GKI: lassulóban a gazdaság

Publikálás dátuma
2015.11.02. 06:22
Vértes András FOTÓ: Népszava
A magyar gazdaság 2015. második negyedévben elkezdődött lassulása folytatódni fog - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. most megjelent havi összefoglalójában. Az első negyedévi 3,6 százalékos növekedést a második negyedévben csak 2,7 százalékos dinamika követte, s a nyári adatok további fékeződésre utalnak - írják a GKI szakemberei. A tavalyi szintén 3,6 százalékos után idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű, főleg a beruházások idei stagnálása, jövő évi visszaesése következtében. A belső és külső egyensúly viszont kedvezően alakul.

A magyar GDP – a románhoz hasonlóan – 2015. második negyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban ekkor már csaknem 25 százalékkal, a szlovák több mint 10 százalékkal haladta meg azt. Míg 2014-ben a magyar gazdaság átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei második negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte.

A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható (gyengül az Egyesült Államokban megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az EU növekedési teljesítménye), amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A görög pénzügyi csomag ugyan rövidtávon stabilizáló hatású, de a politikai kockázatok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek.

A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyár folyamán lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelemben kimutatott forgalom ugyan gyorsan bővül, de itt – mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett kötelező – az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható. A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a kiviteli lehetőségek romlása hatására. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye.

Idén az első nyolc hónapban a bruttó bérek 3,7 százalékkal nőttek. Az év egészében 3,5 százalékos emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás dinamikája 2,5 százalék körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után hozzávetőleg 2 százalékos mértékűre várható, de mindezt az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek 2-2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5 százalékkal körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő. A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez.

Az államháztartás első kilenc havi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5 százaléka. Ez részben az EU-finanszírozás egy része átmeneti felfüggesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiány valószínű. A külső egyensúly az első félévben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek - írják a GKI szakértői.

Szerző

Tisztán akar látni a Tv2 ügyében az Együtt

Az Együtt többfrontos támadást indított Andy Vajna ellen: a párt elnöke, Szigetvári Viktor közérdekű adatigénylést, Szabó Szabolcs, országgyűlési képviselő pedig írásbeli kérdést adott be.

Az összehangolt támadással az Együtt azt igyekszik "végre kideríteni, hogy valóban közpénzből nyújtottak-e hitelt Andy Vajna – és így a Fidesz – médiabirodalmának továbbépítéséhez." Természetesen arra utalnak az ellenzéki politikusok, hogy az elmúlt hetekben ahogyan lapunk is többször beszámolt róla: a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, producer, üzletember és kaszinótulajdonos Vajna megvette a TV2-t, miközben Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa is bejelentette ezt opciós jogára hivatkozva.

"A sajtóban megjelent új információk szerint a Magyar Állam közpénzből, az Eximbankon és a MEHIB-en keresztül folyósított kölcsönt Andy Vajna érdekeltségeinek a TV2-t üzemeltető vállalatcsoport megszerzéséhez" - írta az Együtt közleményében. Szigetvári Viktor és Szabó Szabolcs ezért kikérik a MEHIB és az Eximbank szerződéseit. A politikusok azt szeretnék elérni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozza nyilvánosságra, a Magyar Export–Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015-ben kivel és mekkora összegben kötött, alapítói határozattal elrendelt kölcsönszerződéseket.

Szerző

Tisztán akar látni a Tv2 ügyében az Együtt

Az Együtt többfrontos támadást indított Andy Vajna ellen: a párt elnöke, Szigetvári Viktor közérdekű adatigénylést, Szabó Szabolcs, országgyűlési képviselő pedig írásbeli kérdést adott be.

Az összehangolt támadással az Együtt azt igyekszik "végre kideríteni, hogy valóban közpénzből nyújtottak-e hitelt Andy Vajna – és így a Fidesz – médiabirodalmának továbbépítéséhez." Természetesen arra utalnak az ellenzéki politikusok, hogy az elmúlt hetekben ahogyan lapunk is többször beszámolt róla: a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, producer, üzletember és kaszinótulajdonos Vajna megvette a TV2-t, miközben Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa is bejelentette ezt opciós jogára hivatkozva.

"A sajtóban megjelent új információk szerint a Magyar Állam közpénzből, az Eximbankon és a MEHIB-en keresztül folyósított kölcsönt Andy Vajna érdekeltségeinek a TV2-t üzemeltető vállalatcsoport megszerzéséhez" - írta az Együtt közleményében. Szigetvári Viktor és Szabó Szabolcs ezért kikérik a MEHIB és az Eximbank szerződéseit. A politikusok azt szeretnék elérni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozza nyilvánosságra, a Magyar Export–Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015-ben kivel és mekkora összegben kötött, alapítói határozattal elrendelt kölcsönszerződéseket.

Szerző