Lázár János állítása szerint a dohánycégek a hipermarketekhez hasonló eredményességgel lobbiztak és sikerült elérniük, hogy brüsszeli nyomásra a kormány elálljon az egészségügyinek nevezett különadó kivetésétől. Örömük nem tarthatott sokáig, mert a tegnapi bejelentés szerint a kormány mégis megtalálta a kiskaput, és bevezeti az új dohányipari adót. "Növelni próbáljuk a dohányipar terheit, hogy csökkenjen a dohányzás" - vélte Lázár János, aki szerint most dolgoznak a szabályozás részletein. A tervek szerint a sávos különadó helyett szálanként 4 forintot kellene fizetniük a dohánycégeknek. A miniszter hozzátette: ez csak a különösen veszélyes cigarettákra - slim, mentolos - vonatkozna, de tervezett intézkedés továbbra sem egyértelmű, csak az a biztos, hogy 2016. január 1-től az új adónemet.
Mint ismeretes az Európai Bizottság korábban elmeszelte a kormány áruházláncokra kivetett sávos kialakítású és a korábbinál jóval nagyobb terhet jelentő élelmiszerlánc-felügyeleti díj kivetését is. A kormány meghátrált és visszaállítja az eredeti, minden kiskereskedelmi egységre vonatkozó 0,1 százalékos árbevétel arányos díjat. A brüsszeli döntés miatt 23 milliárd forinttól esik el a költségvetés, a minimális díjfizetések ennek csak a töredékét pótolják - jelentette be Lázár János, és nem hagyott kétséget afelől, hogy a "feljelentőket" megregulázni készül a kormány. A kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét is, és áttekintik, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb arányú közteherviselésbe a kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. A miniszter azt is elmondta, hogy nem alap nélküli az a hír, hogy "több embert kell foglalkoztatni, minél nagyobb a vállalkozás". (Szerdán írt arról a Magyar Idők, hogy a kormány kötelező létszámnövelést írna elő a hipermarketeknek, vagyis szabályozná az Auchan, Tesco, a Spar, de a CBA dolgozói létszámát is.) "Aki nagyobb, többet vállaljon a közteherviselésből" - ismertette a kormány elvét Lázár János.
Sajátos értelmezését adta a november közepén induló földprivatizációnak is a miniszter. Mint mondta, nem az állam akar eladni földet, hanem a gazdák akarnak vásárolni. Megerősítette, hogy ahol működik ilyen, ott a kormányhivatalokban bonyolítják le az aukciókat, és a Budapest Banknál kell érdeklődni a földvásárlási hitel után.
Bejelentette azt is, hogy három nagy mintagazdaság, állami ménesbirtok is lesz: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi ménesek megmaradnak, az utóbbit újraalapítják, és több földet is kaphat majd. Mintagazdaságot ezeken felül is lehet majd alapítani, de ehhez magas szakmai színvonal kell.
A Nol.hu információi szerint a település önkormányzati testülete a fideszes képviselők igenjeitől támogatva határozatot fogadtak el, amelyben kifejtik, hogy az elindított folyamatok miatt kialakuló helyzetet az önkormányzat már nem lesz képes kezelni. Attól a kormánytól várnak segítséget, amelyik éppen részese a ménesbirtok szétverésének.
Lázár János kitért a rezsicsökkentéssel kapcsolatban felmerült kérdésekre is, miszerint a kormány újabb rezsicsökkentésre verné el azt a pénzt, amelyet a Paksi Atomerőmű arra tett félre egy elkülönített alapban, hogy a majdan elöregedő Paks I-et le lehessen szerelni és az ott felhalmozódott sugárzó hulladék kezelésére legyen pénz. Lázár most azt mondta, a rezsicsökkentés fenntartása és az ipari rezsicsökkentés megvalósítása érdekében van a Miniszterelnökségnek egy javaslata, ami jó válasz lenne Brüsszelnek is, ugyanis a Bizottság megtámadta a magyar rezsicsökkentést. További információkat a jövő hétre ígért.
Lázár János miniszter mindemellett megerősítette, hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő csaknem 75 milliárd forint értékű OTP-részvényt. A befolyó pénzt fejlesztésre, beruházásokra fordítanák. A meghívott cégek tegnap délutáni ajánlattétele a Reuters értesülése szerint sikeres volt.
Energiahatékonyság: Újabb csörte a lakossági támogatás miatt
Úgy tetszik nagyon mellélőtt Lázár János a lakosság energiahatékonysági beruházásának uniós támogatásával kapcsolatban. Leszögezte: "Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre."
Ezzel kapcsolatban tegnap a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére válaszolva az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága is megszólalt: Nincs olyan európai uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását, vagyis van uniós pénz a lakossági energetikai pályázatokra - jelentette ki Walter Deffaa főigazgató. A Brüsszel által idén februárban elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) elkülönítetten tartalmazza mind a lakossági szektor, mind a középületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó vissza nem térítendő beruházási támogatásokat. De akkor most ki is hazudik - tették fel a kérdést.
Az ügynek alaposan utánajárt a Portfólió, amely nyomozása végén kijelenthette, Lázár felsült kijelentéseivel, hiszen az általa említett híres Partnerségi Megállapodásban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is. A támogatási politikában tehát igenis úgy szólt a tavalyi terv és a bizottsági jóváhagyás is, hogy a magántulajdonban lévő épületekre is jusson vissza NEM térítendő támogatás, ellentétben a Lázár által nagyban hangoztatottakkal – írja a Portfólió.
