Kaczynski pártja a győzelem küszöbén

Publikálás dátuma
2015.10.24. 07:31
Ewa Kopacz a Vatikánban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Varsóba vasárnap „befuthat a budapesti gyors”: az Orbán-kormány politikáját sok tekintetben követendő példának tekintő Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a fő esélyes a győzelemre a parlamenti választásokon, sőt akár az abszolút többséget is megszerezheti. Brüsszelben az első Kaczynski-kabinet teljesítménye alapján nem sok jóra számítanak, s aggódnak a befektetők is.

A közvélemény-kutató intézetek felmérései jó ideje a PiS sikerét jelzik előre, így nagy valószínűséggel megjósolható a vasárnapi lengyelországi voksolás végeredménye. A középjobb, liberális, piacbarát, az Európai Unióval jó viszonyt ápoló Polgári Platform (PO) és a Parasztpárt koalíciója nyolc év után várhatóan kénytelen lesz átadni a kormányzást a konzervatív, nacionalista, s az EU-val szemben kemény fellépést szorgalmazó Jog és Igazságosság vezette választási szövetségnek.

Már a nyári államfőválasztás is megmutatta, hogy a 2007 óta kormányzó PO népszerűsége visszaesett, a lengyeleknek elegük volt a kormányon lévő koalícióból és változást akarnak. A hivatalba lévő köztársasági elnök, Bronislaw Komorowski helyett, nem kis meglepetésre, egy „új arcra” szavaztak. Bár sokan arra számítottak, hogy Jaroslaw Kaczynski maga akar beköltözni a köztársasági elnöki palotába, amelynek egykor néhai ikertestvére, Lech Kaczynski volt a lakója, a populista politikus maga helyett egy mérsékelt konzervatív jelöltet állított Andrzej Duda személyében.

Az új generációt képviselő, 43 éves Duda nagyon aktív államfő, s noha augusztusi beiktatásakor a nemzet egységére hívott fel, jórészt pártja választási programját képviseli. Eddigi közkedveltsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 2005-2007 között Lengyelország élén állt PiS most várhatóan visszatér a hatalomba. Bár az előtérben két nő – a jelenlegi miniszterelnök, Ewa Kopacz, illetve a PiS kormányfőjelöltje, Beata Szydlo – küzd egymással, a háttérben a két pártalapító, Donald Tusk és Jaroslaw Kaczynski párharca húzódik.

Az elnökválasztásnál jól bevált taktikát a PiS a parlamenti választásokon is követte, tehát ismét nem az ellentmondásos megítélésű pártelnököt, Jaroslaw Kaczynskit, hanem egy eddig kevésbé ismert képviselőnőjüket, az 52 éves Szydlót jelölték a miniszterelnöki posztra. Ő irányította idén Duda államfői kampányát, 2005-ös képviselővé választása előtt pedig egy alig 11 ezer fős sziléziai bányászváros, Brzeszcze polgármestere volt. „Őszinte, keményen dolgozó, megbízható” politikusként mutatta be őt a PiS jelöltállító kongresszusán Kaczynski.

Amikor Donald Tusk tavaly elfogadta az EU felkérését, s az Európai Tanács elnöke lett, már sejteni lehetett, hogy nélküle a Polgári Platform veszíthet az idei parlamenti választáson. Tusk volt ugyanis a rendszerváltás utáni első lengyel miniszterelnök, akit egy második hivatali időszakra is megválasztottak 2011-ben. Vezetésével Lengyelország az EU többi államánál sikeresebben vészelte át a pénzügyi válságot, Varsó pedig befolyásos és tekintélyes szereplővé vált a nemzetközi színtéren. Tusk távozásakor a hozzá minden tekintetben lojális Ewa Kopacz-ot jelölte utódjának, s noha a volt egészségügyi miniszter (képzettségére nézve orvosnő) Kopacz igyekezett helytállni, azóta bebizonyosodott, hogy bár személyesen népszerű, ám elődjénél jóval kevésbé karizmatikus személyiség.

A PO-ra ráadásul az elmúlt években korrupciós ügyek árnya vetült, s pozícióit súlyosan visszavetette a lehallgatási botrány: a párt vezető személyiségeinek fehér asztal melletti, káromkodásokkal, cinikus kijelentésekkel, a nemzetközi partnerek gyalázásával tarkított beszélgetései jócskán aláásták a Polgári Platform tekintélyét, s több politikus, köztük Radoslaw Sikorski külügyminiszter karrierjét is derékba törték. Két tévévitát is tartottak az október 25-i voksolást megelőzően, de feltehetőleg egyik sem befolyásolta érdemben a választás kimenetelét. E hét hétfőjén Ewa Kopacz és Beata Szydlo küzdött meg egymással, kedden pedig a többi induló párt vezetőivel együtt nyolcan álltak a pódiumon.

Az egyik fő vitapont Varsóban is a menekültkérdés. Kopacz kormányfő 7 ezer menedékkérő befogadását vállalta, a PiS viszont idegengyűlölő hangot üt meg, sőt jelöltjük a vitában EU-s szintű menekültadóval riogatott. (Kaczynski pedig azzal, hogy a menekültek fertőző betegségeket hurcolnak be.) Szydlo a fiatal családokat támogató programokkal csábítaná vissza a külföldön munkát vállalt lengyel fiatalokat. A PiS gazdasági ígéreteit illetően Kopacz miniszterelnök figyelmeztetett, mekkora felelőtlenség olyan ígéretekkel előállni, amelyekre aligha lesz fedezet a költségvetésben.

Kaczynski pártja erőteljesebb állami beavatkozást ígér a gazdaságba. Csökkentenék a nyugdíjkorhatárt, új adókat szabnának ki a bankokra, az áruházláncokra, s helyzetbe hoznák a hazai tőkét. A külföldi befektetők attól tartanak, hogy az új kormány visszafordíthatja az elődje által hozott szabadpiaci reformokat. A bankszektor 60 százaléka külföldi kézben van, ahogy a lengyel adósság legalább felét is külföldi befektetők finanszírozzák. A gazdaság egyik fő problémájának a növekvő jövedelemkülönbségeket, így az ország nyugati és keleti része közötti egyenlőtlenséget tartják: a keleti országrészben, amely a PiS fő bázisa, nagyobb a szegénység, s stagnál a gazdaság.

Szakértők szerint ugyanakkor a PiS hajlamos eltúlozni a gondokat, rosszabbnak állítja be a gazdaság helyzetét, mint amilyen az valójában. A PO az „Erős gazdaság, magasabb bérek” jelszóval kampányolt, s tény, hogy a lengyel GDP az elmúlt évtizedben 46 százalékkal emelkedett. Ez a legerősebb ütem ugyan az EU-ban, ám egy főre számítva már nem olyan impozánsak a mutatók. A háztartások bevétele a Reuters szerint 30 százalékkal emelkedett egy évtized alatt, de így is csupán harmada a német szomszédokénak. Minden tizedik lengyel munkanélküli, minden negyedik pedig csak ideiglenes jelleggel foglalkoztatott.

Élesedhet a jövőben a lengyel külpolitika hangneme, erre számít a politico.eu portál is. Jaroslaw Kaczynski korábbi uniós követelőzéseit máig elrettentő példaként idézik Brüsszelben. A PiS kormányfőjeként igen kemény hangot ütött meg mind Berlinnel, mind Moszkvával szemben is. A lengyel-orosz viszony még inkább elmérgesedhet, hisz a PiS vezetője a lengyel elnöki különrepülőgép 2010 áprilisi szmolenszki katasztrófájáért, ikertestvére haláláért egyértelműen a Kremlt teszi felelőssé. A Krím annektálása, a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás óta a PiS még erőteljesebben követeli, hogy telepítsenek állandó NATO-bázist Lengyelország területére. Ezt Andrzej Duda fel is vetette Angela Merkel német kancellárnál tett bemutatkozó látogatásán, de nem kapott kedvező választ. A PiS kormányra kerülésével veszélybe kerülhetnek a lengyel klímapolitikai célok is, mivel a párt a jelentős szennyezőforrásnak tartott szénbányászat felélesztését is beígérte választóiknak.

Biztosan vezet az ellenzéki PiS

A tévéviták után készült, legfrissebb IBRiS-felmérés szerint a PiS és két kisebb tömörülés, a Szolidáris Lengyelország (SP) és az Együtt Lengyelország (PR) választási szövetsége a szavazatok 37 százalékát szerezheti meg, s alig 6 mandátuma hiányzik az abszolút többséghez. A PO 23 százalékon áll, az Egyesült Baloldal 8,9, Ryszard Petru új pártja, a Modern 6,4, a rockzenész Pawel Kukiz pártja 5,9, a Parasztpárt 5,1 százalékot érhet el. E felmérés szerint a többi párt nem lépné át az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A TNS Polska utolsó felmérése szerint a PiS 37,8, a PO 24,1, Kukiz pártja 9,1, az Egyesült Baloldal 8,6, a Modern 6,6 százalékot érne el. A PiS valószínű koalíciós partnere a Kukiz’15 párt lehet.



Szerző

A biztosítóknak rögzíteni kell a volt astrásokat

Akkor is be kell fogadniuk a biztosítóknak a közös megegyezéssel távozott volt Astra-biztosítottakat, ha az Astra Bmég nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.

A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés előzménye, amint azt lapunk elsőként megírta: több tízezer volt astrás ügyfél került szorult helyzetbe amiatt, hogy a nyáron csődbe ment román biztosító cég még nem jelezte szerződésük megszűnését a kártörténeti nyilvántartó rendszerben, hiába írták alá időben a szerződés felbontásáról szóló megállapodást.

Az Astra nem tudtja kezelni a tömeges kiléptetést, ezért az érintettek így nem tudtak új kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötni, a rendszer ugyanis nem enged több biztosítás regisztrálását. Az Astra viszont már nem ismeri el a szerződéseket, így az ügyfelek akár fedezetlenségi időszakba is kerülhettek, ami adott esetben büntetéssel is maga után vonhatott. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a mintegy 130 ezer felmondásból körülbelül csak 30 ezret tudott az Astra feldolgozni.

Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.

Ennek feltétele, hogy

*  az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót,

* a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként a közös megegyezést,

*  az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét

tüntette fel.

Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson. A román pénzügyi felügyelet augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést.

Szerző

A biztosítóknak rögzíteni kell a volt astrásokat

Akkor is be kell fogadniuk a biztosítóknak a közös megegyezéssel távozott volt Astra-biztosítottakat, ha az Astra Bmég nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.

A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés előzménye, amint azt lapunk elsőként megírta: több tízezer volt astrás ügyfél került szorult helyzetbe amiatt, hogy a nyáron csődbe ment román biztosító cég még nem jelezte szerződésük megszűnését a kártörténeti nyilvántartó rendszerben, hiába írták alá időben a szerződés felbontásáról szóló megállapodást.

Az Astra nem tudtja kezelni a tömeges kiléptetést, ezért az érintettek így nem tudtak új kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötni, a rendszer ugyanis nem enged több biztosítás regisztrálását. Az Astra viszont már nem ismeri el a szerződéseket, így az ügyfelek akár fedezetlenségi időszakba is kerülhettek, ami adott esetben büntetéssel is maga után vonhatott. Lapunk korábban úgy értesült, hogy a mintegy 130 ezer felmondásból körülbelül csak 30 ezret tudott az Astra feldolgozni.

Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.

Ennek feltétele, hogy

*  az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót,

* a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként a közös megegyezést,

*  az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét

tüntette fel.

Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson. A román pénzügyi felügyelet augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést.

Szerző