Előfizetés

Konzervatív győzelem a lengyel választáson

Publikálás dátuma
2015.10.26. 09:55
Fotó: Sean Gallup/Getty Images News
Változik a kormány Varsóban, miután a konzervatív jobboldal nagy győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választásokon. Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság – először a lengyel rendszerváltás óta – egyedül is képes lesz kormányt alakítani. A lengyel baloldalnak nem lesz képviselete a szejmben.

A konzervatív nacionalista, euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) az exitpoll felmérések szerint a voksok 39,1 százalékát szerezte meg. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) jelentősen visszaesett, 23,4 százalékot ért el. Az elnökválasztás után ezúttal is jól szerepelt, s így harmadik helyre futott be 9 százalékkal Pawel Kukiz volt punkzenész pártja, a Kukiz’15. A volt világbanki közgazdász, Ryszard Petru által alapított Modern nevű, piacbarát liberális párt 7,1 százalékot ért el. Bejutott a szemjbe a PO eddigi koalíciós partnere, a Parasztpárt, 5,2 százalékkal. Janusz Korwin-Mikke szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártja, 4,9 százalékkal kiesett a szejmből, nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

A voksolás váratlan fordulata: első alkalommal a rendszerváltás óta nem lesz parlamenti képviselete a lengyel baloldalnak, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) több kisebb baloldali párttal választási szövetségben indult, az Egyesült Baloldal azonban nem tudta átlépni a választási koalícióknál előírt 8 százalékos küszöböt. Egy szintén új formáció, a radikális baloldali Razem 3,9 százalékot ért el, ugyancsak nem jutott be.

Jelentősen átalakul a lengyel parlamenti patkó, a törvényhozásba összesen öt párt jutott be. Mivel a PiS 244 mandátumot szerzett a 460 tagú szejmben (eddig 134 képviselőjük volt), nem kell koalíciós partnert keresnie, hanem önállóan kormányozhat. A PO képviselői helyeinek száma jelentősen csökkent, 202 helyett 133 mandátumot kaptak. A szejm eddig pártjai közül csak a Parasztpárt maradt meg, igaz, 38 helyett csupán 18 képviselővel. Pawel Kukiz pártjának 44 képviselője lesz, s a Modern is elnyert 22 mandátumot.

Hatalmas ünneplés volt a Jog és Igazságosság főhadiszállásán, ahol a győzelmi beszédek sorát ki más is kezdhette volna, mint Jaroslaw Kaczynski. A PiS pártelnöke mindenekelőtt a szmolenszki légibalesetben elhunyt ikertestvérének, a néhai köztársasági elnök Lech Kaczynskinak köszönte meg a győzelmet: „Elnök úr, teljesítettük a feladatot!” mondta. Kaczynski kiemelte: a demokrácia történetében ez az első alkalom, hogy egy párt egyedül képes kormányt alakítani. A populista konzervatív politikus arról beszélt, nem lesz bosszúállás, nem lesz leszámolás, nem lesz számlák rendezése a vesztesekkel. A pártelnök a tömeg sürgetésére végül átadta a szót a jövendő kormányfőnek, Beata Szydlónak. A korábbi képviselőnő, Andrzej Duda elnökválasztási kampányfőnöke megköszönte a választóknak a bizalmat, s köszönetet mondott Kaczynskinak is, mondván, döntései nélkül ez a győzelem nem jöhetett volna létre.

„Köszönjük, Donald!” – írták egyes kommentelők Twitteren, utalva arra, hogy a kormányzó Polgári Platform vereségéhez nyilván az alapító pártelnök, Donald Tusk Brüsszelbe távozása is hozzájárult. Ewa Kopacz volt házelnök, korábbi egészségügyi miniszter nem tudta pótolni karizmatikus elődjét. A leköszönni kényszerülő lengyel miniszterelnök valószínűleg a pártelnöki posztot sem tarthatja meg, többen is harcba fognak szállni a PO vezetéséért, köztük nyilván a jelenlegi külügyminiszter, Tusk korábbi pártbeli riválisa, Gzegorz Schetyna. A politico.eu portál emlékeztetett, a PO-ban nem keltett egyértelmű tetszést, hogy Tusk belső pártválasztás nélkül jelölte ki utódát, s a fő kritériuma nyilvánvalóan a lojalitás volt. A Polgári Platform ugyanakkor sikeres korszakot zár le, a Kaczynski-fivérek rövid országlása után 2007-től Tusk vezetésével Lengyelország tekintélyt vívott ki a nemzetközi színtéren, rendezte a kapcsolatokat Németországgal, nem Varsót múlt, hogy ismét mélypontra került a lengyel-orosz viszony. A PO vezette kormány nem kevésbé védte a lengyel érdekeket Brüsszelben, de elszigetelődés helyett a konstruktív együttműködést kereste. Lengyelország a többi európai államnál kisebb zökkenővel vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot, Ewa Kopacz kormányfő jó állapotban lévő gazdaságot adhat át utódának, Beata Szydlónak.

A lengyel baloldalon bizonyára hosszasan elemzik majd, hogy mi lehetett a kudarc oka. A Baloldali Demokratikus Szövetség, úgy tűnik, súlyosan eltaktikázta magát, amikor bevett nevét elhagyva, eddig ismeretlen névvel, pártszövetségben indult, önállóan, SLD-ként talán simán bejutottak volna. Leszek Miller pártelnök beszédében elismerte: „Ez a választás a baloldal vereségét hozta. Az eredmény sokkal rosszabb, mint amire számítottunk, még ha feltételezzük is, hogy ezek nem a végleges adatok, úgy tűnik, nem lesz meg a nyolc százalék. Millert hírek szerint nagyon nehezen győzték meg arról, hogy az utolsó pillanatban változtassanak a választási stratégán. Az Egyesült Baloldal is ismeretlen arcot, női jelöltet indított, a 40 éves informatikus, Barbara Nowacka személyében, de ez sem segített. Befolyásolhatta a választókat, hogy Nowacka halványan szerepelt a tévévitában. Nowacka a vereséget elismerve úgy vélekedett, noha jobb eredményben reménykedtek, az összefogásnak mégis volt értelme. „A baloldal vissza fog térni, amikor a következő lehetőség adódik, készén állunk” - mondta.

EU-csúcs - 17 pontos akcióterv született

Publikálás dátuma
2015.10.26. 09:04
Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozó
A menekültválság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie - ezt a német kancellár jelentette ki hétfő hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója után. Angela Merkel a próbatételt mondhatni saját bőrén is érzi, talán az NDK-s múlt miatt is a kerítésektől, falaktól iszonyodó kancellár népszerűsége súlyos csapásokat szenvedett el a menekülők ügyében tanúsított, a problémát emberségesen megoldani igyekvő politikája miatt. Mindeközben a magyar kormányfő  már érkezésekor kijelentette: a nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot, ezért már csak megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson. Orbán Viktor kívülállása azonban nem gátolta meg a grémiumot abban, hogy elfogadjon egy 17 pontos akciótervet, amelynek a legsürgősebb eleme: a menekülteknek megfelelő menedék biztosítását a tél elől. 
Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a menekülteknek megfelelő menedék biztosítását a tél elől, - szavai szerint ez nem tűr halasztást - az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.  Az elnöke kiemelte: minden nap számít, máskülönben hamarosan azt látjuk majd, hogy családok a hideg folyókban gázolva, nyomorúságos körülmények között vesznek oda a Balkánon. Juncker ugyanakkor a schengeni külső határok szigorúbb ellenőrzése mellett is állást foglalt. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azoknak, akik az EU határaihoz érkeznek, de nem nemzetközi védelmet keresve jönnek, nincs joguk szabadon belépni az EU területére - fogalmazott Juncker. 

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a válság kezelése érdekében. Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki - közölte az Európai Bizottság elnöke. A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása - hangsúlyozta Juncker, aki üzent is Kelet-Európának: az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot.

MTI fotó

MTI fotó

Jó kérdés, hogy miért vagyok itt
Orbán Viktor miniszterelnök belépője a csúcstalálkozón az volt, hogy közölte:. A nyugat-balkáni migrációs útvonal ugyanis szerint már nem érinti Magyarországot, ezért ő már csak megfigyelőként vett részt az erről szervezett csúcstalálkozón. Orbán érkezésekor arról is beszélt, kész megosztani Magyarország pozitív tapasztalatait a munkamegbeszélésen. 

Az Európai Bizottság elnöke közölte azt is: még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják. Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét.

Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába. Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül - figyelmeztetett a politikus.

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Angela Merkel német kancellár a csúcs után - a népszerűségvesztés, támadások ellenére kitartva álláspontja mellett - leszögezte:  Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense. Rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet. 

A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a menekülőket jogaikról és kötelezettségeikről.

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Fotó: Matt Cardy/Getty Images

Pofon nem volt, de "ziccer" igen Orbán belépőjekor
Bár most pofont nem kapott Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckertől, és az EB elnöke ezúttal nem is diktátorként köszöntötte, ám most is figyelemfelkeltő volt a két politikus találkozása a brüsszeli rendkívüli uniós csúcs előtt: Juncker viccesre véve ugyan a figurát, de látványosan el akarta kerülni a kézfogást a magyar kormányfővel. A felvétel itt látható. 

Kaczynski pártja nyert

Az exit-pollok igazolni látszanak az előzetes közvélemény-kutatásokat, Varsóban valóban befuthat a budapesti gyors. Jaroslaw Kaczinsky pártja a Jog és igazságosság (PiS) köré tömörülő választási szövetség az exit-poll szerint 36 százalékkal megnyerte a vasárnapi lengyelországi parlamenti választást. 

A nyolc éve kormányzó, korábban Donald Tusk, jelenleg Ewa Kopacz miniszterelnök által vezetett Polgári Platform (PO) 25 százalékot szerzett. Öt párt lépte át a bejutási küszöböt: Pawel Kukiz rockzenész formációja 6 százalékkal, Ryszard Petru új pártja, a Modern és a Parasztpárt i 5 százalékot szerzett. Kiesett viszont az egyesült Baloldal, mert ugyan 6 százalékot szerzett, de pártszövetségként 8-ra lett volna szüksége. Kaczynski pártja a Kukizra számíthat a kormányalakításhoz, és ez elég is lehet Beata Szydlo koalíciós kabinetjének felállásához.