyobb müncheni egyetem, a Ludwig Maximilians Universität (LMU) finnugor intézetét, ahol magyar nyelvet és nyelvtörténetet tanuló diákokkal és az intézet vezetőivel beszélgetett.

A köztársasági elnök pénteken ellátogatott a BMW müncheni központjába is, ahol az autógyár európai régióért felelős alelnöke, Nicolas Peter és vezető fejlesztők egyebek mellett a társaság elektromobilitási projektjeit mutatták be. Az államfő kétnapos bajorországi látogatásának első napján is téma volt a környezetbarát közlekedés: csütörtökön Áder János a müncheni műszaki egyetem (TUM) elektromobilitási kutatásairól, fejlesztéseiről tájékozódott.

A köztársasági elnök csütörtök este ünnepi beszédet mondott a müncheni főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, ahol azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben "a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van", és még a romok alól is azt üzenték a világnak, hogy van erre remény.  Ez a remény "történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat", és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt - mondta Áder János.   

Lásd még: Áder János magyar köztársasági elnök külföldön ünnepli '56-ot