Gazdagok és szupergazdagok

Az amerikai elnökválasztási győzelemhez nagyon sok minden kell, karizmatikus jelölt, kapcsolatrendszer, szerencse, de legfőképpen: pénz, pénz, pénz. A fehér házi jelöltségért harcba induló politikusok sikere nagy részben azon múlik, hogy mennyi támogatást tudnak összeszedni. Az elnökaspiránsok nagy többsége már eleve vagyonos ember, gazdag vagy épp szupergazdag, annyira azonban ritkán tehetősek, hogy saját erőből tudnák finanszírozni kampányukat.

A 2016-os elnökválasztás indulói közül egyedül Donald Trump nem szorul külső támogatásra, lévén ő az egyetlen milliárdos, de három kivétellel a többiek is multimilliomosok. A 69 éves Trump vagyonát illetően ellentmondásosak az információk, kampánya kezdetén az ingatlanbefektető azt állította, legalább nettó 13 milliárd dollárja van. Ennyit érnek ingatlanjai, köztük a New York-i Trump Tower luxusépület. Számos nagy értékű ingatlannak résztulajdonosa, így 30 százalékban övé egy 52 emeletes felhőkarcoló, egy volt banképület, az 555 California Street címen San Franciscóban. Hatvan évre bérbe vette a washingtoni Old Post Office belvárosi épületét. Kaszinókat üzemeltet, van két golfpályája külföldön, Skóciában és Írországban, emellett komoly jövedelmet húz tévéműsorai és szépségversenyei után.

Bár Trump szívesen kérkedik vele, mennyire sikeres üzletember, a National Journal című lap nemrégiben kiszámolta, hogy ez korántsem biztos. Ha az apjától örökölt vagyont biztonságos papírokba fektette volna, ma több mint 8 milliárdja lenne – és nem csak szavakban. Szakértők szerint Trump messze nem oly mesésen gazdag, mint állítja, a Forbes magazin 4,5 milliárd dollárra értékeli, de a Bloomberg hírügynökség elemzői már „csak” 2,9 milliárd dollárra becsülik vagyonát. Ám az elnökaspiráns váltig állítja, legalább kétszer annyija van, s vitatja, hogy csupán a 121. lenne a Forbes 400-as listáján. Saját értékelése szerint maga a Trump „márkanév” 3 milliárdot ér. Kétségtelen, vannak, akik fizetnek azért, hogy nevét adja egy-egy épülethez, például az isztambuli Trump Towers komplexumot csak neve köti a milliárdoshoz.

A republikánus mezőny második helyezettje, Ben Carson nyugalmazott idegsebész nem kerülne fel a Forbes toplistájára, de neki is van mit a tejbe aprítani. Az egyetlen fekete elnökaspiráns és felesége csupán az elmúlt másfél évben 8,9 és 27 millió dollár közötti összeget kereshetett a Wall Street Journal szerint. Carson 141 beszédet adott honoráriumért, s három hónap alatt 4 millió dollárt szedett össze, mielőtt bejelentette jelöltségét. 1,1-6 millió közti jogdíja folyhatott be könyveiért, s több nagy cég, köztük a Kellogg igazgatótanácsának tagja. Konzervatív orgánumoknak írt cikkeiért mintegy 200 ezer dollár honoráriumot kapott.

Jeb Bush, a 41. amerikai elnök fia, a 43. elnök öccse nyolc évig volt Florida állam kormányzója, s amikor 2007-ben leköszönt, nem is titkolta, meg akar gazdagodni. Noha kampányrendezvényein rendre Washingtont, s a politikai befolyásukkal visszaélő politikusokat korholja, valójában maga sem tett mást. Jól ismert nevét, kormányzati tapasztalatát és kapcsolatrendszerét az üzleti életben kamatoztatta, adóbevallásaiból számítva nyolc év alatt több mint 36,8 millió dollárt keresett, s ennek felét lobbizással hozta össze – írta a The New York Times. Nyilvános beszédeiért is szép summát kap, befektetésekbe kezdett, s számos floridai cég igazgatótanácsába beválasztották.

Bush kampányának adatai szerint Jeb és neje vagyona 19-22 millió dollár lehet, tavaly 8,3 millió volt a bevétele. A Tenet egészségbiztosítótól évi 2 millió dollárt és részvényopciót kapott, a Lehman Brothers, majd a Barclays cég tanácsadójaként ugyancsak évi több mint kétmilliót. A nagy republikánus támogatók mind mögötte álltak, bár újabban úgy tűnik, fordulhat a szerencséje: az egyik leggazdagabb adományozó, Paul Singer közzétette, hogy a fiatal floridai szenátor, Marco Rubio mögé sorakozik fel.

A 44 éves Rubiónak nagy szüksége is van a támogatásra, hisz a jelöltek sorában az egyik legszegényebbnek számít, sőt hírek szerint meglehetősen eladósodott. Igaz, elég könnyelműen bánik a pénzzel, jachtot vett, luxusautót bérel, s alig 100 ezer dollár tartaléka lehet. A másik 44 éves teapárti szenátor, Ted Cruz jobban gazdálkodik, 2,4-4,7 millió dollárja lehet, a kampány előtt írt könyvével – Az igazság ideje (Time for Truth) – legalább egymillió dollárt kereshet. Felesége sem akárki, a Goldman Sachs pénzintézet ügyvezető igazgatója, de a férje kampánya idejére fizetés nélküli szabadságra ment. Cruznak van némi hiteltartozása.

Trump után alighanem az egyetlen hölgy, Carly Fiorina, a Hewlett Packard volt vezérigazgatója a leggazdagabb. Férjével, aki az AT&T telekommunikációs vállalat egyik vezetője volt nyugdíjba vonulása előtt, mintegy 60 millió dollárjuk lehet, virginiai házuk 6,6 milliót ér, s más ingatlanokat is birtokolnak. Fiorina, aki hevesen támadta Clintonékat átláthatatlan pénzügyeik miatt, közzétette korábbi évek adóbevallásait: 2012-ben 1,3 millió, 2013-ban pedig 2 millió dollár bevétele volt.

A demokrata mezőnyből az anyagiak terén is kétségkívül Hillary Clinton vezet. Előző kampánya idején a volt First Lady - akkori szenátor - egy beszédében ugyan azt mondta, „egy vasuk sem volt”, amikor férjével kiköltöztek a Fehér Házból, de ez akkor is költői túlzás volt. Azóta pedig jelentősen változott a helyzet, közös vagyonukat 11-53 millió dollárra becsülik, a Wealth-X portál ugyanakkor ennek duplájára, 100 millió dollárra teszi. Bill és Hillary Clinton egyaránt keresett szónok, hatszámjegyű honoráriumot kérnek, emellett mindketten megírták visszaemlékezéseiket, Hillary új kampánya előtt külügyminiszterségének éveiről is könyvet adott ki. A CBS News összeállítása szerint vagyonuk csak 2014 óta 25 millió dollárral gyarapodott.

A demokrata második helyezett, Bernie Sanders a szenátusnak is az egyik legszegényebb tagja, 2013-ban alig 330 ezer dollárja volt, noha a 100 szenátor vagyonának átlaga mintegy 2,8 millió dollár. Szenátusi fizetése mellett Sandersnek nincs sok külön jövedelme, 40 ezer dollár nyugdíj illeti még meg Burlington város volt polgármestereként. A harmadik helyen álló demokrata, Martin O’Malley , Maryland állam volt kormányzója - feleségével együtt - 600 ezer dollárt mutathat fel, négy gyermek iskoláztatása felemésztette a család tartalékait. Nyugalmazott kormányzóként évi 75 ezer dollár illeti meg, további 60 ezer Baltimore volt polgármestereként. Az elnökválasztási részvétel ismertté tette a nevét, kérdés, tud-e majd ebből a jövőben profitálni.

Ross Perot a listavezető

Noha gyakran állítják, hogy Trump minden idők leggazdagabb elnökjelöltje, valószínűbb, hogy a toplistát a már 85 éves texasi milliárdos, Ross Perot foglalja el, aki 1992-ben George H. W. Bush és Bill Clinton mellett független jelöltként indult, majd 1996-ban a Reform Párt színeiben próbálkozott. Perot vagyonát 4,3 milliárd dollárra becsülik.

A sikeres gazdasági magazint kiadó Steve Forbes maga is indult 1996-ban és 2000-ben az elnökségért, de elbukott már az előválasztásokon. Forbes személyes vagyonát 430 millió dollárra teszik.Multimilliomos a 2004-es demokrata elnökjelölt, a jelenlegi külügyminiszter, John Kerry is, leginkább a felesége, Teresa Heinz révén, aki a ketchupgyártó Heinz-vagyon egyik örökösének, John Heinz szenátornak volt az özvegye.

Kerryt a szenátus 50. leggazdagabb tagjaként tartották számon, 280 millió dollárra becsülik a családi vagyont.Tehetős ember Mitt Romney volt massachusetts-i kormányzó, a 2012-es republikánus elnökjelölt is, 250 millió dollárja lehet. Kampánya során, az egyik tévévitában igen zavarba hozták, mivel nem tudta megmondani, összesen hány háza lehet. Nem váltott ki jó visszhangot, amikor megvetően beszélt az amerikaiak 47 százalékáról, akik nem fizetnek adót és csak az állami segélyre várnak.

Al Gore volt alelnök, a 2000. évi demokrata elnökjelölt vagyona a becslések szerint meghaladja a 200 millió dollárt, ennek jórészét már a nyolc év alelnökséget követően szedte össze, az elnökválasztási kampány idején 1,7 milliója volt. Ahogy Al Gore édesapja utóbb az üzleti életben kamatoztatta szenátusi karrierjét, úgy a fia is szépen gyarapodott, a Forbes magazin szerint ma már főleg zöld befektetésekbe teszi a pénzét.