Balhé a tárgyaláson? Elsőfokú ítéletet hirdetnek a rendőri vezetők perében

Rendbontásra számíthat a rendőrség csütörtökön, amikor ítéletet hirdetnek a 2006-os őszi tévészékház-ostrom miatt Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Dobozi József, a Készenléti Rendőrség egykori parancsnoka elleni perben – értesült a Népszava. A vádirat szerint a tábornokok nem tettek semmit, hogy megelőzzék, vagy utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait. Az ügyben 75 tárgyalási napon mintegy 200 tanút hallgattak meg. A védelem teljes felmentést vár.

A 2006. szeptember 18-i tévészékház-ostrom idején történtek miatt került a vádlottak padjára Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és Dobozi József, a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat (REBISZ) egykori parancsnoka. Ők az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták. Hasonlóan tett a további 11 vádlott is. Az eljárásban 75 tárgyalási napot tartottak, és 200 tanút hallgattak meg. A rendőri vezetők perében az események után 9 évvel, csütörtökön várható elsőfokú ítélet.

Az ügyészség elsősorban mulasztással elkövetett katonai bűncselekményekkel, elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádol 14 rendőrtisztet. Az ügyészség lényegében azt rója Gerényi Péter terhére, hogy az események során világossá kellett válnia számára, hogy a helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére vonatkozó parancsot, ám a budapesti főkapitány mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs végrehajtása érdekében.

Nem mindig mar a vipera

Gergényi Péter szemére hányták korábban, hogy egyes rendőrök teleszkópos fémbotot, úgynevezett viperát alkalmaztak fellépésük során. Erről akkoriban sok cikk, és több jogi támadás is szólt. Ugyanakkor szeptember 15-én a röszkei határon a betörni szándékozó menekültek ellen a Terrorelhárítási Központ emberei is használtak viperát – a sajtótudósítások szerint. Ezzel kapcsolatban azonban szinte semmilyen érdemi felszólamlás nem érkezett, vizsgálat nem indult.

A tévészékház ostromát követő eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.

A magasabb rendfokozatú vádlottak azt hangoztatták: nem követtek el bűncselekményt, évek, évtizedek óta tisztességesen látják el szolgálatukat, a jelenlegin kívül büntetőeljárás nem folyt ellenük. Az egyik, jelenleg is rendőri szolgálatát teljesítő vádlott rámutatott arra: a 2006-os eseményeket követően megváltozott a tömegrendezvények rendőri kezelése. Azt mondta, ő és több, a vádlottak padján ülő kollégája is sokat tett azért, hogy minél kevesebb erőszak alkalmazásával lehessen fenntartani a rendet ezeken a demonstrációkon, és a vádbeli események óta sokat javult a helyzet.

A tömegrendezvényekkel kapcsolatban Bárándy Péter ügyvéd korábban azt nyilatkozta lapunknak: megsérülhet olyan személy is, aki nem egy rendőri munka folytán sebesül meg, hanem rosszkor van rossz helyen. Egy felszólítás után nem tudják szétválogatni a vétlen és a nem vétlen személyeket egy zavargás esetén. Ezt tudomásul kell venni, a balesetek néha bekövetkeznek úgy is, hogy a felelősségét senkinek sem lehet megállapítani”.

A 2006-os törvénysértések hátterét vizsgáló Balsai-jelentés, illetve a bizottság munkájában kulcsszerepet vállaló Völgyesi Miklós volt büntetőbíró szerint is megkerülhetetlen lett volna Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségre vonása. A Központi Nyomozó Főügyészség vádjával szemben sokkal súlyosabb megállapításokat tett Balsai István volt miniszterelnöki megbízott – jelenleg alkotmánybíró -, aki szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Az általa fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte, Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.” Balsai magyarázatul hozzátette: „A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.” A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tévénézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A Balsai munkáját segítő Völgyesi 2011. októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást. A perben tanúként egyébként a volt miniszterelnököt is meghallgatták. Gyurcsány ártatlannak nevezte a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket.

Utcakövekkel, kitépett padokkal próbáltak meg betörni a főbejáraton, az autókat felgyújtották

Az ügyész a perbeszédek során jobbára felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A védelem azonban csak a teljes felmentést tartaná helyes döntésnek, mert vélekedésük szerint egyetlen vádlott sem követett el bűncselekményt. Felmentésben bízik Gergényi Péter ügyvédje is. Gulyás Gábor szerint a székházhoz kirendelt rendőröket nem hagyták magukra feletteseik – véleménye szerint a titkosszolgálatok hibáztak, amiért a rendőrséget váratlanul érte a székházostrom. „Én nem gondolom, hogy magukra hagyták volna, mindenki felelősségteljesen dolgozott azon az estén és éjszakán” – mondta korábban a védő. A REBISZ egykori műveleti irányítója, Majoros Zoltán, az ügy ötödrendű vádlottja korábban a BRFK-t okolta, amiért a rendőrök kiszolgáltatottá váltak a Szabadság téri ostromnál.

"Összepisilték magukat" félelmükben

Az Ignácz István dandártábornok vezetésével létrejött bizottság 2006 novemberére elkészült jelentése a rendőrség 2006 szeptemberi tevékenységét vizsgálta, köztük a szeptember 18-19-én a Szabadság téren és a Kossuth téren történteket. Eszerint az első összecsapások a Szabadság téren akkor történtek, amikor az erősítésként küldött baranyai rendőrszázad a tévészékház bejáratához közelített, ahol botokkal kövekkel rájuk támadtak. Eközben egy szolgálati fegyver eltűnt. Az agresszív tüntetőkre könnygázcsapást mértek a rendőrök, mire válaszul Molotov-koktélokat dobtak feléjük. A jelentés szerint a baranyai századnak meglehetősen vegyes, hiányos volt a felszerelése. Egyes beszámolók szerint a tüntetőknél olyan zászlórudak is voltak, amelyek végére bicskát erősítettek, hogy azzal támadják a rendőröket. Volt olyan rendőri egység, ahol ötvenszázalékos volt a sérültek aránya. Egy rendőr olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, hogy még akkor éjjel koponyaműtétet kellett rajta végrehajtani. A rendőrök felismertek sok futballhuligánt, hallották a pályákról ismert rigmusokat, és a tömegben jól láthatóak voltak azok, akik mobiltelefonon irányították az emberek mozgását. Éjfél felé már a lőfegyvert kivéve minden kényszerítő eszközt engedélyeztek. A bevetett vízágyús kocsi azonban kudarcot vallott. A gyenge víznyomás nem tudta visszaszorítani a tüntetőket, akik közül egyesek tréfának tekintették az egészet és szinte lubickoltak a vízsugárban. A téren nemrég lerakott térköveket könnyedén felszedték a támadók, a tárgyaláson lejátszott felvételeken látható és hallható volt, ahogy folyamatosan záporoztak a kövek a rendőrök pajzsára. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy az odavezényelt rendőrnők ekkor már magzati pózban próbáltak férfi kollégáik pajzsai mögött menedéket találni, és többen összepisilték magukat félelmükben. A könnygáz és az égő autók, a benzin, a gumi, a műanyag füstje a kürtőhatás miatt a tévé épületébe áramlott, ezért a rendőröket onnan ki kellett vonni.

A furcsa „közszolgálat”

Az alapos közvélekedés szerint a 2006-os indulatok azért szabadultak el, mert a Magyar Rádió vágottan, és érdemi kommentár nélkül részleteket sugározott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgynevezett „őszödi beszédéből”. A hanganyag vágott része alkalmas volt arra, hogy a közvélemény egy részében – feltehetően aktív, előzetes ismereteken alapuló politikai „rászervezés” révén – tevékeny indulatokat keltsen. Állítólag az állami rádió akkori elnöke, Such György egyedül döntött úgy, hogy – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve bárki más megszólaltatása nélkül, azaz a közszolgálatiság alapeszményének mellőzésével – adásba küldi a lehallgatott beszéd kiragadott, megvágott részleteit. Ma már nem puszta feltételezés, hogy mindez az akkori politikai ellenzék – a Fidesz - szándékának megfelelően, és irányítása alapján történt. Such Györgyöt 2012-ben a Magyar Országgyűlés Hivatala főigazgatójának nevezte ki Kövér László házelnök.