Előfizetés

Tagadtak a rendőri vezetők

Tagadták bűnösségüket a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perében az utolsó szó jogán meghallgatott vádlottak kedden a Fővárosi Törvényszéken. A bíró csütörtökre tűzte ki az ítélethirdetést.

Az ügyészség mulasztással elkövetett katonai bűncselekményekkel, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádol 14 rendőrtisztet, és az ügyész korábban, perbeszédében jobbára felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta tegnap a rendőri vezetők perében. A vádlottak között van három rendőrtábornok: Bene László volt országos főkapitány, Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori vezetője.

Az ügyészség a tévészékház 2006. szeptemberi ostromával kapcsolatban Gerényi Péter terhére azt rója: hogy az események során világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, ám a budapesti főkapitány mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtása érdekében. A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.

Az előző tárgyaláson a magasabb rendfokozatú vádlottak nyilatkoztak az utolsó szó jogán és javarészt tagadták bűnösségüket, kedden a még hátralévő nyolc vádlott kérte az utolsó szó jogán a vádak alóli felmentését. Azt hangoztatták: nem követtek el bűncselekményt, évek, évtizedek óta tisztességesen látják el szolgálatukat, a jelenlegin kívül büntetőeljárás nem folyt ellenük.

Az egyik, jelenleg is rendőri szolgálatát teljesítő vádlott rámutatott arra: a 2006-os eseményeket követően megváltozott a tömegrendezvények rendőri kezelése. Azt mondta, ő és több, a vádlottak padján ülő kollégája is sokat tett azért, hogy minél kevesebb erőszak alkalmazásával lehessen fenntartani a rendet ezeken a demonstrációkon, és a vádbeli események óta sokat javult is a helyzet. Az elsőfokú ítélet kihirdetését a bíró csütörtökre tűzte ki. Fellebbezések esetén a csaknem egy évtizede történt eseményeket vizsgáló per másodfokon az ítélőtáblán folytatódhat majd.

Kifehéredett a taxipiac

Az elmúlt két év komoly nyomot hagyott a taxis piacon, a résztvevők száma csökken, a megmaradt társaságok összesített eredménye viszont szépen alakul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.

2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban az új taxis rendelet, amely szabályozta az árakat és rögzítette a formai követelményeket, aminek következtében erősen átalakult a piac: miközben a cégeket megtizedelte a piacon, addig a talpon maradt társaságok minden korábbinál eredményesebben működnek. Erről tanúskodik, hogy mind az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel és az eredmény tekintetében felfelé ívelő pályán vannak a vállalkozások. A társaságok összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re.

Mivel nem tűnik reálisnak, hogy a kereslet növekedett ennyivel, továbbá a piac csaknem 80 százaléka budapesti bevételekből adódik, vélhetően a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik az országos adatokban. A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére vall az is, hogy a taxiként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban 6800-ról 6000-re csökkent.

Az autókra és az adminisztrációra vonatkozó szabályok szigorodása a jelek szerint túl nagy terhet rótt a társaságokra, a hatósági ellenőrzések sűrűsödése pedig már sok volt a vállalkozók jelentős részének. A létszámadatokból jól látható, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez. Az Opten szerint azonban a taxitársaságok nem dőlhetnek hátra: ugyanis már az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER. Ráadásul a verseny – a taxitársaságok szemszögéből – távolról sem nevezhető fairnek.

Az utazóközönség között jelentős az átfedés, de a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen „más pályán” szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélközönségért. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a taxitársaságokra rótt szigorú gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi autószolgálatok – a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan – nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk – ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem.

Kifehéredett a taxipiac

Az elmúlt két év komoly nyomot hagyott a taxis piacon, a résztvevők száma csökken, a megmaradt társaságok összesített eredménye viszont szépen alakul – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.

2013 szeptemberében lépett életbe a fővárosban az új taxis rendelet, amely szabályozta az árakat és rögzítette a formai követelményeket, aminek következtében erősen átalakult a piac: miközben a cégeket megtizedelte a piacon, addig a talpon maradt társaságok minden korábbinál eredményesebben működnek. Erről tanúskodik, hogy mind az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel és az eredmény tekintetében felfelé ívelő pályán vannak a vállalkozások. A társaságok összesített árbevétele több mint száz százalékkal nőtt 2012-ről 2014-re.

Mivel nem tűnik reálisnak, hogy a kereslet növekedett ennyivel, továbbá a piac csaknem 80 százaléka budapesti bevételekből adódik, vélhetően a szigorodó jogszabályi környezet fehérítő hatása látszik az országos adatokban. A konszolidációra és a kétes adófegyelmű kényszervállalkozások számának visszaesésére vall az is, hogy a taxiként működő egyéni vállalkozók száma ugyanebben az időszakban 6800-ról 6000-re csökkent.

Az autókra és az adminisztrációra vonatkozó szabályok szigorodása a jelek szerint túl nagy terhet rótt a társaságokra, a hatósági ellenőrzések sűrűsödése pedig már sok volt a vállalkozók jelentős részének. A létszámadatokból jól látható, hogy a cégek alkalmazotti létszámának növekedése lényegében megegyezik az egyéni vállalkozók számának csökkenésével, vagyis a vállalkozásként működő taxisok beálltak a tőkeerősebb cégekhez. Az Opten szerint azonban a taxitársaságok nem dőlhetnek hátra: ugyanis már az olyan közösségi autószolgálatokkal is fel kell venniük a versenyt, mint az UBER. Ráadásul a verseny – a taxitársaságok szemszögéből – távolról sem nevezhető fairnek.

Az utazóközönség között jelentős az átfedés, de a közösségi autószolgálatok gyakorlatilag egészen „más pályán” szállhatnak versenybe ugyanazért az ügyfélközönségért. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a taxitársaságokra rótt szigorú gépjárműfeltételek és adminisztrációs szabályok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a közösségi autószolgálatok – a világszerte használt közösségi szolgáltatásokhoz hasonlóan – nem hagyományos cégstruktúrában működnek, jellemzően nincsenek magyarországi gazdasági társaságként nyilvántartva, így a hazai cégtörvény szabályai sem vonatkoznak rájuk – ellenőrzésük nem egyszerű feladat a hatóságok számára sem.