Rendőri egységet hoznak létre a szlovák határ védelmére

Háromszáz fős rendőri egységet hoz létre a schengeni határok védelmére Szlovákia januártól - így döntött keddi rendkívüli ülésén a pozsonyi kormány.

Az intézkedés része a szlovák rendőrségi állomány több száz fős bővítését előirányzó tervnek. A létszámbővítést elsősorban a migránsválságból adódó többletfeladatok ellátásával indokolta a kabinet, a schengeni határok védelmére specializált rendőrségi egység létrehozását pedig azzal, hogy az úgynevezett "külföldi egység" kialakítása elkerülhetetlen ahhoz, hogy Szlovákia aktív részt tudjon vállalni az illegális migráció kezelését célzó feladatok ellátásából az ország határain kívül is. A jövő évtől létrehozandó háromszáz fős alakulat a tervek szerint elsősorban a migránsválsággal összefüggő külföldi missziókban vesz részt, és kiképzését is e feladatok ellátására összpontosítják. 

Amikor az alakulatnak nem lesznek külföldi kötelezettségei, az egység tagjai hagyományos rendőri feladatokat látnak el az ország határain belül - áll a kormányrendeletben. Robert Fico kabinetje jóváhagyta annak a 20 szlovák rendőrnek az ideiglenes szlovéniai kiküldetését is, akiket Pozsony Ljubljana kérésére vezényel Szlovéniába, hogy segítsék a migránsválság kezelését. A szlovák rendőri egység legkésőbb november ötödikén kezdi meg kiküldetését. A szlovákiai rendőrök 12 órás műszakokban, a helyi rendvédelmi erők tagjaival alkotott vegyes járőrökben teljesítenek majd szolgálatot. A szlovéniai misszióban résztvevő szlovákiai rendőrök teljes felszerelését Pozsony biztosítja, ellátásukról a fogadó fél gondoskodik.

A migránsválság miatt megszaporodott határvédelmi feladatok ellátását segítendő Szlovákia korábban ötven rendőrt küldött Magyarországra. Az egység a magyar-szerb határon teljesít szolgálatot, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) megállapodása alapján, az előzetes tervek szerint egy hónapon át. A V4-ek megállapodása alapján Szlovákia, Csehország és Lengyelország összesen 170 rendőrt és katonát küldött vagy küld Magyarország déli határai védelmének megerősítésére.

Szerző

Faymann elárulta, mi lehet a menekültek valódi célja

Publikálás dátuma
2015.11.03. 14:35
FOTÓ: Adam Berry/Getty Images
Jelenleg nem menedékkeresés zajlik, hanem a gazdaságilag legvonzóbb ország kiválasztása, ezért van szükség a hétfőn bejelentett, meghatározott időre szóló menekültstátusra - jelentette ki az osztrák belügyminiszter az Ö1 osztrák közszolgálati rádió kedd reggeli műsorában.

Johanna Mikl-Leitner ugyanakkor leszögezte: aki nincs biztonságban és menedéket keres, az továbbra is védelmet találhat Ausztriában. 

Az osztrák belügyminisztérium által kidolgozott terv szerint a meghatározott időre szóló menekültstátust az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a kérelmezőket azországból, ha viszont igen, akkor még további két évig meghosszabbíthatják a menekültstátus érvényességét. Ha ezek után sem javul a menekült anyaországában a helyzet, a státust határozatlan időre biztosítanák. Az osztrák kormány szerint a korlátozott időre szóló menekültstátus jelzés Ausztria polgárainak, hogy a kormány komolyan veszi a helyzetet. Azzal azonban nem számolnak, hogy a menekültügyi eljárás szigorítása befolyásolja majd az országba érkezők létszámát. Werner Faymann kancellár kedden kijelentette: ha valamelyik uniós állam nem akar részt venni a menekültek Európán belüli elosztásában, vagy kevés menekültet akar befogadni, akkor annak pénzügyi következményekkel kell járnia. A szociáldemokrata politikus ezzel az uniós támogatás csökkentésének lehetőségére utalt. 

A kancellár tájékoztatása szerint Ausztriában 20 ezer átmeneti befogadóhely áll jelenleg a menekültek rendelkezésére, azonban ezek közül néhányat még téliesíteni kell. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár szerint az új szabályzással megmutatkozik a menekültjog lényege, miszerint megkülönböztetik a valóban védelemre szorulókat azoktól, akik gazdasági okok miatt jönnek Európába. 

Az alkancellár a déli határra előirányzott "műszaki zárral" kapcsolatban elmondta: jelenleg a tervezés fázisa zajlik a belügyminisztériumban, a javaslatról a kormány fog dönteni. Rudolf Hundstorfer osztrák szociális miniszter szerint a megváltozott menekültügyi eljárásnak nem lesz hatása a munkaerőpiacra. Ausztria déli határrészén lévő Spielfelden 2700-an fűtött sátrakban töltötték a hétfő éjszakát. Kedd reggeltől folyamatosan szállítják a menekülteket az osztrák-német határhoz. A déli határátkelőnél a hadsereg által biztosított járművek, valamint magánbuszok is várakoznak, az osztrák vasúttársaság (ÖBB) pedig három különvonatot indít a nap folyamán. A hatóságok szerint nagyjából annyi menekült fog érkezni kedden az osztrák-szlovén határhoz, mint az elmúlt napokban. 

Kedd reggel érkezett meg egy csaknem hatszáz főt szállító vonat Szlovéniából Karintiába, azonban a szerelvény rögtön tovább is haladt Salzburg irányába. Karintiába a nap folyamán még két vonat érkezik a déli határrészről. A tartományban 900 főt tudnak befogadni. Tirolban 500-an várakoztak, hogy továbbutazhassanak Németországba.  

Az osztrák-német határon olajozottan folyik a menekültszállítás. A Die Presse című osztrák lap keddi számának beszámolója szerint a felső-ausztriai Schärding átkelőnél először hétfőn hajthattak át a menekültekkel teli buszok a határ németországi oldalára, hiszen vasárnap még a két országot összekötő hídig mehettek csupán. 

A salzburgi Oberndorf település határátkelőjénél még nincsenek tisztálkodó helyiségek és átmeneti befogadósátrak. A polgármester szerint azonban kérdéses, hogy hol tudnák felállítani ezeket, hiszen a településen a határátkelő szinte a lakóházak között van. Ausztriában januártól októberig 63 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. A kormány év végéig több mint 85 ezer benyújtott kérelemmel számol.A tárca adatai szerint idén októberben adták be a legtöbb, több mint tízezer menekültkérelmet, a legkevesebbet, csaknem háromezret márciusban nyújtották be.

Szerző

Vizsgálják a Jobbik irodanyitását a Vajdaságban

Vizsgálatot indított a szerb államizgatási és önkormányzati minisztérium annak kiderítésére, hogy a Jobbik politikai tevékenységet folytat-e Szerbiában. Annak ellenére, hogy a pártot a nyugat-balkáni országban nem regisztrálták, Szávay István, a párt alelnöke mégis irodát nyitott a vajdasági Zentán.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap keddi írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a minisztérium nem tilthatja be egyetlen párt működését sem, arra csak az alkotmánybíróságnak van jogosultsága. "Szerbiának modern, demokratikus országként ki kell állnia az emberi jogok és a szabadság mellett, és el kell ítélnie a szélsőségek minden formáját, valamint a diszkriminatív viselkedést. Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk az ügymeneteket, amelyek más - ennél kevésbé egyértelmű - helyzetekben is megvédik a politikai tevékenységhez való jogot, ami a demokratikus társadalom alapja" - fogalmazott a Vecernje Novosti szerint Kori Udovicki államigazgatási és önkormányzati miniszter. 

A lap kiemelte, hogy a Jobbik Magyarországon "rosszul viszonyul " a nemzeti kisebbségekhez, különösen a romákhoz, az Országgyűlésben ellenzékből politizál, támogatottságát tekintve pedig a második legerősebb pártnak számít. 

Szávay István a múlt csütörtökön nyitott országgyűlési képviselői fogadóirodát Zentán, miután a hatóságok kétszer is betiltották a Jobbik pártirodájának működését Szabadkán. A megnyitón azt mondta: azért jött, hogy segítséget nyújtson a helyieknek a magyar állampolgárság és a szükséges dokumentumok megszerzésében, és tanácsot adjon az őket érintő problémák megoldásában. 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ugyanakkor a hír hallatán úgy reagált: tudjuk, melyek a problémák, és hogy azokat hogyan lehet megoldani, nem kell nekünk magyarországi oktató. A Politika című belgrádi napilap beszámolója szerint a VMSZ elnöke azt is kiemelte, hogy tavaly, a szabadkai iroda sikertelen megnyitása után is hasonló véleményt fogalmazott meg. 

A vajdasági tartományi kormány elnöke, Bojan Pajtic elfogadhatatlannak tartja a Jobbik irodanyitását, mert szerinte egy "szélsőséges és soviniszta" szervezetről van szó. A Politikának adott nyilatkozatában Pajtic a Szerbiában nem regisztrált félkatonai szervezetnek nevezte a Jobbikot. Szerinte a rendőrségnek és az ügyészségnek reagálnia kell a történtekre. "Van elég szélsőség Szerbiában, nincs szükségünk behozatali szélsőségekre" - fogalmazott a vajdasági kormány elnöke. A legerősebb szerbiai párt is reagált arra, hogy a Jobbik irodát nyitott Zentán. Igor Mirovic, a Szerb Haladó Párt alelnöke szerint a Jobbik képviselője nem végezhet olyan munkát Szerbiában, amellyel soviniszta javaslatait és ötleteit terjesztheti.

Szerző
Témák
Jobbik Szerbia