Letétben a kéményseprők felmondása

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:22
Vámos Csaba (balra) és Gaskó István a kéményseprők társaságában a munkavállalók jövőjéért aggódtak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elfogyott a kéményseprők türelme, elegük van a kormányzati ígérgetésekből. A nyár eleji tüntetésen kapott ígéret ellenére sem fogadta el az Országgyűlés az ágazat helyzetét rendező törvényt. A kialakult bizonytalanság miatt egyre több szakember hagyja el a pályát. Ha december 21-ig nem születik döntés, a kéményseprők egyharmada felmondhat, ezt nyomatékosító levelüket letétbe is helyezték.

Felmondhat karácsony előtt a kéményseperők egyharmada, ha az Országgyűlés december 21-ig nem fogadja el a szolgáltatás szabályozásáról szóló törvényt - figyelmeztetett Vámos Csaba. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke tegnapi tájékoztatóján közölte, elfogyott a szakma türelme. A sajtótájékoztatón egy jókora lezárt borítékban 322 kéményseprő nyilatkozatát adta át a szakszervezet elnöke egy ügyvédnek. A szakemberek arról nyilatkoztak, hogy ha a KOSZ által megszabott határidő lejártával sem születik számukra elfogadható megoldás, akkor elhagyják a pályát. A Népszava kérdésére Vámos Csaba megjegyezte, ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag ellehetetlenülne Magyarországon ez a szolgáltatás.

A kormányzat tavasszal még azt kommunikálta, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kerülhet a kéményseprési szolgáltatás. Azután hónapokig nem történt semmi. A rezsicsökkentés miatt több kéményseprő vállalkozás is tönkrement, s az egyre növekvő bizonytalanság miatt folyamatossá vált a szakemberek elvándorlása. Mára az 1500 kéményseprőből alig több mint 900 dolgozik a szakmájában.

A néhány hónapja alakult szakszervezet mára országossá vált és majd' 400 tagot számlál. Van olyan megye, ahol mind a 22 kéményseprő szakszervezeti tag és csatlakozott a felmondási nyilatkozathoz, vagyis, ha a kormány, illetve az Országgyűlés kormánypárti többsége nem lép idejében, lesz olyan megye, ahol megszűnik a kéményseprés. Márpedig ezt a szolgáltatást nem lehet közmunkásokkal kiváltani, mert emberi életekről van szó - tette hozzá Vámos. Akad olyan cég, ahol 35-ről 20-ra apadt a szakemberek létszáma.

A kormányzat tavasz óta hitegeti a kéményseprőket, hogy rendezik a helyzetüket és állami kézbe veszik ezt a lakossági szolgáltatást. Június elején már tüntettek a Parlament előtt mert a megkérdezésük nélkül döntenek róluk és egyre nagyobb létbizonytalanságban élnek. A helyzet annyiban romlott, hogy a törvényhozási programban idén már nem is szerepel a kéményseprő-ipari szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása. A nyári tüntetésen Pogácsás Tibor belügyi államtitkár személyesen ígérte meg a kéményseprők képviselőinek, hogy a törvényhez kapcsolódó szükséges módosításokat el fogják végezni és nagy valószínűséggel az őszi ülésszakon el is fogadják a törvényt.

A káoszt csak fokozta, hogy ma már azt sem tudni, hogy végül a katasztrófa védelemhez, vagy más állami szervezethez tartoznának a kéményseprők, és azt is homály fedi, hogy a lakosságnak kell majd valamilyen díjat fizetni a szolgáltatásért, vagy a kormányzati ígéreteknek megfelelően úgymond ingyenes lesz, amit az állampolgár más úton-módon, adó, vagy járulék formájában persze úgy is kifizet.

A szakszervezet elnöke megerősítette, félreértésen alapult az a híresztelés, hogy a kéményseprők akkor mondanának fel, ha a katasztrófavédelemhez kerülnének. A szakszervezet azonban mindenképpen igényt tart az eddig elmaradt párbeszédre a kormányzattal.

Vámos Csaba elmondta, Magyarországon 4,5-5 millió kéményt kell a szakembereknek ellenőrizniük. Becslések szerint legalább 500 ezerre már ráférne a karbantartás, 100 ezer pedig balesetveszélyes. A jelenlenlegi létszámmal pengeélen táncolva még éppen el tudják látni az ellenőrzéseket - tette hozzá a KOSZ elnöke.

A kéményseprők követelésének súlyát csak növeli, hogy a fűtési szezon derekára időzítenék a tömeges felmondást. Potenciális veszélyforrássá válhatnak az addig ellenőrizetlenül maradt kémények.

A gondokat csak fokozza, hogy jószerivel megszűnt a szakmai utánpótlás. Ennek okai között szerepel a mára kialakult bizonytalan helyzet is, hiszen semmilyen vonzerőt nem jelent a fiatalok számára egy olyan foglalkozás, amelyről nem tudhatják, hogy milyen megélhetést, milyen szakmai pályát jelenthet számukra. A nappali szakképzés már korábban megszűnt, s alig egy-két helyen vállalnak, vállalnák az utánpótlás képzést, de most a mestereknek sem ez a fő gondja. Persze a fiatalokat az sem csábítja a háztetőkre, hogy a kéményseprők többsége minimálbért visz haza, ami majd' 20 ezer forinttal marad el a hivatalosan megállapított létminimumtól. Ezért a pénzért büntetőjogi felelősséget kell vállalniuk minden egyes kéményért amit megvizsgáltak, ráadásul a levegő utánpótlástól a szénmonoxid jelzők vizsgálatáig jócskán kibővültek a kötelezettségeik. Arról pedig semmit nem tudnak a kéményseprők, hogy milyen jogi státuszban, milyen bérezéssel venné át őket az állam. Erről velük senki nem egyeztetett.

Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke elmondta, a most kezdődő bértárgyalásokon szeretnék elérni, hogy akár egy 2-3 éves átmeneti időszak alatt a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum összegét. Ma már a munkaadók is a béremelés mellett érvelnek, mert egyszerűen a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett külföldre vándorolnak a jó szakemberek - említette Gaskó István.

Vámos kiemelte, hogy a munkáltatókat is tömörítő Magyarországi Kéményseprők Ipartestületével illetve a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségével semmilyen szervezeti kapcsolatban nem állnak, ezektől a szervezetektől teljesen függetlenül tevékenykednek. A KOSZ kizárólag a munkavállalók érdek- és munkavédelmi feladatait látja el. Az éles elhatárolódást Vámos azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban ez a két szervezet többször is olyan tartalmú nyilatkozatokat tett, amelyek a kéményseprő munkavállalói szakszervezet álláspontjával nem egyezett.

A távolságtartásra egyebek mellett azért is törekszenek, mert az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a jelenlegi helyzet kialakulásáért az elmúlt 25 év tendenciái is felelőssé tehetők. A magánszféra megjelenésével olyan szakmaiatlan befektetők is megjelentek az ágazatban, akik miatt "kéményseprő jelmezbe bújtatott zabrálás vette kezdetét" - fogalmazott Vámos Csaba. Ez sokat ártott a szakma társadalmi megítélésének. Gyakran a kapuból "söpörték a kéményt", vagyis a díj ellenében nem végezték el a szolgáltatást.

A kéményseprők támogatják a kormány szándékát a szolgáltatás rendbe tételére, de azt már nem, hogy a kezdeti lendület elfogyott és helyette maradt a teljes bizonytalanság - mondta Vámos.

Kormányzati ígéret - és az is maradt
Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást - ez volt olvasható a kormány honlapján az év elején. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. Azt a munkát, amely ezen a körön kívül esik, kéményseprő-ipari szolgáltató is végezhetné. Jelenleg az önkormányzatok feladata ennek a szolgáltatásnak a megszervezése – a tervezet szerint ez azonban bizonytalansággal jár, ami életveszélyes helyzeteket okozhat. Ezért a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania. Emellett a tervezet előírja a szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését is ott, ahol felszerelésük kötelező. Ilyen helyek a közösségi épületek, továbbá az új építésű épületben a belső tér levegőjét használó, nyitott égésterű tüzelőberendezések helyiségei. Az érzékelőket az ingatlan használójának kell karbantartania. Ezt a katasztrófavédelem ellenőrzi - nyomatékosította az előterjesztő. A törvénytervezetet január 29-ig lehetett véleményezni - azóta néma csend.

Szerző

Még nagyobb luxus lesz a füstölés

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:20
Fotó: Thinkstock
Sokkal többet kell majd fizetni egyes dohánytermékekért, ha a Lázár János által a múlt héten bejelentett új különadó valóban életbe lép januártól. Az adóemelés a dohányzás visszaszorítása érdekében történne, ugyanakkor félő, hogy a lépéssel csak a feketegazdaságot erősítenék. A részletek a nagykereskedelmi szereplők előtt sem ismertek.

Majdnem 200 forinttal többe kerülhetnek egyes dohánytermékek januártól, ha megvalósul a kormányzat új ötlete, miszerint az egészségre "különösen veszélyes" cigarettákat szálanként 4 százalékos különadóval sújtanák - ami dobozonként 76 forint pluszt jelent. Ha ezt áthárítják a fogyasztókra, a különböző adóterhek (21,26 százalékos áfa, illetve a jövedéki adó, ami a kisker ár 54,8 százaléka, plusz a 13 százalékos kiskereskedelmi árrés) hozzáadása után azt kapjuk, hogy ezek a termékek dobozonként 170-180 forinttal is többe kerülhetnek. Pontos számok azonban nincsenek, hiszen az új adóval kapcsolatos információk nagy része még a nagykereskedelmi szereplők előtt sem ismert.

Egyelőre nem kell attól rettegniük a dohányosoknak, hogy minden termék ára egységesen növekedni fog, igaz, Lázár János, a miniszterelnökség vezető minisztere célként jelölte meg, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében minél nagyobb terheket rójanak a dohányiparra. Az viszont továbbra sem világos, mit ért a miniszter "különösen veszélyes" termékek alatt, mi alapján fogják besorolni a cigarettákat ebbe a kategóriába. Lázár példaként említette a mentolos cigarettákat, ennél többet nem tudni. Mindenesetre érdekes, hogy mind az Egészségügyi Világszervezet, mint pedig az EU szakértői azt hangsúlyozzák: minden dohánytermék egyformán veszélyes, az EU-s jog tiltja is az ilyen megkülönböztetést. A kormány viszont már egyeztet az új különadóról az Európai Bizottsággal.

Az új adóval kapcsolatos konkrétumokat a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója sem tudott mondani. "Mi sem ismerjük a szabályozás-tervezet részleteit, az új adónem részletes feltételeit. Azt sem tudni, mi alapján dől el, hogy melyik termék a károsabb" - fogalmazott Tóth Attila. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: a lépés biztos, hogy nem segíti a dohánypiac fehéredését, a csempészáruk visszaszorítását, sőt, ahogy azt 2011-2013 között is láthattuk, a hirtelen nagy áremelkedések a feketepiac forgalmának megugrásával járnak.

A "különösen veszélyes" dohánytermékek árainak esetleges növekedése az egyes cégek üzleti döntéseitől is függ, hiszen akár úgy is dönthetnek, hogy a különadó plusz terheit nem hárítják át a fogyasztókra - bár ez elég valószínűtlen. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy például a mentolos cigaretták az egyes gyártók termékeinek csak egy kis szeletét adják, s akár dönthetnek úgy is, hogy az emelést a teljes portfóliójukra hárítják át, ezáltal az esetleges árnövekedés is jóval kevesebb lehet, mint 180 forint.

Az új adóval kapcsolatos konkrétumokat a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója sem tudott mondani. "Mi sem ismerjük a szabályozás-tervezet részleteit, az új adónem részletes feltételeit. Azt sem tudni, mi alapján dől el, hogy melyik termék a károsabb" - fogalmazott Tóth Attila. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: a lépés biztos, hogy nem segíti a dohánypiac fehéredését, a csempészáruk visszaszorítását, sőt, ahogy azt 2011-2013 között is láthattuk, a hirtelen nagy áremelkedések a feketepiac forgalmának megugrásával járnak.

A "különösen veszélyes" dohánytermékek árainak esetleges növekedése az egyes cégek üzleti döntéseitől is függ, hiszen akár úgy is dönthetnek, hogy a különadó plusz terheit nem hárítják át a fogyasztókra - bár ez elég valószínűtlen. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy például a mentolos cigaretták az egyes gyártók termékeinek csak egy kis szeletét adják, s akár dönthetnek úgy is, hogy az emelést a teljes portfóliójukra hárítják át, ezáltal az esetleges árnövekedés is jóval kevesebb lehet, mint 180 forint.

Egyvalami azonban biztos: olcsóbb cigaretta nem lesz, sőt, a jelenlegi uniós irányelvek (követelmények) szerint 2018-ig további 200-250 forintos áremelkedéssel lehet számolni, nem is beszélve arról, hogy 2016 májusától egy dobozban kötelező lesz 19 szál helyett 20 szál cigarettát árusítani, ami szintén árnövekedést von majd maga után. Pedig a dohány már ma sem olcsó, egy középkategóriás doboz cigaretta ára 1000-1100 forint között mozog.

Igaz, egy idei felmérés szerint Magyarországon még elég alacsonyak az árak több uniós országhoz képest. Az Egyesült Királyságban például átlagosan 12,85 euró egy doboz cigi, Németországban 5,98 euró, Ausztriában 5,13 euró, Magyarországon pedig 3,84 euró. Persze az árakat nem abszolút értékben, hanem a fogyasztó vásárlóerejéhez képest érdemes vizsgálni: míg nálunk az átlagkereset nettó 150 ezer forint körül mozog, addig átszámítva például az osztrákoknál a nettó átlagbér havonta 727 ezer forint az Eurostat 2014-es évre vonatkozó adatai szerint.

Szerző

Matolcsy újabb hitelprogramot indít

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével - jelentette be az MNB kedden.

A jegybanki közlemény szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az nhp fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen. A piaci hitelprogramban részt vevő bankok az új jegybanki eszközök igénybevételével automatikusan számszerű hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.

 Az ntp részeként a jegybank elindítja az nhp két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.

Az első pillér keretében az MNB a korábbi két szakaszhoz hasonlóan 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.

Az nhp fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A piaci hitelprogram (php) három részből áll. A jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel (HIRS) és preferenciális betéti lehetőséggel; banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés; vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.

A jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök az igénybevétel feltételén keresztül ösztönzik a hitelezést, ugyanis a programban részt vevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést.

A HIRS-ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat.
A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.

A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működése esetén a fenntartható kkv-hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat - áll a közleményben. Ismertetik azt is, folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.

Az ntp előkészítési szakaszában többkörös, konstruktív egyeztetések zajlottak a Magyar Bankszövetség és az MNB között - áll a közleményben. A jegybanki célokhoz illeszkedő banki felvetéseket az MNB figyelembe vette, illetve jelentős mértékben beépítette a programba. A php-ban részt vevő bankok az eszközök igénybevételével a kkv-szegmensben számszerű hitelezési vállalást tesznek, a program így lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását.

Az MNB megjegyezte, az nhp első és második szakaszában, valamint az nhp+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra nőtt, ami 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.

Szerző
Frissítve: 2015.11.03. 16:38