Terjed a vasfüggöny ötlete

Brüsszelben tanácskoznak a menekültkérdésben érdekelt államok vasárnap. Ott lesz Orbán Viktor kormányfő is, aki csütörtökön Madridban az Európai Néppárt kongresszusán óvta ismételten a keresztény Európát a "népvándorlástól". A horvát-szlovén-osztrák útvonalon továbbra is kaotikus a helyzet, már a szlovénok és az osztrákok is felvetik a kerítésépítés lehetőségét.

Brüsszelben találkoznak vasárnap a menekültügyben érintett országok vezetői, hogy megoldást találjanak a legújabb fejleményekre. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meghívta Orbán Viktor kormányfőt is, aki csütörtökön Madridban jelen volt és felszólalt az Európai Néppárt kongresszusán, ahol a 32 országból érkezett résztvevők, köztük 14 állam- és kormányfő, 11 uniós biztos és 750 küldött ugyancsak főként az európai migrációs válságról tárgyalt. (A kongresszuson a párt alelnökévé választották a Fidesz jelöltjét, Gál Kingát.)

Hivatalos osztrák megkeresés

Megérkezett a hivatalos megkeresés az osztrák hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy Ausztria átadná a magyar hatóságoknak az A4-es autópályán történt, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefolytatását - közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön. Jelenleg a megkeresés hivatalos fordítása és vizsgálata folyik. Az A4-es autópályán augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyarországon át Ausztriába. A tragédia áldozatai között 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek volt. Eddig hat gyanúsítottat vettek őrizetbe az ügyben.

A magyar kormányfő nem sok újjal szolgált. Ha az Európai Unió nem tudja megvédeni a határait a Balkán keleti kapujának számító Görögországnál, akkor a térség nyugati kapujánál kell azt megtenni, Magyarországnál és Szlovéniánál - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció. Kiemelte, hogy Törökország fontos stratégiai partner, azonban ha másoktól várjuk a megoldást, akkor kiszolgáltatottá válunk. "Meg kell védenünk a határainkat", mert a migrációs válság képes destabilizálni kormányokat, országokat és az egész európai kontinenst, a probléma megoldásához ezért nyílt és őszinte beszédre van szükség, el kell dobni a politikai korrektséget, és vitát kell kezdeni álszentség és képmutatás nélkül. "Mit gondolunk a civilizációs örökségünkről? Kívülről kikényszeríthető-e a kulturális minták megváltozása? Elfogadjuk-e a párhuzamos társadalmakat? Vagy megvédjük a jogállamiságon nyugvó, toleráns életmódot, amelyet eddig éltünk?" - tette fel a kérdést. A kormányfő szerint mindenképp tisztázni kell, hogy amivel Európa szembenéz, az nem menekültválság. "Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat" - mondta a miniszterelnök, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az európai kereszténydemokrata felfogás nem tűr meg semmilyen muzulmánellenes politikát. "A muszlim hit, amelyet becsülünk és tisztelünk, nem felelős e népvándorlás alapvető okaiért".

A korábbiaknál árnyaltabban fogalmazott Angela Merkel német kancellár, aki szerint mindenkit, aki Európába érkezik, emberi bánásmódban kell részesíteni, a háború elől menekülőket segíteni kell, hogy új otthont találjanak, de azokat, akik gazdasági okokból jönnek, vissza kell fordítani. "Fáj a szívünk értük, de világossá kell tenni, hogy nem maradhatnak". A politikus beszélt annak fontosságáról, hogy a tagállamok között el kell osztani a terheket, igazságosan, de figyelembe véve az egyes országok lehetőségeit is. Kiemelte azoknak az országoknak a szerepét is, amelyek a válságövezetek szomszédságában hatalmas számú menekültet fogadnak.

Donald Tusk, az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: véget kell vetni annak a teljesen fölösleges vitának, hogy a válság kezelése során a külső határok védelme vagy az európai országok közötti szolidaritás kapjon-e nagyobb hangsúlyt. Tusk szerint e két eltérő felfogást ésszerűen vegyíteni kell egymással. "Nem tehetünk úgy többé, mintha ez a nagy migrációs hullám olyasmi lenne, amit mi is akarunk, és mintha a nyitott határok jól átgondolt politikáját folytatnánk. A valóság ettől eltérő: elvesztettük a határaink megvédésének képességét. (...) Másfelől viszont nem hajolhatunk meg a populizmus és az idegengyűlölet előtt, mert azt a politikai célt kell magunk elé tűznünk, hogy megerősítjük Európát a jobboldali szélsőséggel szemben" - jelentette ki a lengyel néppárti politikus. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár - összhangban a kongresszus általános hangulatával - úgy foglalt állást, hogy egyfelől az eddiginél hatékonyabban kell védeni az EU külső határait, másfelől több szolidaritást kell tanúsítaniuk egymás iránt az uniós tagállamoknak a migránsok elosztásakor.

FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JEFF J. MITCHELL

Miközben az osztrák alkancellár Madridban tanácskozott, az osztrákok minden jel szerint feladták a határ őrizetét a szlovén-osztrák határon, helyszíni beszámolók szerint Spielfeldnél ugyanis a migránsok tömött sorokban haladtak a Grazba vezető 67-es főúton Leibnitz és Ausztria belseje felé, s az úttal párhuzamos vasúti töltésen is több száz menekült gyalogolt. Ezt megelőzően péntek reggel újra kitörtek a migránsok a spielfeldi határállomáson, a senki földjén kialakított tranzittáborból, pedig a hatóságok arab, illetve angol nyelven folyamatosan hangosbeszélőn szólították fel őket, várják meg az elszállításukra érkező buszokat, ám az emberek többsége gyalog indult Ausztria felé. A türelmetlenség oka azt lehetett, hogy voltak, akik három napja várakoztak a szlovén-osztrák határon, Sentiljben, illetve Spielfelden kialakított tranzittáborokban. A területet folyamatosan rendőrségi helikopterek ellenőrzik.

A kerítések biztosíthatják a határok védelmét – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádió pénteki műsorában. Kurz úgy vélte: a kérdés az, hogy az egyes országok akarnak-e kerítést építeni vagy nem. A tárcavezető – mint arról a Die Presse című lap internetes oldalán beszámolt – egy, a magyar-szerb határon létesített kerítés hasznosságát firtató kérdésre válaszolva kifejtette: ha igazak lennének a kerítések hatékony működését bíráló állítások, akkor nem funkcionálna a határvédelem a bolgár-török valamint a spanyolországi határszakaszokon, ahol már régen megépült a kerítés. "Az az állítás, hogy a kerítések nem működnek, egyszerűen és mélyrehatóan hamis" – fogalmazott.

Szlovénia sem zárja ki a kerítésépítés lehetőségét Horvátországgal közös határán, amennyiben a horvát hatóságok továbbra is ellenőrzés nélkül szállítják a migránsokat a zöldhatárra - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök a közszolgálati televíziónak (RTV) adott interjújában. A kormányfő élesen támadta Horvátországot, hogy nem kezeli "európai módon" a válságot. A kerítés is egy opció - mondta, majd hozzáfűzte: a helyzetre először európai megoldást próbálnak találni. A kormányfő úgy véli: ha Németország és Ausztria lezárja határait a migránsok előtt, Szlovéniának sem lesz más választása, de hozzátette, egyelőre nincs erre utaló jel. Zoran Milanovic horvát kormányfő visszautasította a szlovén bírálatokat. Azt üzente Szlovéniának, tegye ugyanazt, mint Horvátország, szállítsa az osztrák határra a migránsokat. A magyar-horvát zöldhatár múlt péntek éjféli lezárása után Zágráb életbe léptette a C-tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a magyar határra.

A szlovénok a horvátokkal vitatkoznak, Ranko Ostojic horvát és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pedig rövid és hosszú távú együttműködésről állapodott meg a migránsválság kezeléséről. Kijelentették: amint elkészül a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont, a migránsok és a menekültek többé nem Bapska körzetében lépik majd át a szerb-horvát határt, hanem Sidről (Szerbia) a horvát vonatok egyenesen Bródba szállítják őket.

Orbán párhuzamos társadalmakat lát

A multikulturalizmus párhuzamos társadalmakat hoz létre Európában, ez pedig megkérdőjelezheti az európai élet pilléreinek számító értékeket - mondta Orbán Viktor abban a péntekre virradó éjjel adásba került interjúban, amelyet a spanyol Intereconomía TV nevű csatornának adott madridi látogatásakor. A párhuzamos társadalmak azt jelentik, hogy az európai élet pillérei - a szólás- és a vallásszabadság, a jogegyenlőség, a nemek közötti egyenlőség - mind megkérdőjeleződhet. Ezért nem támogatja a párhuzamos társadalmakat - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette, hogy ha az unióba érkezők megtartják saját, különböző értékeken alapuló közösségeiket, akkor az együttélés miatt előbb-utóbb az európaiaknak is el kell fogadniuk azokat. Így az egyetlen út nem engedni belépni őket, és nem hagyni, hogy párhuzamos társadalmakat hozzanak létre - mondta. A magyar kormányfő szerint Európának meg kell őriznie értékeit, és ha komolyan veszi hagyományait, keresztény gyökereit, képes lesz újra virágozni és naggyá válni. Ugyanakkor hibának nevezte, hogy az Európai Unió alapvető dokumentumaiban nincsenek rögzítve az európai keresztény gyökerek. Anélkül pedig "hogyan is védhetnénk azokat?" - jegyezte meg. Hozzátette: a migrációs krízis jó alkalom arra, hogy világossá tegyük, az európai élet keresztény értékeken alapul.