Alig épülnek új lakások

Töretlenül folytatódik az építőipari cégek megszűnése. Logikus lenne, ha ennek az okaként a csökkenő kereslet vélnénk felfedezni, azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. Holott pang a lakásépítés, az otthonteremtéshez inkább használt lakást vásárolnak a támogatásra jogosultak.

A gazdasági világválság óta folyamatosan csökken az építőipari cégek száma, az azonban tévedés, amit ebből egyes sajtóorgánumok levonnak, hogy sanyarú a sorsuk - erről beszélt a Népszavának Petz Rajmund. A GKI Zrt. ügyvezető igazgatója ehhez hozzátette, hogy az építőipari cégek megszűnése - kisebb-nagyobb hullámzásokkal - 2008 óta általánossá vált. Az idén különösen megnőtt a cégbíróság és az adóhatóság által törölt cégek száma. Ha az egyéni vállalkozókat is beszámítjuk, akkor jelenleg mintegy 90 ezer lehet a bejegyzett építőipari tevékenységet folytatók száma Magyarországon, viszont a kamaráknál csak 48 ezret jegyeztek be közülük, vagyis ennyien működhetnek ténylegesen. Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója arra a következtetésre jutott, hogy ha egy közepes méretű cég bedől, akkor sok kisebb társaságot is magával ránt. Augusztusban 258 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, ami mintegy a fele az első fél évi havi öt-hatszáznak - közölte. Hozzátette: a javulás átmeneti, a következő időszakban rosszabb adatokra számítanak, mivel sok olyan cégbírósági eljárás van folyamatban, ami megszűnéshez vezet.

Az építőipari termelés - hosszú idő után először - szeptemberben negatívba fordult, több mint 6 százalékkal múlta alul a 12 hónappal azelőttit. Elsősorban az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális beruházások mérséklődtek, a versenyszférában csak azért nem volt ilyen mértékű a visszaesés, mert már korábban is csak kismértékű bővülést tudtak felmutatni. Az igazi bajok azonban a lakásépítésnél vannak. Ezt támasztja alá az az Erste Bank kimutatása is, amely a 2015. július 1-jén indult családok építési kedvezménye (csok) eddigi tapasztalatairól szól. Eszerint átlagosan 1,2 millió forint támogatást igényeltek eddig a pályázók, és a folyamatban lévő kérelmeknek körülbelül a negyede budapesti. Az esetek túlnyomó részében az ügyfelek lakásvásárlási céllal igénylik a támogatást, közben eddig nagyon alacsony azoknak az igényléseknek a száma, amelyeket lakásépítéshez vagy -bővítéshez nyújtottak be. A kérelmek többségéhez hiteligénylést is indítottak.

Az 1,2 millió forintos átlagos támogatás mértékéből Petz Raymund azt a következtetést vonta le, hogy elsősorban falusi családi házak vásárlására fordítják a családok a kedvezményes támogatást, ami az építőipar tevékenységére semmilyen hatással nincs. Hiszen jelenleg hozzávetőleg 200 ezer forint/négyzetméteres árból lehet megépíteni egy átlagos 50 négyzetméteres lakást. A szakember azonban arra is emlékeztetett, hogy 2008-ig jelentős mértékű, telepszerű lakásépítés folyt, szinte kizárólag Budapesten és a városokban. Így ez a lakásállomány viszonylag fiatal, ami visszafogja a lakásépítési kedvet. Pedig a lakáshitelek egyre olcsóbbak lesznek. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája szerint szeptemberben a háztartások által felvett új lakáscélú forinthitelek átlagos kamatlába 5,64 százalék volt, ami a tavaly szeptemberihez képest 1,08 százalékkal alacsonyabb.

Ingyenhitel lakásszigetelésre

Változatlanul eltér a Miniszterelnökség és az Unió álláspontja arról, adható-e uniós forrásból a lakosságnak vissza nem térítendő támogatás. Ha mégis volna lehetőség a támogatásra, akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére, a háztartások közötti igazságos elosztási rendszert pedig nem lehet kialakítani - fejti ki a közleményében a Miniszterelnökség. A magánszemélyeknek ingatlanjaik korszerűsítésére ugyanakkor a kormány egy államilag támogatott konstrukciót biztosít, amelyben a beruházás egyharmadát az önerő, a második egyharmadot nulla százalékos kamatú visszatérítendő támogatás, a harmadik egyharmadot az állam által támogatott, lényegében szintén nulla százalékos kamatú hitel jelenti - teszik hozzá.