Régebben, amikor minden érthetőbb, és élhetőbb volt ebben a keserves magyar világban, az államtitkot államtitoknak hívták. Aki azt jogosulatlanul – nem közzétette, hanem csupán csak – elolvasta, hamar a vádlottak padján találhatta magát.
Az államtitok időközben a Nemzeti Minősített Adat nevet kapta a politikai keresztségben.
A Népszava jó pár évvel ezelőtt közölte, hogy az akkori Hajdú-Bihar megyei főkapitány, Sutka Sándor levelet írt a főügyészségnek, ebben számolt be a Debreceni Vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatos nyomozásról: súlyos bűncselekmények gyanújáról, telefonlehallgatásokról. Az irat név szerint említette Kósa Lajos polgármestert, fideszes országgyűlési képviselőt, akinek mentelmi joga felfüggesztését is kérte a főkapitány. Emiatt annak ellenére került a bíróság elé kolléganőnk, hogy – mint utóbb jogerősen kiderült – a legcsekélyebben sem volt vétkes államtitoksértésben. Abból a gyanús Kósa-dologból meg persze nem lett semmi. (Csak mellékszál, hogy utóbb a város megbízásából az említett Sutka cége őrizte azt a százmilliós Csontváry festményt, amit tavaly nyom nélkül elloptak debreceni Modemből.)
Most a Századvég nevű politikai etetőszék ügye meg se rezzenti Polt Péter szemöldökét, pedig ők állítólag éveken át matattak – ki tudja, miképp - kontroll, felhatalmazás nélkül államtitkokban.
E bontakozó botrány miatt összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot – de senkinek ne legyen kétsége a várható eredményről. Végtére is nem holmi meghurcolható népszavás újságíróról van szó.