Gaburici mindössze száz nap elteltével lemondott, miután kiderült, hogy érettségi diplomája hamisított. Strelet alig 90 napig állt a kormány élén, őt a koalíción belüli feszültségek buktatták meg, a szocialisták és liberális-demokraták által benyújtott bizalmatlansági indítványt a koalíció egyik pártja, a Demokrata Párt is megszavazta. A 101 tagú törvényhozásban 65-en szavaztak a kormány ellen, vagyis csaknem kétharmados többséggel buktatták meg a három hónapja hivatalba lépett, nagyon szűk, 52 mandátumos többségre támaszkodó kormányt.
Moldova általános politikai válsággal küzd gyakorlatilag a tavaly őszi választások óta, amelyet a nyáron utcai tiltakozás kezdett súlyosbítani. A civilek által kezdeményezett, a kijevi Majdan mintájára megszervezett mozgalom, a Chisinau központjában sátrakban letáborozott aktivisták előrehozott választást és a korrupció felszámolását követelik, valamint azt, hogy a hatóságok találják meg a hírhedt egymilliárd dolláros banki csalás felelőseit és az ország GDP-jének 15 százalékát kitevő pénzt. (A bankbotrány tavalyi ősszel robbant ki. A moldovai jegybank ekkor tárta fel, hogy az ország bankszektorának mintegy harmadát tulajdonló három legfontosabb pénzintézet 1 milliárd dollárnyi értékben bocsátott ki hiteleket. A tranzakciót néhány nap alatt bonyolították le, közvetlenül a parlamenti választás előtt.)
A koalíción belüli feszültségek a napokban éleződtek ki, miután – mintegy 260 millió dolláros korrupciós ügylet vádjával – őrizetbe vették Vlad Filatot, a kormányzó Liberális Demokraták elnökét. Filat 2009 és 2013 között Moldova miniszterelnöke volt. A bizalmatlansági indítvány korrupcióban való bűnrészességgel vádolta Streletet és kormányát a Filat-ügy miatt.
