Ötvenhatban az emberek egy szabad és élhető Magyarországért küzdöttek. Olyan országért, ahol demokrácia és többpártrendszer van. "A mai hatalom sajnos sárba tiporja a rendszerváltás eredményeit, csak hivatkozni szeret '56-ra, de valójában megtagadja a magyar forradalom összes eszméjét, ezzel meggyalázza Nagy Imre emlékét is". Erről még csütörtökön, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén beszélt Kaposváron Gőgös Zoltán.
Kövér László házelnök egyedül maradt az ünnepen. Orbán Viktor Madridban, Áder János Münchenben volt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Fidesz nem akar demokráciát, helyette parlamenti diktatúrát épít, "nekünk, '89-es reformereknek különösen nagy a felelősségünk, hogy megvédjük a demokráciát, hogy teljes energiával küzdjünk a lopakodó diktatúrával szemben" - fogalmazott a mártír miniszterelnök szobránál az MSZP elnökhelyettese. A szocialista politikus szerint nem véletlen, hogy az idős emberek a mai állapotokat látva már a Rákosi-rendszert emlegetik de az MSZP folytatja az '56-osok küzdelmét, kiáll a kisember, a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők érdekei mellett, következetesen képviseli a vidéki kistermelők és tízezreknek biztos megélhetést nyújtó vállalkozások érdekeit.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője, sokatmondó fotóval üzent '56 kapcsán. Facebook-oldalán közzétette azt az '56-os fotót, amit eredetileg az Amnesty International Magyarország osztott meg, és ami arra figyelmeztet, hogy 1956-ban 200 ezer magyar menekültet fogadott be a világ. A korábbi belga miniszterelnök saját bevallása szerint a fényképpel arra emlékeztet, hogy ez a nap Magyarországon nemzeti ünnep 1956 emlékére.
A kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják az országot. Évtizedekre eladósítják egy átláthatatlan orosz hitelszerződéssel és felesleges atomerőmű-építés tervével, amivel a kormány felélte a korábban maga által kialakított '56-os eszme utolsó erkölcsi alapjait is. De tévednek, ha azt hiszik, tartósan elnyomhatnak minket. Erre pártja nevében figyelmeztette Orbán Viktort és a fideszeseket Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke.
A DK elnöksége a városligeti 56-os emlékműnél koszorúzott, ahol Gyurcsány Ferenc sajtónyilatkozatot tett. A pártelnök szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet. Ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki - figyelmeztetett a volt miniszterelnök, hozzátéve, akik békét, demokráciát és függetlenséget akarnak, azoknak meg kell próbálniuk jobb életet teremteni sok millió embernek.
'56 egyik tanulsága, hogy a zsarnokság bármikor összeomolhat. Ez az összeomlás viszont nem azért következik be, mert az erővel szemben egy még nagyobb erő lép fel, hanem akkor, amikor az ellentábor erkölcsi felsőbbrendűsége egyértelművé válik. Erre Karácsony Gergely, a PM társelnöke figyelmeztetett a Bibó-szobornál. Zugló polgármestere arról beszélt, a mai magyar politika kevéssé tud építkezni 1956 hagyományaiból, pedig a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásával minden olyan biztatóan indult. Göncz Árpád köztársasági elnökké választásakor úgy tűnt, hogy a XX. századi magyar demokratikus hagyomány költözik be az új Magyar Köztársaságba. Később viszont világossá vált, hogy a magyarok, "különböző politikai hisztériáktól felbujtva", képtelenek együtt ünnepelni.
Szigetvári Viktor szerint az Együttben tudják, hogy sokféle '56 él egymás mellett ma is, és élt a forradalom idején. Az ellenzéki párt elnöke a Nagy Imre szobornál arra figyelmeztetett, hogy 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Remélik, hogy Göncz Árpád emlékét sem sajátítja ki senki, "mert ahogyan 1956 mindenkié, úgy Göncz Árpád is mindenkié".
"Kapjanak végre méltó elismerést a pesti lányok is!" - követelte Szél Bernadett, az LMP társelnöke a budai Mansfeld Péter parkban. A politikus szerint a történelem hőseiről szóló megemlékezésekben szinte mindig a férfiak szerepét emelik ki, miközben a történelemformáló nők méltatlanul kevés figyelmet kapnak. Ez csak akkor változhat meg, ha a nők a jelenben is megkapják a méltó megbecsülésüket, a munkában, otthon és mindenütt.
Az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak az Új Magyar Köztársaság Egyesület által szervezett demonstráción a felszólalók a Nemzeti Múzeumnál. A civilek "Szabad a Gazda" rendezvényén Vajda Zoltán, az egyesület ügyvivője néhány száz ember előtt azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy túlérésre játszanak, csak szavakban akarják megnyerni a 2018-as választásokat, tettekkel nem.
Ugyan sem Áder János, sem Orbán Viktor nem mondott beszédet - itthon sem voltak -, a demokratikus ellenzék sem szervezett közös nagygyűlést. A Fidesz is szerényen, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél emlékezett, ahová közel sem fér annyi ember, mint az Astoriához. Orbánt ezúttal a nemzetgazdasági miniszter helyettesítette. Varga Mihály, ha nem is tudott olyan hévvel beszélni, mint a főnöke, azért világossá tette, Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát. "Nem akarjuk feladni kultúránkat, történelmünket és hitünket. Jól kell látnunk azt is, hogy ami most történik, az, amit az európai vezetők tesznek, arra nincs felhatalmazásuk az európai emberektől. Ők ugyanis minden híradás szerint a magyar politikát támogatják, mert nem szeretnék, ha százezres, milliós migránstömeg érkezne az unió területére". A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is. Ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy "magára maradt Magyarország most is", amikor dönteni kellett "a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt" kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről.
Meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket. Erre Kósa Lajos szólított fel az ünnep apropóján Debrecenben. A "kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem" - fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem. A magyaroknak elvitathatatlan joguk eldönteni, kinek adnak menedéket, a kvótarendszer ellen pedig fel kell lépni. Kósa a baloldalt sem kímélte, azt mondta: "jogi és politikai tény, hogy az MSZMP utódpártja az MSZP", és mint ahogy "nem létezik reformnáci párt, úgy nincs reformkommunista párt sem".
"Nem azért ontották az '56-osok a vérüket, nem azért ontották 1848-49-ben magyar emberek a vérüket és a háborúk során sem, hogy azt a békét", amelyet kiharcoltunk, azt a kultúrát, civilizációt, amelyet Európában kialakítottunk, "most más kultúrából" elvegyék tőlünk. Védeni kell a nemzeti érdekeket, óvni kell a gyermekek jövőjét. Ezt Simicskó István honvédelmi miniszter még csütörtökön mondta a Műegyetmnél rendezett hagyományos megemlékezésen.
Rogán Antal szintén az ünnep előestéjén, a Vértanúk terén azt fejtegette, a történelemben a magyarság többször volt védőbástya, és ahogy a gazdasági válság kezelésében, úgy a migránsválság kezelésében is csak a magyar megoldás működik, "helyettünk senki nem védi meg az országot". A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy megint ütközőzónában vagyunk. Mindenki a maga igazát hirdeti, akárcsak a kommunizmusban a kommunisták, ma Brüsszel is csak a saját igazát ismeri.