Kárpátalja;Ukrajna;helyhatósági választás;

Választóhelyiség Kijevben – még várnak a végeredményre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

- Eredmény helyett káosz

Nincs még végeredménye a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választásoknak, a polgármester személyéről sok helyen második forduló dönt. De Kárpátalján máris letartóztatások folynak választási megvesztegetések miatt, és valóságos háború dúl a két legfontosabb helyi oligarcha között Szolyván. A munkácsi lövöldözés után kinevezett keménykezű kárpátaljai kormányzó széke igencsak inog.

A Központi Választási Bizottságnak tíz nap áll rendelkezésére, hogy nyilvánosságra hozza a végleges eredményeket. Mivel Ukrajnában október 25-én rendeztek helyhatósági választást, a határidő november 5-én jár le. A kárpátaljai feldolgozottság kivételesen gyenge, szerdáig egyetlen járásból érkeztek meg a jegyzőkönyvek. Sajtóinformációk szerint a megyék túlnyomó többségében már vannak valamilyen kimutatások, csak Kárpátaljáról nem lehet tudni semmi biztosat. Az azonban már tény, hogy a két magyar szervezet, az UMDSZ-KMKSZ közös listája 8,9 százalékkal bejutott a kárpátaljai tanácsba és az is ismert, hogy a legnagyobb helyi oligarcha klán, a Baloga család pártja, a Jedinij Centr (JC) nem tudta megismételni a korábbi elsöprő eredményeit, de így is 20 százalékkal megnyerte a megyei választást, miközben a legnagyobb kormányerő, a Porosenko Blokk és a Vitalij Klicsko UDAR pártjából a voksolás előtt nem sokkal létrejött Szolidaritás 16,9 százalékot kapott. Jó szerepeltek az egykori régiósok is, Janukovics Pártjának kárpátaljai támogatottsága hagyományosan magas volt, eltérően más nyugati tartományoktól.

A magyarok által is lakott megyében forrnak az indulatok. A kormánypárt vereségéért sokan a nyári munkácsi lövöldözés után rendteremtés céljából kinevezett, eddig közkedvelt Hennagyij Moszkal kormányzót teszik felelőssé. A kedélyeket leginkább egyes városi tanácsi eredmények borzolják, Munkácson például Balogáék 36, Porosenkoék 4 százalékot szereztek. Ungváron, a megyeközpontban civil aktivisták követelték Moszkal lemondását, azzal vádolva a kormányzót, hogy tétlenül nézte, amint Janukovics egykori formációja, a Régiók Pártja romjain létrejött Ellenzéki Blokk lefizeti a választókat és megnyeri a választásokat Ungváron.

Bár a nemzetközi megfigyelők szerint a vasárnapi választáson csak apróbb szabálytalanságok történtek, az események mást mutatnak. Több helyen előzetes szabálytalanság miatt nem is rendezték meg a választást, a Központi Választási Iroda a voksolás előtt nyilvánosságra hozta, hogy komoly problémát jelent a szavazatvásárlás. Alekszij Koselj, a bizottság vezetője azzal vádolta a belügyi szerveket, hogy nem lépnek fel kellőképpen a megvesztegetések és a választási visszaélések ellen és azt is elnézik, hogy a helyi választási bizottságok különböző politikai motivációk által hajtva megsértik a választási szabályzatot. A választásokkal kapcsolatos megvesztegetések már-már tradícióvá váltak az elmúlt évek folyamán – mondta Koselj.

Vasárnap óta csak Kárpátalján 74 bejelentés érkezett a rendőrségre a voksolás során elkövetett szabálysértésekkel kapcsolatban. Hét ügyben már bírósági eljárást indítottak, ebből három megvesztegetés. Az érintett személyeket őrizetbe vették és további vizsgálatot indítottak, jelentette rendőrségi források alapján az Ukrán Nemzeti Hírszolgálat.

A kárpátaljai kormányzó esete ugyanakkor a hatalom berkein belüli megosztottságra is rávilágít. Moszkal hivatalos kormányzói oldalán Valerij Packant, a Porosenko Blokk parlamenti képviselőjét vádolta meg azzal, hogy ő szervezte az ellene irányuló ungvári tüntetést, azzal a céllal, hogy elmozdítsa őt hivatalából. Nem kevesebbet állít, mint hogy mindezt pénzért tette, 400 ezer dollárt kapott Konsztantin Zsevagótól, Ukrajna egyik leggazdagabb üzletemberétől, hogy csináljon polgármestert Ungváron Mihajlo Kacsurból. Zsevago a Turbogaz gyár tulajdonosa, amelyet Kacsur vezet. Mivel Kacsur elbukta a választást, Zsevago most visszakéri a pénzt Packantól, aki nem akarja azt visszaadni, hanem a kormányzóra hárítja a felelősséget. Moszkal követeli Packan leváltását a Szolidaritás megyei elnöki tisztségéből. Ultimátumot adott – szabadságra megy és csak akkor tér vissza tisztségébe, ha Porosenko pártja teljesíti kérését.

Nem kevésbé egyedi a szolyvai történet sem, ahol már a Nemzeti Gárdának is közbe kellett lépnie. Szerdán este zárta körül a gárda és a rendőrség Szolyvát. Bár a hatóságok nem adtak hivatalos magyarázatot, sajtóinformációk szerint választási csalás áll az akció hátterében. Két oligarcha család szembenállásáról van szó, ugyanazon két klánéról, akik a munkácsi nyári lövöldözés főszereplői is voltak – a Balogák és a Lanyok.

Ivan Lanyo polgármester (a munkácsi lövöldözésben testvére, Mahjlo Lanyo szerepelt a hírekben) a Vidrodzsennya regionális formáció színeiben indult újra a tisztségért és a voksok első összeszámlálása után 9 szavazattal előzte meg riválisát, Ivan Mikulcját, aki mögött a Baloga párt, a Jedinij Centr (JC) áll. A JC szavazatvásárlást és törvénytelenséget kiáltott és újraszámolást kért. A választási bizottság újraszámlálást rendelt el három körzetben, ami után kettőre csökkent a különbség és az is kiderült, hogy a leadott szavazatok száma nem egyezik meg a szavazókőri jegyzőkönyv adataival. Balogáék további öt körzetben kértek újraszámlálást. Lanyoék is léptek, tyituskának nevezett fizetett verőemberek vették körbe a választási bizottság épületét, ahonnan rendőröknek kellett kimenekíteniük Balogáék aktivistáit.

A végeredményre ezek után még sokat kell várni.

Fogolycsere
A februári minszki tűzszüneti egyezmény kötelezővé tette a fogolycserét a konfliktusban álló felek számára. A rendezőelev a „mindenkit, mindenkiért”, de eddig csak részleges előrelépés történt e téren. Hosszú idő után csütörtökön került sor újabb fogolycserére. Kijev 11 szakadárt bocsátott szabadon, a lázadók 8 ukrán katonát és egy civilt adtak át. A műveletet a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelte.
Mindkét oldalon maradtak még foglyok. Az Ukrán Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács szerint 148 személy, köztük 59 civil van még a lázadók fogságában, 800 személyt eltűntnek nyilvánítottak. A donyecki szakadár hatóságok azt állítják, hogy az ukrán fél 1220 „állampolgárukat” tartja fogva, akik között 458 harcos van.

Felmentést kért négy vádlott védője perbeszédében a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség 2008-as eladásával kapcsolatban indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken.