Előfizetés

15 éves fiú követte el az utóbbi idők legnagyobb adatlopását

Egy 15 éves fiút vettek őrizetbe hétfőn az utóbbi évek legnagyobb brit internetes adatlopási ügyében.

A fiatalkorú gyanúsítottat a Scotland Yard hétfő esti bejelentése szerint Észak-Írországban fogta el a helyi rendőrség. A bejelentés szerint a Scotland Yard kiberbűnözés elleni ügyosztálya és az észak-írországi rendőrség (PSNI) széleskörű együttműködése vezetett az egyelőre meg nem nevezett fiatal őrizetbe vételéhez.

A támadás az egyik nagy-britanniai internet- és telefonszolgáltató, a TalkTalk szervereit érte a múlt hét második felében. A cég még hétfőn sem tudott teljes körű tájékoztatást adni arról, hogy a betörés mekkora károkat okozott, de a vállalat szerint továbbra sem lehet kizárni, hogy a hacker mind a 4 millió TalkTalk-előfizető személyes adataihoz - köztük postai és email-címükhöz, banki és hitelkártya-adataikhoz, születési dátumukhoz - hozzáfért.

A vállalat vezérigazgatója, Dido Harding a hétvégén elmondta, hogy email-üzenetet kapott, amelynek küldői "váltságdíjat" követeltek azért, hogy ne hozzák nyilvánosságra az előfizetők eltulajdonított adatait. Harding szerint ugyanakkor egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a zsarolók azonosak-e azokkal, akik feltörték a TalkTalk szervereit.

A brit sajtó szerint több előfizető is arról számolt be, hogy telefonhívásokat kaptak, amelyekben a hívó a TalkTalk biztonsági illetékesének mondta magát, és pontosan tudta személyes adataikat. Több ízben a hívóknak állítólag sikerült is rászedniük a cég előfizetőit, akiknek bankszámlájáról esetenként több száz fontot leemeltek.

A cég tájékoztatása szerint ugyanakkor a betörők közvetlenül a TalkTalk adatbázisából nem tudták megszerezni az előfizetők bankszámla-hozzáférési adatait. A szolgáltatót rendkívül éles bírálatok érték, mivel kiderült, hogy szakértők már jó ideje figyelmeztették a vállalatot biztonsági rendszereinek hiányosságaira.  Hétfőn a londoni alsóház belügyi bizottsága közölte, hogy hivatalos vizsgálatot indított az ügyben.

Teljes politikai elitcserét jósol a Nézőpont

A közeljövő nemzeti választásain Európában az újhullámos, radikálisabb pártok leváltják a politikai elitet, ha az továbbra is ideológiák, és nem a választók által érzékelt valóságos problémák mentén kezeli a gazdasági és egyéb válságokat - áll a Nézőpont Intézet elemzésében.

Az elemzés összegzése szerint az Európai Uniót 2008 óta gyengíti, hogy a politikai elit képtelen megoldani a válsághelyzeteket.  Az európai elit cselekvőképtelensége négy területen "rendkívül látványos": a gazdaság érdemben nem növekszik, a görög válságot kizárólag rövid távú pénzügyi eszközökkel kezelik, a kontinens az orosz szankciókból sem profitált semmit, de a legszembetűnőbb válságtünet mégis a tömeges illegális bevándorlás "félrekezelése" - írták.

A folyamatos gazdasági problémák Dél-Európában véget vetettek a jobbközép-balközép néppártok versengésének, és újhullámos pártok felemelkedéséhez vezettek: Spanyolországban és Görögországban új szélsőbaloldali pártok, Olaszországban pedig egy rendszerellenes párt törte meg a klasszikus pártversenyt - áll a tanulmányban.

Franciaországban a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett évtizedes gazdasági és társadalmi feszültségek miatt ma az államfőválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen nyerné meg - még ha a választás második fordulójában vélhetően nem is tudna győzni -, megelőzve a mérsékelt konzervatív Nicolas Sarkozyt és a hivatalban lévő Francois Hollande baloldali államfőt.

A bevándorlók integrálásának "iskolapéldáiként" ismert skandináv államok pártrendszerei is átalakulást mutatnak - folytatták. Dániában tartósan második erővé vált a bevándorlásellenes Dán Néppárt. Svédországban a Svéd Demokraták elnevezésű formáció jelenleg két százalékkal van lemaradva a kormányzó szociáldemokratáktól. Finnországban pedig a legutóbbi választás után a kormánykoalíció tagja lett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Finnek Pártja.

Hollandiában 2015-ben többször vezette a közvélemény-kutatásokat az ugyancsak bevándorlásellenes Szabadságpárt; a kormányzó jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért és a Munkáspárt támogatottsága együttesen sem érte el a Szabadságpárt eredményét októberben. Észtországban megerősödött egy nemrég alakított bevándorlásellenes erő: a Szabad Párt mindössze egy százalékon állt 2014 decemberében, idén szeptemberben ugyanakkor már 17 százalékos támogatottsággal bírt.

Ausztriában is élre tört a bevándorlásellenes Szabadságpárt: a legutóbbi bécsi önkormányzati választáson elért második helye - mivel az osztrák főváros évtizedek óta bevehetetlen baloldali fellegvárnak számít - arra mutat rá, hogy a formáció az országosan kimagasló támogatottság tartós stabilizálása esetén megkerülhetetlen tényezővé válhat a következő parlamenti választás utáni kormányalakításban.

Az elemzésben kitértek a magyarországi helyzetre is: eszerint a kormányzó jobbközép Fidesz-KDNP a dogmatikus problémakezelés helyett határozott, cselekvőképes kormányzatként lépett fel bevándorlás ügyében. A magyar bevándorláspolitika párttáborokon átívelő nemzeti üggyé vált az országban, a szélsőjobboldal (Jobbik) és a szélsőségesen bevándorláspárti baloldali pártok mozgástere minimálisra szűkült a kérdésben - fogalmaztak.

Hasonlóan "határozott problémakezeléssel élt" bevándorlás-ügyben és a gazdasági problémák kezelésében is a brit, a szlovák és a cseh kormányzat - fűzték hozzá. Azt írták: a bevándorlásellenes, illetve radikális pártok előretörését elsősorban a mérsékelt elitpártok meggyőződése és az átlagos választó hétköznapi tapasztalatai közötti, egyre szélesebb törésvonal eredményezi. 

Az európai elit képtelen megkerülni a dogmatikus problémakezelést, minden felmerülő válsághelyzetre ideológiai kérdésként tekint, miközben a társadalmi elvárások nem felelnek meg az elitek elvi meggyőződésének - emelték ki. Ahhoz, hogy a jövőben megerősödjön Európa, "erős, kellően legitim vezetési centrumra" lenne szükség az unióban. Ennek egyik első feltétele, hogy a vezető elit újból megtalálja a reális kapcsolódási pontokat az európai átlagpolgárokhoz. A következő évek nemzeti választásain ugyanis könnyen leválthatják az európai elitet, ha nem változtat politikáján - figyelmeztettek.

Teljes politikai elitcserét jósol a Nézőpont

A közeljövő nemzeti választásain Európában az újhullámos, radikálisabb pártok leváltják a politikai elitet, ha az továbbra is ideológiák, és nem a választók által érzékelt valóságos problémák mentén kezeli a gazdasági és egyéb válságokat - áll a Nézőpont Intézet elemzésében.

Az elemzés összegzése szerint az Európai Uniót 2008 óta gyengíti, hogy a politikai elit képtelen megoldani a válsághelyzeteket.  Az európai elit cselekvőképtelensége négy területen "rendkívül látványos": a gazdaság érdemben nem növekszik, a görög válságot kizárólag rövid távú pénzügyi eszközökkel kezelik, a kontinens az orosz szankciókból sem profitált semmit, de a legszembetűnőbb válságtünet mégis a tömeges illegális bevándorlás "félrekezelése" - írták.

A folyamatos gazdasági problémák Dél-Európában véget vetettek a jobbközép-balközép néppártok versengésének, és újhullámos pártok felemelkedéséhez vezettek: Spanyolországban és Görögországban új szélsőbaloldali pártok, Olaszországban pedig egy rendszerellenes párt törte meg a klasszikus pártversenyt - áll a tanulmányban.

Franciaországban a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett évtizedes gazdasági és társadalmi feszültségek miatt ma az államfőválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen nyerné meg - még ha a választás második fordulójában vélhetően nem is tudna győzni -, megelőzve a mérsékelt konzervatív Nicolas Sarkozyt és a hivatalban lévő Francois Hollande baloldali államfőt.

A bevándorlók integrálásának "iskolapéldáiként" ismert skandináv államok pártrendszerei is átalakulást mutatnak - folytatták. Dániában tartósan második erővé vált a bevándorlásellenes Dán Néppárt. Svédországban a Svéd Demokraták elnevezésű formáció jelenleg két százalékkal van lemaradva a kormányzó szociáldemokratáktól. Finnországban pedig a legutóbbi választás után a kormánykoalíció tagja lett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Finnek Pártja.

Hollandiában 2015-ben többször vezette a közvélemény-kutatásokat az ugyancsak bevándorlásellenes Szabadságpárt; a kormányzó jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért és a Munkáspárt támogatottsága együttesen sem érte el a Szabadságpárt eredményét októberben. Észtországban megerősödött egy nemrég alakított bevándorlásellenes erő: a Szabad Párt mindössze egy százalékon állt 2014 decemberében, idén szeptemberben ugyanakkor már 17 százalékos támogatottsággal bírt.

Ausztriában is élre tört a bevándorlásellenes Szabadságpárt: a legutóbbi bécsi önkormányzati választáson elért második helye - mivel az osztrák főváros évtizedek óta bevehetetlen baloldali fellegvárnak számít - arra mutat rá, hogy a formáció az országosan kimagasló támogatottság tartós stabilizálása esetén megkerülhetetlen tényezővé válhat a következő parlamenti választás utáni kormányalakításban.

Az elemzésben kitértek a magyarországi helyzetre is: eszerint a kormányzó jobbközép Fidesz-KDNP a dogmatikus problémakezelés helyett határozott, cselekvőképes kormányzatként lépett fel bevándorlás ügyében. A magyar bevándorláspolitika párttáborokon átívelő nemzeti üggyé vált az országban, a szélsőjobboldal (Jobbik) és a szélsőségesen bevándorláspárti baloldali pártok mozgástere minimálisra szűkült a kérdésben - fogalmaztak.

Hasonlóan "határozott problémakezeléssel élt" bevándorlás-ügyben és a gazdasági problémák kezelésében is a brit, a szlovák és a cseh kormányzat - fűzték hozzá. Azt írták: a bevándorlásellenes, illetve radikális pártok előretörését elsősorban a mérsékelt elitpártok meggyőződése és az átlagos választó hétköznapi tapasztalatai közötti, egyre szélesebb törésvonal eredményezi. 

Az európai elit képtelen megkerülni a dogmatikus problémakezelést, minden felmerülő válsághelyzetre ideológiai kérdésként tekint, miközben a társadalmi elvárások nem felelnek meg az elitek elvi meggyőződésének - emelték ki. Ahhoz, hogy a jövőben megerősödjön Európa, "erős, kellően legitim vezetési centrumra" lenne szükség az unióban. Ennek egyik első feltétele, hogy a vezető elit újból megtalálja a reális kapcsolódási pontokat az európai átlagpolgárokhoz. A következő évek nemzeti választásain ugyanis könnyen leválthatják az európai elitet, ha nem változtat politikáján - figyelmeztettek.