Amerika bírálata nem érdekli a Fideszt

Publikálás dátuma
2015.10.30. 06:00

Az Egyesült Államok nem először bírálta az Orbán-kormány tevékenységét, ám a kabinet mindeddig nem volt „fogékony” a segítő szándékra. Kiderült, André Goodfriend távozásával nem enyhült a kritikus hangnem, mivel a januárban kinevezett nagykövet, Coleen Bell is hasonló véleményen van, mint elődje; szerdai beszédében szinte tételesen felsorolta annak a non-papernek az ajánlásait, amelyeket még tavaly ősszel Szijjártó Péter kapott kézhez Washingtonban. Kiderült, a kormány a csaknem 30 tételes listából szinte semmit nem fogadott meg.

Szigorú beszédet tartott Coleen Bell amerikai nagykövet a Corvinus Egyetemen szerdán. Csaknem pontról pontra felidézte azokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyeket a nemrégiben kiszivárgott úgynevezett non-paper is tartalmazott. A dokumentumot Lázár János „kifejezetten pimasznak” minősítette két hete a Kormányinfón: „And­ré Goodfriendnek semmi köze ahhoz, ami Magyarországon történik” – akkor még úgy vélte, a volt ügyvivő akciójáról van szó. Ám valójában a 29 pontba szedett amerikai ajánlásokat tartalmazó iratot tavaly október 21-én adták át, és washingtoni forrásból származik.

Azon a napon az amerikai fővárosban találkozott Szijjártó Péter külügyminiszter és Victoria Nuland, a térségért felelős helyettes államtitkár. A magyar kormány a dokumentum átvétele után nem reagált nyilvánosan, sőt „mosolydiplomáciába” kezdett, mondván, hogy az új budapesti és washingtoni nagykövetek kinevezése új fejezetet nyit majd a kapcsolatokban. Egyébként tegnap Goodfriend a Facebookon közölte: az USA kedden kiadta harmadik tervét a nyitott kormányzást célzó intézkedésekről, amelyek célja, hogy segítsék a közérdekű információkhoz való hozzáférést, nagyobb szerepet kapjon a nyilvánosság a kormányzati folyamatokban. Mint írta, „nem tudta nem észrevenni”, hogy Bell is hasonló témákról beszélt szerdán. Alább megvizsgáltuk, a kormány mit fogadott meg abból, amit az amerikaiak ajánlottak. (Az intézkedéseket +/– jellel értékeltük.)

Civil társadalom

Hagyják abba a független civil társadalom zaklatását, megfélemlítését, beleértve a vizsgálatok, ellenőrzések és razziák beszüntetését az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Támogatási Alap, valamint a Svájci Alap támogatásaiból részesülő szervezetek ellen. Szolgáltassák vissza a dokumentumokat és IT-eszközöket az ellenőrzött szervezeteknek, állítsák vissza a felfüggesztett adószámokat.

A NAV idén október 7-én bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pén­zeit elosztó Ökotárs Alapítvány ügyében – a Kehi azonban panasszal élt. Bell szerint a helyzet nem oldódott meg teljesen: négy szervezetet még mindig fenyeget adószámának felfüggesztése, hét ellen pedig folyik az eljárás, a rendőrség nem adta vissza a lefoglalt eszközöket. Az adószámokat sem állították vissza. ( – )

Tegyék közzé az összes információt a civil szervezetek Kehi-ellenőrzéseiről.

Nem tették közzé. ( – )

Nyilvánosan támogassák a civil társadalom, az emberi jogok, a fékek és ellensúlyok, a korlátozásmentes politikai ellenzék fontosságának gondolatát.

A kormány továbbra sem hagy fel az Ökotárs kriminalizálásával, rossz színben való feltüntetésével. ( – )

Tegyék lehetővé, hogy a civil társadalom szabadon és függetlenül működhessen.

A kormány továbbra is korlátozta a civil társadalmat ( – )

Ösztönözzék az egyéni és vállalati adományok rendszerét a civil szervezetek esetében.

Erre továbbra sincs példa, például a menekültválság ideje alatt a kormány gyakorlatilag semmilyen segítséget nem nyújtott a migránsokat segítő civil szerveződéseknek. ( – )

Vegyék igénybe a civil társadalom és az üzleti szféra véleményét a közpolitika kialakításában és végrehajtásában, különösen ami az emberi jogok, az egyenlőség és a kormány átláthatóságának ügyét illeti.

A civilek és a szakmai szféra gyakorta kifogásolja, hogy kihagyják őket a fontos döntésekből - például Paks 2 kapcsán. A kormány átláthatóságára nem törekednek. ( – )

A Nemzeti Együttműködési Alap elfogulatlanul és átláthatóan működjön.

Nem működik pártatlanul a NEA, főleg olyan szervezeteket támogatnak, melyek valamilyen módon kötődnek a kormánypárthoz. A NEA vezetője például egyben a CÖF elnöke is. ( – )

Törvényalkotás

Széles körű társadalmi egyeztetések a törvényalkotásban.

Bár a jogalkotási törvény előírja, ez gyakorta elmarad. Sok olyan szabályozást fogad el az Országgyűlés, amelynek kidolgozásába sem a szakmai szervezetek, sem a civil társadalom nem szólhatott bele. ( – )

Törvénybe foglalt, kötelező társadalmi egyeztetés fontosabb döntések előtt.

A jogalkotási törvény előírásait semmibe véve - egyeztetés nélkül kerül a parlament elé sok jogszabály. ( – )

Sajtószabadság

A rágalmazás legyen „csak” polgári ügy.

Ugyanúgy lehet büntetőpert indítani rágalmazásért, mint polgárit. „Magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári - és büntető! - pereket indítsanak rágalmazási és becsületsértési ügyekben, ami további anyagi károkat tud okozni olyan sajtótermékeknek, amelyeket kormánykritikusnak tartanak” – mondta Bell. ( – )

Reklámadó

Vonják vissza a reklámadót!

Nem vonták vissza, csupán az RTL-el kötött paktum értelmében az addigi sávos adót egykulcsossá változtatták. A csak az RTL-re vonatkozó felső kulcs így 50 százalékról 5,3-ra mérsékelődött és évi 100 millió forintos bevétel alatt nem kell ilyen adót fizetnie a vállalatoknak. ( + )

Állami hirdetések

Állami hirdetési költségvetését egyenletes és elfogulatlan elosztása.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos állami reklámkeretéről Rogán Antal Kabinetirodája rendelkezik. ( - )

Közmédia

Távolítsák el a szabályozást, amely lehetővé teszik az állami műsorszolgáltató számára a kampányfilmek vetítését, de kötelezi a kereskedelmi médiát, hogy ingyen tegye közzé a hirdetéseket.

Részben megvalósult, a kereskedelmi médiumok is kapnak pénzt az állami reklámokért, ám előfordult olyan is, hogy a közmédiának is fizetett az állam a hirdetésekért. Ám a kampányszabályozás nem változott. ( - )

Sokszínűség ösztönzése mind tulajdonilag, mind politikailag.

A magyar sajtópaletta tulajdonosi szempontból nem nevezhető sokszínűnek, illetve az állam torzítani akarja a médiaüzleti viszonyokat. ( - )

A közmédia elfogult a kormánypárt irányába.

A finanszírozás és a menedzsment nem változott: az MTVA évi 80 milliárdos költségvetéssel működik, elnökét pedig a Médiatanács elnöke nevezi ki. Új csatornák jöttek létre, az M1 elfogultsága vitathatatlan. ( - )

Médiatanács

Politikai függetlenség, mandátum lerövidítése.

Tagjait továbbra is a parlament választja meg kilenc évre kétharmados többséggel, jelenleg is a Fidesz által 2010-ban javasolt négy tagból és a kormány által 2013-ban kinevezett, ezer szállal a Fideszhez és holdudvarához köthető Karas Mónika elnökből áll. ( - )

Túlzott tartalmi ellenőrzés.

Még mindig lehet panasszal élni kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt, amiért esetenként büntet is a hatóság. ( + )

Választások

Hajtsák végre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának összes választási ajánlását,: módosítsák a választási törvényt.

Az EBESZ-t a kormány hívta meg a 2014-es áprilisi parlamenti választásra, a szervezet választás után kiadott ajánlásai szerint a Fidesz tisztességtelen előnyt élvezett a választásokon („free, but not fair”). A jelentés 36 ajánlást fogalmazott meg, amit egy demokratikus választási rendszer kialakítása érdekében meg kellene tenni. A magyar kormány érdemben azóta sem reagált a kritikákra, sőt, a 2014-es önkormányzati választás előtt közvetlenül módosította az önkormányzati választási törvényt is. ( – )

Kampányfinanszírozás

Az EBESZ kifogásolta, hogy a kormány kampányköltéseit semmi nem korlátozza, szemben a pártokéval, így a kampányban a kormánypártok előnyt élveztek.

A kormányypártok által elfogadott választási törvény lehetőséget ad a kamupártok, kamujelöltek állami támogatására, amit szintén kifogásoltak, mert a politikai korrupció melegágya. Nem volt változás. ( – )

Választási körzetek

Kifogásolták a választókörzetek határainak átrajzolását.

Az úgynevezett Kubatov-lista alapján átrajzolták az egyéni választókörzetek határait, a kormánypártoknak kedvező módon (gerrymandering”). Nem volt kormányzati reakció ( – )

Határon túli szavazók

Az egyes szavazatok nem egyenlőek.

A választási törvény lehetőséget ad a határon túli, magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkezőknek a levélben való szavazásra, szemben a külföldön tartózkodó, magyarországi állandó lakhellyel rendelkezőkkel, aki csak személyesen voksolhatnak a nagykövetségeken. (előbbiek jellemzően kormánypárti, utóbbiak ellenzéki szavazók). Semmilyen kormányzati intézkedés nem történt ( – ).

Alkotmány

Állítsák vissza az Alkotmánybíróság jogát, hogy dönthessen az Alaptörvény módosításainak alkotmányosságáról!

Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.” Vagyis – épp uniós és nemzetközi nyomásra - módosult ugyan 2013-ban a korábbi szigorú vizsgálati tilalom, de az Ab továbbra sem vizsgálhatja az alkotmánymódosítások tartalmát, csak az eljárási szabályoknak való megfelelését. ( – )

Állítsák vissza az Ab jogát, hogy használhassa az 1990-től 2011-ig hozott döntéseit, mint precedensjogot!

Ugyancsak az Alaptörvény negyedik módosítása szerint „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.” Ugyan maga az Ab „semmibe veszi” ezt a rendelkezést, mert „a történelmi alkotmányra” hivatkozva többször visszautalt határozataiban az 1990-2011 közötti döntésekre, a kormánytöbbség nem módosított. ( – ).

Alkotmánybírák

Jelöljék kétharmaddal az alkotmánybírókat!

A törvény szerint ma „az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia”. Korábban a parlamenti pártok tagjaiból álló paritásos bizottság tett javaslatot a bírákra, így csak konszenzussal jelölt lehetett Ab-tag. A mai szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a Fidesz maga (a KDNP nélkül is) jelöljön bírót. Változtatás nem történt. ( – )

Hóman Bálint szobor

Bell elismerését fejezte ki a kormány vezetőinek, mert ellenezték, hogy Székesfehérváron szobrot emeljenek Hóman Bálintnak.

Lázár János augusztusban azt mondta: a kormány nem kezdeményezte a rehabilitációt, sem a szoborállítást, és az MTA-hoz sem fordult állásfoglalásért. Hóman történettudományi munkássága vitathatatlan, politikai tevékenysége viszont védhetetlen és vállalhatatlan. Ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék által idén márciusban rehabilitált Hóman szobrát júniusban támogatta a Cser-Palkovics András fideszes polgármester által vezetett Székesfehérvár közgyűlésének kormánypárti többsége. 

Hatalmas probléma a korrupció
Colleen Bell beszédében hangsúlyozta, Magyarországon súlyos méreteket ölt a rendszerszintű korrupció. Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok azután kezdett nyilvánosan is érdeklődni Magyarország belügyei iránt, hogy tavaly októberben kiderült: korrupciós ügyek miatt az USA megvonta több magyar tisztviselőtől a beutazási engedélyét. A listáról egyelőre egy név ismert: Vida Ildikó korábbi NAV-elnöké. A kitiltási botrányt André Goodfriend (képünkön) ügyvivő bejelentése robbantotta ki.


Szerző

Nyers válasz Colleen Bellnek - Nem kérünk az amerikai tanácsokból

Publikálás dátuma
2015.10.29. 21:00

Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - reagált Lázár János kancelláriaminiszter Colleen Bell amerikai nagykövet szerda esti beszédére, amelyben udvariasan, de szokatlanul kemény hangon bírálta az Orbán-kormány politikáját.

Udvarias, de a diplomácia nyelvét jól beszélő szakértők szerint is szokatlanul kemény beszédet mondott szerda este a Corvinus Egyetemen Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet, aki két hónap híján egy éve érkezett Magyarországra, s akinek kinevezéséhez a magyar kormány nagy reményeket fűzött, főként az után, hogy a kétoldalú kapcsolatok André Goodfriend ügyvivősége idején, nem utolsó sorban a kitiltási botrány miatt mélypontra kerültek. Csalódniuk kellett azonban mindazoknak, akik azt várták, az Egyesült Államok enyhít a magyar kormány politikájának bírálatán. Bell gyakorlatilag mindazokat a témaköröket felsorolta, amelyeket Hillary Clinton még külügyminiszterként felemlegetett, s amelyek a két hete kiszivárgott, 2014 októberében, Szijjártó Péter külügyminiszter washingtoni látogatásakor átadott non-paperben (nem hivatalos diplomáciai feljegyzésben) is szerepeltek, s amelyek a parlamentarizmus, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását vetik a kormány szemére.

Bell, most ezt megtetézte azzal, hogy kimondta: sajnos, vannak, akik nem osztoznak abban, hogy a demokratikus értékek a béke és a jólét legjobb alapjai, s hogy a nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra. Bell kimondta: az Egyesült Államoknak az a politikája, hogy világszerte támogatja az erős demokratikus intézményeket és a jogállamiságot, mivel ezek a fenntartható jólét, a szabadság, a biztonság és a béke szükséges alapjai. Nem kérünk bocsánatot, amiért ilyen ambiciózus célokkal rendelkezünk. Azt azonban elismerjük, és el is fogjuk ismerni, hogy mi magunk sem mindig felelünk meg saját céljainknak.

Az elmúlt hónapokban nyilvános szerepléseiben visszafogott nagykövet barátságosságát pozitívan értékelték, s a Fideszben is mintha enyhült volna a korábban erős Amerika-ellenes retorika. A kormányt így alighanem felkészületlenül érte és sokkolta Bell szerda esti fellépése, amelyről az MTI be sem számolt. Szijjártó Péter csütörtök reggel így reagált: "Sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, "a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg. Sőt, korábban már meg is vitattuk, és le is zártuk őket. Tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok szeretne minél több bevándorlót látni Európában, nyilván ezért fogalmazták meg most a véleményüket, ugyanakkor Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely meg tudta állítani a határainál a bevándorlók áradatát" - áll a külügyminiszter nyilatkozatában.

Bell beszédére reagált a csütörtöki Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter is. Azt üzente a "nagyra becsült amerikai nagykövet asszonynak", hogy a magyar kormány nem fogja átengedni a menekülteket az ő kérésükre sem, mert "Magyarország nem az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozik", hanem az Európai Unióhoz. Így a felvetett kérdéseket az EU-val vitatja meg a magyar kormány. Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - mondta Lázár, aki szerint meg kell őrizni a szuverenitást. Később több újságíró is feszegette a témát, Lázár ekkor jegyezte meg, hogy kifejezetten irritáló, hogy idejön egy diplomata és megmondja, hogyan éljünk. Szerinte az Egyesült Államoknak látnia kellene, hogy mennyire sértő a nagykövet kijelentése a magyar embereknek.

André Goodfriend, az Egyesült Államok korábbi budapesti ügyvivője Facebook-oldalán megosztotta Bell szerdai beszédét. Bejegyzésében arról írt, hogy az Egyesült Államok kedden kiadta harmadik tervét a nyitott kormányzást célzó intézkedésekről, amelyek célja, hogy segítsék a közérdekű információkhoz való hozzáférést, nagyobb szerepet kapjon a nyilvánosság a kormányzati folyamatokban. Goodfriend, mint írta, "nem tudta nem észrevenni", hogy Colleen Bell is hasonló témákról beszélt szerdán.

A vs.hu még október elején írta, hogy értesülései szerint, amíg tart a menekültválság, az Egyesült Államok nem fogja nyíltan bírálni a magyar kormányt a demokrácia állapota miatt, de ha az egyszer véget ér, a kabinet ismét kellemetlen ügyekre számíthat. Már várja, hogy vége legyen a menekültkrízisnek, és Kovács Zoltán kormányszóvivőt ismét a magyar demokráciát aláásó intézkedések felemlegetésével „zaklathassa” – ezt mondta volna az amerikai nagykövetség politikai osztályának vezetője, David van Cleve egy zárt körű rendezvényen szeptember végén.

Miért most állt elő az amerikai kritikákkal a nagykövet?

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint Szijjártónak voltaképpen igaza van: nem volt új elem a kifogásokban, de csokorba voltak szedve a kritikai elemek. Balázs nem lát személyes okokat az időzítés hátterében, mert, mint kiemelte, egy jól szervezett adminisztrációban, mint amilyen a washingtoni külügy, semmi nem történik a központ akarata, egyeztetése és jóváhagyása nélkül.

Az időzítés mögött az lehet, hogy az utóbbi időszak magyar intézkedéseivel lassan betelt a pohár, amiben szerepelhetett a menekültügy cinikus kezelése, a kívül maradás. Másrészt Washington alighanem világosan látja a menekültkérdés valóságos, globális dimenzióját, súlyosságát, hogy nehéz a hatékony és a humánus megoldást összeegyeztetni. Ugyanakkor felerősödhetett az orosz vonal is: az, hogy Moszkva mind aktívabb szerepet vállal Szíriában, még érzékenyebbé tette az amerikaiakat Magyarország orosz barátságára.

Akármit mondott Orbán Viktor és Szijjártó Péter arról, mennyire megváltozott Colleen Bell érkezése óta a magyar-amerikai viszony, az Egyesült Államok folyamatosan jelezte, hogy az ő véleményük ugyanaz, ami korábban is volt. Mesterházy Attila szerint, akik ismerik az amerikai álláspontot tudják, hogy az USA adminisztrációja csupán alkalmat keresett arra, hogy ezt a nyilvánosság előtt megismételhesse. Ennyi történt - fogalmazott a külügyi bizottság MSZP-s tagja. Arra akarták figyelmeztetni a kormányt, hogy ideje változtatni. A nagykövet kevésbé konfrontatív, mint André Goodfriend volt, ennek ellenére hűen tolmácsolta kormánya álláspontját.

Semmi olyasmi nem hangzott el a menekültügyet leszámítva, amiről Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter 2011-ben ne beszélt, írt volna a magyar miniszterelnöknek. Ezt most megerősítették. Arról, hogy miért éppen most, hivatalosan nem tudnak, de vannak sejtéseik.

Erről Ara-Kovács Attila beszélt lapunknak. A DK külügyi kabinetvezetője úgy tudja, amikor Colleen Bell megérkezett, akkor született egy magyar-amerikai megállapodás, amit talán Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese kötött Szijjártó Péterrel. Ennek a lényege, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan nem szorítja sarokba a magyar kormányt, várnak, Orbánéknak viszont változtatniuk kell az addigi politikájukon, mégpedig az amerikai elvárásoknak megfelelően. Arra emlékeztetett, egy éve derült ki, hogy Vida Ildikó azóta távozott NAV elnököt másokkal együtt kitiltották az Egyesült Államokból és Goodfriend aktivizálta magát. Bell érkezése óta Amerika teljesítette, amit a színfalak mögött vállalt, a magyar kormány viszont nem.

Amerika bírálatáról bővebben holnapi főanyagunkban olvashat!

Szerző

Új helyszínen a Forradalom lángja

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára újulhat meg a javításra szoruló Forradalom lángja szobor, amelyet méltó helyszínen állítanának fel ismét – közölte az Országgyűlés Hivatala.

A Kossuth tér újjáépítésekor Lugossy Mária térplasztikáját az Országgyűlés Hivatala Nyergesújfalura szállíttatta, mivel a gránittömb egy részén repedések keletkeztek, amelyek láthatóak az elszállítás előtti fotókon is. Az Ötvenhatos Emlékbizottság elnöke, Mécs Imre október 22-én a Kossuth térre szervezett Vissza a Forradalom lángját! elnevezésű megemlékezésen arról beszélt, hogy a szobrot a kormány “önhatalmúlag, titokban ismeretlen helyre eltüntette”.

Szerző