Az ukrán helyhatósági választások nem végleges eredményei alapján veszített támogatottságából a Porosenko Blokk és a Vitalij Klicsko vezette UDAR szövetségéből létrejött Szolidaritás, a szélsőséges alakulatok, a helyi oligarchák regionális pártjai, és az Ellenzéki Blokk is megerősödött. A radikálisok máris fenyegetni kezdték a kijevi kormányzatot. A kedélyeket most elsősorban a mariupoli választás illetve az egyik szélsőséges politikus, Hennagyij Korban, az Ukrán Hazafiak Egyesülete elnökének letartóztatása borzolja.
A legfontosabb ukrán fekete-tengeri kikötővárosban, Mariupolban ugyanis előzetes szabálytalanságok miatt nem rendezték meg a helyhatósági választást. Utólag, november 15-re írták ki a voksolást, de tegnap Dmitrij Jaros a szélsőséges Jobb Szektor elnöke megfenyegette Porosenkot, hogy csapatával Mariupol ellen vonul, ha nem törli el a kiírt választást. Jaros Facebook oldalára azt írta: „Két lehetőség van. Az első, megtartani a választásokat november 15-én Mariupolban, ahogy az Egyesült Államok, Németország és Vlagyimir Putyin előírta.
A másik, lehetőséget kell adni a régiónak a gyógyulásra és reformokat hajtani végre ebben a régióban”. A szélsőséges politikus azért aggódik, mert a választói preferenciák jelenlegi állása szerint az Ellenzéki Blokk (a Janukovics vezette Régiók Pártja utódja) fölényes, 83 százalékos győzelmet arathat a közvélemény-kutatások szerint. Jaros azt állítja, hogy csapatai körbevették a várost. (A Jobb Szektor alakulata harcolt a Donbászban, mindmáig nem tette le a fegyvert.)
Tegnap Kijevben a parlament előtt tüntettek mintegy ötszázan Hennagyij Korban, az Ukrán Hazafiak Egyesülete párt vezetője szabadon bocsátását követelve. Korbant , akit Ihor Kolomojszkij oligarcha, dnyipropetrovszki exkormányzó “jobbkezének” tartanak hétvégén vette őrizetbe az ügyészség. Kolomojszkij kezdetben Porosenko támogatója volt, de már feszültség dúl az egykori szövetségesek között. Az oligarcha is rendelkezik „magánhadsereggel”, amelyet a donbászi harcokra hívott életre, de a minszki tűzszünet után sem oszlatott fel.
Oleg Ljasko, a szélsőséges Radikális Párt vezére új forradalommal riogatott tegnap. Ljasko pártja a tavalyi választások után az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette ötpárti koalíció tagja volt, a decentralizációs törvény megszavazása miatti tiltakozásképpen viszont kilépett a kormányból. (A decentralizációs jogszabály még nagyon messze áll attól, amit a kelet-ukrajnai szeparatisták és az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvárnának, illetve amit a minszki tűzszüneti megállapodásban tulajdonképpen vállalt Kijev, ám ez is, mint ismeretes, több halálos áldozatot követelő erőszakba torkolló demonstrációt eredményezett Kijevben, amelynek főszereplői a jól ismert szélsőséges alakulatok, a Jobb Szektor, a Szvoboda és a Radikális Párt voltak.)
A kijevi kormányzat pedig rendkívül nehéz helyzetben van. A közvetlen háború ugyan szünetel, de ez nem hozott javulást a mindennapi életben, a szélsőséges pártok populista retorikája hódít, a mérsékelt kormányerőknek ilyen körülmények között kellene eleget tenniük a minszki tűzszüneti egyezmény előírásainak, a szélsőségesek fegyveres alakulatai viszont valóságos veszélyt rejtenek és mereven elutasítják a donbászi kompromisszumos rendezést.
Tegnap már John Kerry amerikai külügyminiszter is a Donbász különleges státuszának megadására biztatta Kijevet. Kerry leszögezte: a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett valamennyi félnek, Ukrajnának, a felkelőknek, Oroszországnak egyaránt, maradéktalanul be kell tartania a minszki megállapodásban foglaltakat, különben nem lesz béke és nyugalom. Minden fél részéről kompromisszumra van szükség, hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője.
