Reflex;Hillary Clinton;Trey Gowdy;

- Elmaradt a dráma Clinton meghallgatásán

Új tényeket nem tárt fel Hillary Clinton maratoni meghallgatása a bengázi incidens ügyében, a washingtoni képviselőház vegyesbizottságában. Ha valamit bizonyított, akkor a volt amerikai külügyminiszter állóképességét: Clintonnak 11 óra alatt mintegy 300 kérdésre kellett válaszolnia, s mindvégig higgadtan tette, nem jött ki a sodrából.

Trey Gowdy, a bizottság republikánus elnöke igyekezett cáfolni a demokrata képviselők vádjait, hogy a vizsgálatnak semmi más célja nincs, mint Clinton elnökválasztási kampányának kisiklatása. Mint közölte, a vizsgálat nem Clintonról, hanem a líbiai Bengáziban, az amerikai konzulátus elleni támadásban megölt négy amerikairól, köztük Chris Stevens nagykövetről szól.

Hillary Clinton a csütörtöki meghallgatáson hangsúlyozta, ha valamiért felelős volt, akkor azért, hogy ő nevezte ki a nagykövetet, s jóváhagyta, hogy Bengáziban, a kockázatok ellenére, nyitva tartsák a konzulátust. Az amerikai diplomaták gyakran szolgálnak veszélyes posztokon, s Stevens egyszer sem javasolta a bengázi misszió bezárását. A képviselet védelme ügyében azonban, mint mondta, nem ő, hanem a biztonsági illetékesek döntöttek. Stevens többször sürgette a biztonság megerősítését, de Clintonhoz közvetlenül nem fordult.

A bizottsági elnök hosszan firtatta, miért váltott Hillary annyi e-mailt régi tanácsadójával, a kormányzati posztot nem viselő Sidney Blumenthallal Líbia ügyében, s miért nem kommunikált többet a nagykövettel. Trey Gowdy követelte leghangosabban Clinton e-mail szerverének átadását, de magán e-mailjei áttanulmányozása után sem bukkantak drámai új leleplezésekre, legfeljebb azt derítették fel, hogy Hillary a lányának azt írta, valószínűleg terrortámadás történt Bengáziban. Az amerikai közvéleménynek viszont mást kommunikáltak, egy feldühödött tömeg spontán akciójáról beszéltek. A bengázi bizottság működése augusztus végéig már 4,3 millió dollárba került, eddig 54 tanút hallgattak meg.

Varsóba vasárnap „befuthat a budapesti gyors”: az Orbán-kormány politikáját sok tekintetben követendő példának tekintő Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a fő esélyes a győzelemre a parlamenti választásokon, sőt akár az abszolút többséget is megszerezheti. Brüsszelben az első Kaczynski-kabinet teljesítménye alapján nem sok jóra számítanak, s aggódnak a befektetők is.