Előfizetés

Közelkép - Alinda, a hiteles beszélgetőtárs

Veiszer Alinda egy hónapja debütált az éppen belső átalakuláson áteső Hír Tv-n. A műsorvezető azután igazolt le a csatornához, hogy Simicska Lajos (aki papíron már nem tulajdonosa a csatornának, de gyakorlatban igen) elkezdett más szeleket fújni, mint annak előtte. Korábban még csak meg sem fordult volna fejében, hogy elgondolkozzon egy ilyen ajánlaton, mondta el Alinda a Magyar Újságírók Országos Szövetsége új műsorokat, médiavezetőket bemutató pódiumbeszélgetés-sorozatán, a Sajtóházban. 

A kötetlen csevej során elsősorban a meglepő leigazolás hátterét igyekezett boncolgatni a két beszélgetőtárs, Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője és Borbély Zoltán újságíró, kommunikációs szakember. Alinda pedig minden kérdésre válaszolt, méghozzá hűen ahhoz a képhez, ami az elmúlt öt-hét évben kialakult róla. Szerinte tud hiteles lenni a Hír Tv-nél is, számára amúgy is az a mérvadó, hogy értékes közéleti-kulturális beszélgetőműsort vezethessen. A kizárólag újságírókból álló közönség előtt megvallotta: vihette magával megszokott szerkesztőjét, vendégeit pedig maga választhatja ki.

Tudatos és örömteli döntése, hogy nem csupán a megszokott arcokat kívánja meginvitálni, hanem igyekszik nyitni a fiatal művészek, a kevésbé ismert személyek felé is. Így került asztala másik oldalára Totth Benedek, a kiváló elsőkötetes szerző, egy harmincas kultúraszervező újságíró, egy ifjú történész és a legutóbbi adásban Gárdos Péter filmrendező 89 éves édesanyja, akinek megindító holokauszt-történetét saját fia dolgozta fel. Alinda nem csinált ügyet abból sem, hogy leigazolás miatt kapott hideget-meleget is. Habár köztudott, hogy nem kerüli a konfliktushelyzeteket, mégis azt vallja, a konfliktus csak ésszerű keretek között hasznos, akkor is csak, mint eszköz. Az igazán meglepő bejelentés csak úgy mellékesen szökött ki belőle: "Megvetem, ami hírgyártás gyanánt történik a közmédiánál.

" Először nekünk mondta el, hogy nagy vágya, hogy egyszer a közmédiát vezethesse, méghozzá valóban szakmai szempontok szerint, tisztességesen. A Junior Prima Díjjal is elismert műsorvezető a beszélgetés után azt is elárulta, a hírtévés közönség még nem annyira vevő a fiatal vendégekre, de reméli, munkája meghozza a gyümölcsét. Mi sem kívánhatunk mást a műsorvezetőnek, aki remélhetőleg a világra kíváncsi és olyan őszinte beszélgetőtárs marad, aki továbbra sem kezeli kényes témaként elképzeléseit, érzéseit. Mert lássuk be, az mégiscsak nagyon szimpatikus, hogy ország-világ előtt kijelenti, bizony nem ismeretlen érzés számára az irigység sem.

Blöffölt Erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök a november elsejére kitűzött előrehozott voksolásra készülve minden alkalmat megragad ellenfelei gyengítésére.

Egyik riválisa épp a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amelynek parlamentbe jutása törte meg az AKP 13 éves kétharmados dominanciáját, s akadályozta meg ezáltal Erdogan alkotmánymódosítási tervét, az elnöki köztársaság létrehozását. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciót is az AKP támogatottságának növelésére próbálja felhasználni Erdogan, aki már többször PKK szimpátiával vádolta meg a HDP-t, ami ankarai olvasatban a terrorizmus támogatását jelenti. A felmérések azt mutatják, hogy a kiújult kurd-török konfliktus, a hatalom katonai fellépése nem segítik Erdogan törekvéseit, az AKP, csoda nélkül ezúttal sem tud abszolút többséget szerezni, újra kénytelen lesz koalíciós tárgyalásokba bocsátkozni, ami a júniusi voksolást követően is kudarcba fulladt. Ezért egészen irreális elmélettel állt elő Erdogan.

Ankara már korábban is próbálta összemosni az Iszlám Államot (IS) és az ellene harcoló kurd PKK-t, de ezúttal az államfő hármas összeesküvést emlegetett. A Reuters hírügynökség jelentése szerint azt állította, hogy az október 10-i, 102 halálos áldozatot követelő öngyilkos ankarai merénylet, amelyet egy kurdbarát béketüntetés résztvevői ellen követtek el, az Iszlám Állam, a PKK illetve a "mukhabarat" – a szíriai titkosrendőrség - közös akciója volt. A két öngyilkos merénylő egyikét azonosították a török hatóságok, Yunus Emre Alagoz az IS szimpatizánsa volt. Mindeddig semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a PKK-nak vagy a szír rezsimnek bármi köze lenne a történtekhez.

A török ügyészség előzetes vizsgálatot kezdeményezett hanyagság vádjával Selami Altinok belügyminiszter és több alkalmazottja ellen az ankarai merénylet kapcsán. A Hürriyet ellenzéki lap szerint esélye sincs a vizsgálatnak, mert a minisztereket célzó eljárásokra a kormánynak is rá kell bólintania.

Blöffölt Erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök a november elsejére kitűzött előrehozott voksolásra készülve minden alkalmat megragad ellenfelei gyengítésére.

Egyik riválisa épp a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amelynek parlamentbe jutása törte meg az AKP 13 éves kétharmados dominanciáját, s akadályozta meg ezáltal Erdogan alkotmánymódosítási tervét, az elnöki köztársaság létrehozását. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciót is az AKP támogatottságának növelésére próbálja felhasználni Erdogan, aki már többször PKK szimpátiával vádolta meg a HDP-t, ami ankarai olvasatban a terrorizmus támogatását jelenti. A felmérések azt mutatják, hogy a kiújult kurd-török konfliktus, a hatalom katonai fellépése nem segítik Erdogan törekvéseit, az AKP, csoda nélkül ezúttal sem tud abszolút többséget szerezni, újra kénytelen lesz koalíciós tárgyalásokba bocsátkozni, ami a júniusi voksolást követően is kudarcba fulladt. Ezért egészen irreális elmélettel állt elő Erdogan.

Ankara már korábban is próbálta összemosni az Iszlám Államot (IS) és az ellene harcoló kurd PKK-t, de ezúttal az államfő hármas összeesküvést emlegetett. A Reuters hírügynökség jelentése szerint azt állította, hogy az október 10-i, 102 halálos áldozatot követelő öngyilkos ankarai merénylet, amelyet egy kurdbarát béketüntetés résztvevői ellen követtek el, az Iszlám Állam, a PKK illetve a "mukhabarat" – a szíriai titkosrendőrség - közös akciója volt. A két öngyilkos merénylő egyikét azonosították a török hatóságok, Yunus Emre Alagoz az IS szimpatizánsa volt. Mindeddig semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a PKK-nak vagy a szír rezsimnek bármi köze lenne a történtekhez.

A török ügyészség előzetes vizsgálatot kezdeményezett hanyagság vádjával Selami Altinok belügyminiszter és több alkalmazottja ellen az ankarai merénylet kapcsán. A Hürriyet ellenzéki lap szerint esélye sincs a vizsgálatnak, mert a minisztereket célzó eljárásokra a kormánynak is rá kell bólintania.