Perbe fognák a Pegida vezetőjét

Újra ezrek vettek részt a német szélsőjobboldali iszlámellenes mozgalom, az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) tüntetésén. Becslések szerint nyolcezren lehettek a szokásos hétfői drezdai megmozduláson. A felszólalók kijelentették: a menekültek nem integrálhatóak, s alkalmatlanok arra, hogy felvegye őket a német munkaerőpiac.

Mintegy nyolcezres újabb menekültellenes tüntetést szervezett Drezdában a szélsőjobboldali Pegida. A mozgalom vezetője, Lutz Bachmann felszólalásában a náci propagandaminiszterhez, Joseph Goebbelshez hasonlította Heiko Mass szociáldemokrata igazságügy-minisztert. A belügyi tárcavezető azzal vívta ki Bachmann haragját, hogy a menekülttáborok, illetve a Henriette Reker kölni polgármester elleni merényletet a „Pegida mérgének” nevezte. Bachmann kikelt Angela Merkel ellen is, a kancellárt árulónak nevezték a tüntetők, s távozását követelték.

Az SPD szerint az ügyészségnek nyomozást kellene indítania Bachmannal szemben. Az SPD tartományi vezetője, Thorsten Schäfer-Gümbel úgy fogalmazott, hogy „a szélsőjobboldali bűnözőnek egyetlen milliméternyi mozgásteret sem szabad adni”. A vizsgálat meg is indult tegnap a Goebbels hasonlat kapcsán. Az SPD főtitkára, Yamin Fahimi "őrült fasisztának" nevezte Bachmannt.

Lipcsében is utcára vonult a Pegida helyi szervezete, a Legida, itt mintegy 800-an lehettek. Az ellentüntetésen pedig mintegy 600-an vettek részt. A Pegida azon Facebook-csoportból alakult meg, amely eredetileg a német kormány kurdoknak való fegyverszállítása ellen tiltakozott. Életre hívója a rendszeresen felszólaló Lutz Bachmann, aki „esti sétákra” invitálja követőit. A Pegida számára a CDU hatvanas évekbeli plakátja volt a példa, amelyen ez a szlogen olvasható: „Mentsétek meg a nyugati kultúrát”. Azért éppen a hétfői napot választotta a „séták” helyszínéül, mert 1989-90-ben, az NDK-ban szintén ezen a napon vonult az utcára a Kelet-Németország demokratizálódását, illetve a két Németország egyesülését követelő „Wir sind das Volk” mozgalom.

Az első Pegida-megmozdulást 2014. október 20-án tartották, s akkor még mindössze 350-en jelentek meg. Nem egészen három hónap alatt azonban a résztvevők száma 25 ezerre nőtt. Bachmann talán arról ábrándozott, hogy a német populista szélsőjobb vezető személyiségévé váljon, ám tavaly januárban botrányba keveredett. A drezdai ügyészség egy Facebook-bejegyzés miatt indított eljárást ellene, amelyben egyebek között állatoknak nevezte a Németországban menedékjogot kérő külföldieket és úgy vélekedett, hogy nincsenek "igazi" háborús menekültek.

Emellett egy a Facebook fiókján megjelent képen Hitlerként ábrázolta magát. Bachmann később maga is elhatárolódott ettől a megnyilvánulásától, azt állítván, ártatlan tréfáról, egy hónapokkal korábbi képről volt szó, de a Pegida többi vezetője sem állt ki mellette. Bachmann ezt követően lemondott a mozgalom irányításáról. Az eset azért is volt kínos számára, mert azt állította, nem áll kapcsolatban szélsőjobboldali szervezetekkel, s mint mondta, a Pegida nem is szélsőséges csoportosulás, különben is – mutatott rá egy ízben – a gyülekezési szabadság biztosítja számukra, hogy akkor adjanak hangot az utcán esetleges elégedetlenségüknek, amikor csak akarnak. Ugyanakkor a szervezők egyetlen alkalommal sem határolódtak el a neonáci és huligáncsoportoktól.

2015 januárjának végén a belső viták miatt felbomlott a Pegida, ám néhány héttel később Bachmant egy szavazás során ismét a mozgalom vezetőjének választották. A Pegida talán a feledés homályába merült volna, de a menekültválság súlyosbodásával októberben ismét egyre többen vettek részt a drezdai megmozdulásokon.

A résztvevők nemcsak a muzulmánokat, a sajtó képviselőit sem kedvelik. „Hazug sajtó” – skandálják újra meg újra. A szerveződés sajátos hátterére utalhat, hogy a német „Lügenpresse” kifejezést, a nácik használták a harmincas években a „kommunista és zsidó szócsövek” ellen. (2014 január közepén a "Lügenpressét" választotta a Darmstadti Egyetem az év legcsúnyább szavának.

A Pegidához hasonló tüntetésekkel próbálkoztak egy sor más városban is. A bajor mozgalmat Bagidának, a bonnit Bogidának, a düsseldorfit Dügidának, a lipcseit Legidának, a würzburgit Wügidának, a berlinit – trükkösen a medvére utalva – Bärgidának, a kasselit pedig Kagidának nevezték el. Ezeken a megmozdulásokon azonban legfeljebb néhány százan vettek részt, közel sem voltak annyian, mint Drezdában. A Pegida a kanadaihoz hasonló bevándorlás-politikát követel, továbbá a kiutasítások következetesebb végrehajtását, zéró toleranciát a bűncselekményt elkövetett bevándorlók ellen, a „keresztény-zsidó nyugati kultúra védelmét”, illetve azt, hogy „teljesen természetes legyen a szülőföld iránti szeretet kifejezése”.