bevásárlóközpont;multik;vásárlók;

2015-10-29 06:21:00

Létszámkommandó a boltokban?

Általános megrökönyödést keltett a Magyar Idők tegnapi számában megjelent információ: átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát, ugyanis a nyitva tartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A kormányhoz közelálló napilap úgy tudja, az erről szóló jogszabály-tervezet már el is készült.

Európában páratlan, újabb a piacgazdasági folyamatokba gorombán beavatkozó törvény előkészületeiről számolt be a Magyar Idők. Az alacsony keresetek miatt tömegesen külföldre távozó kiskereskedelmi dolgozókat úgy akarják pótolni, és Orbán Viktor víziói között szereplő teljes foglalkoztatást részben teljesíteni, hogy jogszabályban rögzítenék: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia.

Az ilyen ötletek csak olyanok fejében foganhattak meg, akik soha nem foglalkoztak a kiskereskedelmi ágazattal és annak szabályozásával - mondta lapunknak Sáling József. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének (KASZ) elnöke először is emlékeztetett arra, hogy a kereskedelem egy szakma, éppen ezért nem lehet az egyik pillanatról a másikra ezreket a pultok mögé, az eladótérbe beállítani, vagy a pénztárgépekhez leültetni, de szükség van például pékekre vagy hentesekre is. Márpedig szakképzett, a kiskereskedelemben foglalkoztatható munkavállalóból hiány van, az alacsony bérek és a jelentős mértékű munkavállalás miatt.

A kormányhoz közeli újság arra hivatkozik, hogy "a kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása."

Bár az még nem ismeretes, hogy mit is ért a kormány azokon piacszabályozó intézkedéseken, amely a kereskedelemben tapasztalható krónikus létszámhiányt orvosolná, de a helyzet reális értékeléséhez megfelelő adalékot nyújt az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a minap megjelent elemzése. Eszerint az év második negyedévében 3 ezer betöltetlen álláshely volt a kereskedelemben, ott ahol a KSH adatai szerint 340 ezren dolgoztak. Elsősorban a szakképzett munkaerő vált hiánycikké. Ugyan a nyilvántartott munkanélküliek közül 34 ezernek volt az utolsó munkahelye a kereskedelemben, az üres álláshelyeket a megfelelő szakképzettség hiányában velük nem lehet betölteni - összegezte a kiskereskedelem létszámgondjait az OKSZ -, az ágazatot a nagy fluktuáció, a magasabb fizetés reményében cégről-cégre vándoroló alkalmazottak jellemzik - tették hozzá. Csattanós válasz a kormányzati indíttatású létszámnövelés megalapozatlanságára, hogy a legtöbb munkalehetőséget az ezer főnél többet foglalkoztató multinacionálisok hirdetnek.

Ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát. Ez jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.

A hipermarketek számára nem ez az első kellemetlen szabály az elmúlt évekből. Az áruházak üzleti terveit érzékenyen érintette a vasárnapi zárva tartás, illetve az éjszaki nyitva tartás korlátozása is, hogy a plazastopról ne is beszéljünk. Aligha gondolhatja egy piacgazdaságban működő kormány, hogy 2016-ban majd létszám-kötelezettségeket ír elő - mondta felháborodottan a Népszavának Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára úgy vélte, hogy a közszférában ezernyi lehetősége lenne a kormányban, hogy létszámelőírásokkal éljen, például, hogy egy orvosra, ápolónőre hány beteg jut, és ezt bérpolitikai intézkedésekkel befolyásolhatja is. Azonban a jórészt multinacionális cégek által üzemeltetett üzleteknél, áruházaknál ezt nem teheti meg. Évtizedekkel túlléptünk azon az időszakon, amikor bérszabályozás volt, és meghatározták az átlagbérszínvonalat - jegyezte meg a főtitkár. Ezt egykor úgy játszották ki, hogy alacsony bérű "vattaembereket" vettek fel, hogy a megbecsült dolgozóikat megfelelően tudják megfizetni. Dávid Ferenc lelki szemei előtt megjelent az elvetélt bérkommandó mintájára felállítandó létszámkommandó rémképe is. Az orbáni teljes foglalkoztatást a kormány netán a közmunkások átirányításával kívánja megvalósítani - tette fel a kérdést Dávid Ferenc.

Az általunk megkeresett üzletláncok a hírt nem kívánták kommentálni, a Sparhoz hasonló indokkal: "Egyelőre csupán egy sajtóhírrel állunk szemben, kíváncsian várjuk a fejleményeket és természetesen továbbra is nyitottak vagyunk a párbeszédre a döntéshozókkal!”

Visszatér a régi felügyeleti díj
Visszaállítja az eredeti, 2015 előtti, egykulcsos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a kormány, erről nyújtottak be törvényjavaslatot: a korábbi rendszer szerinti, a bevételre vetített, 0,1 százalékos elvonás mértékéhez tér vissza. Ezzel a legkisebb boltok rosszabbul járnak, hiszen nekik (500 millió forgalom alatt) az új szabály alapján nem kellett volna fizetniük.
Az Európai Bizottságnál a Spar jelentette fel a magyar kormányt, sérelmezve, hogy a 2015-től hatályba léptetett szabály torzítja a versenyt. A nulla sávos kulcs bevezetésével párhuzamosan csak az 50 milliárd forintosnál kisebb forgalmú üzletek fizettek volna 0,1 százalékos mértéket, míg a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Így a láncoknak közel 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet a Spar és a Tesco fizette volna, a korábbi harmincszorosát.
Miután az Európai Bizottság felfüggesztette a megemelt felügyeleti díj alkalmazását, a kormány panasszal élt az Európai bíróságnál, így igencsak meglepte a szakmát, hogy még az eljárás lezárulta előtt, a reklámadóhoz hasonló megoldásként egy alacsonyabb mértékű, egykulcsos adót vezet be.