A konzervatív nacionalista, euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) az exitpoll felmérések szerint a voksok 39,1 százalékát szerezte meg. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) jelentősen visszaesett, 23,4 százalékot ért el. Az elnökválasztás után ezúttal is jól szerepelt, s így harmadik helyre futott be 9 százalékkal Pawel Kukiz volt punkzenész pártja, a Kukiz’15. A volt világbanki közgazdász, Ryszard Petru által alapított Modern nevű, piacbarát liberális párt 7,1 százalékot ért el. Bejutott a szemjbe a PO eddigi koalíciós partnere, a Parasztpárt, 5,2 százalékkal. Janusz Korwin-Mikke szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártja, 4,9 százalékkal kiesett a szejmből, nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A voksolás váratlan fordulata: első alkalommal a rendszerváltás óta nem lesz parlamenti képviselete a lengyel baloldalnak, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) több kisebb baloldali párttal választási szövetségben indult, az Egyesült Baloldal azonban nem tudta átlépni a választási koalícióknál előírt 8 százalékos küszöböt. Egy szintén új formáció, a radikális baloldali Razem 3,9 százalékot ért el, ugyancsak nem jutott be.
Jelentősen átalakul a lengyel parlamenti patkó, a törvényhozásba összesen öt párt jutott be. Mivel a PiS 244 mandátumot szerzett a 460 tagú szejmben (eddig 134 képviselőjük volt), nem kell koalíciós partnert keresnie, hanem önállóan kormányozhat. A PO képviselői helyeinek száma jelentősen csökkent, 202 helyett 133 mandátumot kaptak. A szejm eddig pártjai közül csak a Parasztpárt maradt meg, igaz, 38 helyett csupán 18 képviselővel. Pawel Kukiz pártjának 44 képviselője lesz, s a Modern is elnyert 22 mandátumot.
Hatalmas ünneplés volt a Jog és Igazságosság főhadiszállásán, ahol a győzelmi beszédek sorát ki más is kezdhette volna, mint Jaroslaw Kaczynski. A PiS pártelnöke mindenekelőtt a szmolenszki légibalesetben elhunyt ikertestvérének, a néhai köztársasági elnök Lech Kaczynskinak köszönte meg a győzelmet: „Elnök úr, teljesítettük a feladatot!” mondta. Kaczynski kiemelte: a demokrácia történetében ez az első alkalom, hogy egy párt egyedül képes kormányt alakítani. A populista konzervatív politikus arról beszélt, nem lesz bosszúállás, nem lesz leszámolás, nem lesz számlák rendezése a vesztesekkel. A pártelnök a tömeg sürgetésére végül átadta a szót a jövendő kormányfőnek, Beata Szydlónak. A korábbi képviselőnő, Andrzej Duda elnökválasztási kampányfőnöke megköszönte a választóknak a bizalmat, s köszönetet mondott Kaczynskinak is, mondván, döntései nélkül ez a győzelem nem jöhetett volna létre.
„Köszönjük, Donald!” – írták egyes kommentelők Twitteren, utalva arra, hogy a kormányzó Polgári Platform vereségéhez nyilván az alapító pártelnök, Donald Tusk Brüsszelbe távozása is hozzájárult. Ewa Kopacz volt házelnök, korábbi egészségügyi miniszter nem tudta pótolni karizmatikus elődjét. A leköszönni kényszerülő lengyel miniszterelnök valószínűleg a pártelnöki posztot sem tarthatja meg, többen is harcba fognak szállni a PO vezetéséért, köztük nyilván a jelenlegi külügyminiszter, Tusk korábbi pártbeli riválisa, Gzegorz Schetyna. A politico.eu portál emlékeztetett, a PO-ban nem keltett egyértelmű tetszést, hogy Tusk belső pártválasztás nélkül jelölte ki utódát, s a fő kritériuma nyilvánvalóan a lojalitás volt. A Polgári Platform ugyanakkor sikeres korszakot zár le, a Kaczynski-fivérek rövid országlása után 2007-től Tusk vezetésével Lengyelország tekintélyt vívott ki a nemzetközi színtéren, rendezte a kapcsolatokat Németországgal, nem Varsót múlt, hogy ismét mélypontra került a lengyel-orosz viszony. A PO vezette kormány nem kevésbé védte a lengyel érdekeket Brüsszelben, de elszigetelődés helyett a konstruktív együttműködést kereste. Lengyelország a többi európai államnál kisebb zökkenővel vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot, Ewa Kopacz kormányfő jó állapotban lévő gazdaságot adhat át utódának, Beata Szydlónak.
A lengyel baloldalon bizonyára hosszasan elemzik majd, hogy mi lehetett a kudarc oka. A Baloldali Demokratikus Szövetség, úgy tűnik, súlyosan eltaktikázta magát, amikor bevett nevét elhagyva, eddig ismeretlen névvel, pártszövetségben indult, önállóan, SLD-ként talán simán bejutottak volna. Leszek Miller pártelnök beszédében elismerte: „Ez a választás a baloldal vereségét hozta. Az eredmény sokkal rosszabb, mint amire számítottunk, még ha feltételezzük is, hogy ezek nem a végleges adatok, úgy tűnik, nem lesz meg a nyolc százalék. Millert hírek szerint nagyon nehezen győzték meg arról, hogy az utolsó pillanatban változtassanak a választási stratégán. Az Egyesült Baloldal is ismeretlen arcot, női jelöltet indított, a 40 éves informatikus, Barbara Nowacka személyében, de ez sem segített. Befolyásolhatta a választókat, hogy Nowacka halványan szerepelt a tévévitában. Nowacka a vereséget elismerve úgy vélekedett, noha jobb eredményben reménykedtek, az összefogásnak mégis volt értelme. „A baloldal vissza fog térni, amikor a következő lehetőség adódik, készén állunk” - mondta.
