Ezen a napon történt: Amerikai fegyveres intervenció Grenada ellen

AZ USA fegyveres intervenciója a karibi térségben. Tengerészgyalogosok partra szálltak Grenada szigetén.

A forradalmi Grenada ellen fegyveres intervenciót hajtottak végre az Egyesült Államok kormányzatának irányításával. Kedden, helyi idő szerint 5.50-kor a főváros közelében repülőgépekről légi deszantegységeket vetettek be az épülő nemzetközi repülőtér közelében. A sziget védői elkeseredett harcot vívtak a betolakodókkal. Ezzel egy időben Grenada partjai közelében amerikai hadihajók tűntek fel.

A Granadára való behatolást a karibi közösség (Caricom) kormányfőinek tanácskozása előzte meg, amelyen Jamaica, Barbados, St. Lucia és Antigua kormányai megegyeztek, hogy saját katonai kontingensekkel is bekapcsolódnak az intervenciós hadműveletekbe. Az intervenciós erőket Barbadoson összpontosították, ahová hétfőn az Egyesült Államokból a tengerészgyalogos-egységeket is átdobták.

Ronald Reagan amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői partra szálltak a Grenadai Köztársaság területén, elfoglalták a sziget mindkét repülőterét, s megszállták az ottani Saint George orvosi egyetem épületeit. Reagan közölte, hogy az invázióra a kelet-karibi államszövetség kérésére került sor, s annak célja „a rend és a demokrácia sürgős helyreállítása”.

A szuverén Grenada elleni amerikai támadás céljait részletezve Reagan az ott tartózkodó amerikaiak evakuálását, „a káosz megelőzését”, s „a rend és a törvényesség helyreállításának biztosítását” nevezte meg. Reagan nem beszélt az amerikai inváziós erők létszámáról, s arról sem, hogy mivel járulnak hozzá a közös akcióhoz „a Kelet-karibi Államok Szervezete” elnevezésű szövetség más tagjai. Utóbbiak nevében Eugénia Charles, a Dominikai Közösség miniszterelnöknője beszélt. Azt állította, hogy Grenada megszegte ezen államok közös védelmi megállapodását, s a Szovjetuniót vádolta a Maurice Bishop grenadai miniszterelnök és társai elleni államcsíny szervezésével.

A dominikai miniszterelnöknő kommentárja nem hagyott kétséget afelől, hogy Washington a grenadai szocialista orientációjú rendszer teljes felszámolása céljából indította el katonai akcióját. Kijelentette: a cél egy „közbülső kormány létrehozása, amelynek politikai elkötelezettség nélküli és megfelelő vezetői készséggel rendelkező tagjai biztosítanák az átmenetet a demokráciához”.

Ronald Reagan kedden elismerte, hogy a Grenadán partra szállt amerikai megszálló csapatok az invázió során veszteségeket szenvedtek, adatokat azonban nem közölt. „Tudom, hogy vannak veszteségek, de erről még nem kaptam hivatalos jelentést” — mondotta az amerikai elnök a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva.

Bár az elnök pár órával korábban még „tökéletesen sikeresnek” minősítette az inváziót, egy névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai illetékes később módosítva közölte, hogy egyelőre nem lehet „sikerről” beszélni, hiszen a helyszínen továbbra is ellenállásba ütköznek az amerikai erők.

Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár kedden közzétett nyilatkozatában aggodalmának adott hangot, hogy a feszültség eszkalációja tovább bonyolíthatja az amúgy is összekuszálódott helyzetet.

Mint a „Szabad Grenada” rádióállomás hírül adta, az inváziós erők élén haladó amerikai tengerészgyalogos-egységek hadihajók ágyútűzének támogatásával támadó hadműveletet folytatnak a repülőtér körzetében.

A repülőtérre három katonai szállító repülőgép szállt le, fedélzetén további amerikai deszantegységekkel.

A „Szabad Grenada” rádióállomás beszüntette adását.

A CBS amerikai televíziótársaság tudósítója barbadosi keltezésű hírében megerősítette, hogy az amerikai tengerészgyalogság közvetlenül résztvevője a Grenada ellen folyó fegyveres intervenciónak.

Népszava 1983. október 26.