Térdre kényszerítették az ellenzéki médiát

Nem fogja vissza magát a török kormányzat azután, hogy vasárnap a kormánypárt, az AKP nagy fölénnyel nyerte meg a parlamenti választást, visszaszerezve ezzel az abszolút többséget. 

Azt követően ugyanis, hogy az Egyesült Államokban élő hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez köthető Koza Ipek Holdingot állami ellenőrzés alá vonták, bejelentették, hogy a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő médiakonszerntől 71 embert bocsátanak el – jelentette honlapján a Today’s Zaman. A holding épületét egy hete foglalták el, az ostrom során a rendőrség könnygázt is bevetett, a drámai képsorokat élőben mutatta a holdonghoz tartozó Bugún televízió.

A Koza Ipek Holding munkatársaival előzőleg azt közölték, néhány napig ne menjenek dolgozni. Amikor visszatértek volna, közölték velük, hogy el vannak bocsátva. Az ankarai Ipek iroda alkalmazottjainak is felmondtak.

Közben a holdinghoz köthető csatornákat, a Bugün tv-t, valamint a Kanaltürköt, a Bugün című lapot, illetve a Millet című lapot egy kuratórium irányítja. Ezek a médiumok máris kormányhűek lettek. Az elbocsátott munkatársak egyike, Bülent Ceyhan elmondta, hogy a holding épülete előtt posztoló biztonságiak a kormányhoz igen közel álló Star médiacsoport tulajdonosa, Erhem Sancak megrendelésére dolgoznak.

Szerző

Kijev dilemmái

Publikálás dátuma
2015.11.04. 06:40
Meggyengült a Porosenko–Klicsko szövetség ereje FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Felkavarta az ukrán belpolitikai életet az október végi helyhatósági választás. Még nincsenek végleges eredmények, de az már kiderült, a Petro Porosenko államfő alakulata meggyengült, megerősödtek a szélsőségesek és az Ellenzéki Blokk. Washington is kompromisszumot sürget a Donbász kapcsán, amit viszont elutasítanak a radikális erők.

Az ukrán helyhatósági választások nem végleges eredményei alapján veszített támogatottságából a Porosenko Blokk és a Vitalij Klicsko vezette UDAR szövetségéből létrejött Szolidaritás, a szélsőséges alakulatok, a helyi oligarchák regionális pártjai, és az Ellenzéki Blokk is megerősödött. A radikálisok máris fenyegetni kezdték a kijevi kormányzatot. A kedélyeket most elsősorban a mariupoli választás illetve az egyik szélsőséges politikus, Hennagyij Korban, az Ukrán Hazafiak Egyesülete elnökének letartóztatása borzolja.

A legfontosabb ukrán fekete-tengeri kikötővárosban, Mariupolban ugyanis előzetes szabálytalanságok miatt nem rendezték meg a helyhatósági választást. Utólag, november 15-re írták ki a voksolást, de tegnap Dmitrij Jaros a szélsőséges Jobb Szektor elnöke megfenyegette Porosenkot, hogy csapatával Mariupol ellen vonul, ha nem törli el a kiírt választást. Jaros Facebook oldalára azt írta: „Két lehetőség van. Az első, megtartani a választásokat november 15-én Mariupolban, ahogy az Egyesült Államok, Németország és Vlagyimir Putyin előírta.

A másik, lehetőséget kell adni a régiónak a gyógyulásra és reformokat hajtani végre ebben a régióban”. A szélsőséges politikus azért aggódik, mert a választói preferenciák jelenlegi állása szerint az Ellenzéki Blokk (a Janukovics vezette Régiók Pártja utódja) fölényes, 83 százalékos győzelmet arathat a közvélemény-kutatások szerint. Jaros azt állítja, hogy csapatai körbevették a várost. (A Jobb Szektor alakulata harcolt a Donbászban, mindmáig nem tette le a fegyvert.)

Tegnap Kijevben a parlament előtt tüntettek mintegy ötszázan Hennagyij Korban, az Ukrán Hazafiak Egyesülete párt vezetője szabadon bocsátását követelve. Korbant , akit Ihor Kolomojszkij oligarcha, dnyipropetrovszki exkormányzó “jobbkezének” tartanak hétvégén vette őrizetbe az ügyészség. Kolomojszkij kezdetben Porosenko támogatója volt, de már feszültség dúl az egykori szövetségesek között. Az oligarcha is rendelkezik „magánhadsereggel”, amelyet a donbászi harcokra hívott életre, de a minszki tűzszünet után sem oszlatott fel.

Oleg Ljasko, a szélsőséges Radikális Párt vezére új forradalommal riogatott tegnap. Ljasko pártja a tavalyi választások után az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette ötpárti koalíció tagja volt, a decentralizációs törvény megszavazása miatti tiltakozásképpen viszont kilépett a kormányból. (A decentralizációs jogszabály még nagyon messze áll attól, amit a kelet-ukrajnai szeparatisták és az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvárnának, illetve amit a minszki tűzszüneti megállapodásban tulajdonképpen vállalt Kijev, ám ez is, mint ismeretes, több halálos áldozatot követelő erőszakba torkolló demonstrációt eredményezett Kijevben, amelynek főszereplői a jól ismert szélsőséges alakulatok, a Jobb Szektor, a Szvoboda és a Radikális Párt voltak.)

A kijevi kormányzat pedig rendkívül nehéz helyzetben van. A közvetlen háború ugyan szünetel, de ez nem hozott javulást a mindennapi életben, a szélsőséges pártok populista retorikája hódít, a mérsékelt kormányerőknek ilyen körülmények között kellene eleget tenniük a minszki tűzszüneti egyezmény előírásainak, a szélsőségesek fegyveres alakulatai viszont valóságos veszélyt rejtenek és mereven elutasítják a donbászi kompromisszumos rendezést.

Tegnap már John Kerry amerikai külügyminiszter is a Donbász különleges státuszának megadására biztatta Kijevet. Kerry leszögezte: a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett valamennyi félnek, Ukrajnának, a felkelőknek, Oroszországnak egyaránt, maradéktalanul be kell tartania a minszki megállapodásban foglaltakat, különben nem lesz béke és nyugalom. Minden fél részéről kompromisszumra van szükség, hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője.

Szerző

Exnagykövet adománya a nyitott társadalomért

A volt budapesti amerikai nagykövet és magyar származású felesége jelenlétében nevet változtatott tegnap a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (OSA): Vera és Donald Blinken nevét vette fel.

Blinkenék jelentős összegű adománnyal támogatták a Soros György által 1995-ben alapított, a hidegháború dokumentumait, a Szabad Európa Rádió archívumát is őrző gyűjteményt. 2006-ban az 1956-os menekültekkel kapcsolatos anyag hazahozatalát és digitalizálását segítették. Rév István, az OSA igazgatója köszönetet mondott a Blinken-házaspárnak a nagylelkű adományért, s elmondta, a SZER amerikai dokumentumaival is kiegészül a gyűjtemény. Donald Blinken felszólalásában a jelenlévő amerikai nagykövet, Colleen Bell múltheti beszéde kapcsán elhangzott bírálatokra is utalt, hangsúlyozva, hogy szigorúan magánemberként mond véleményt.

„Igen, az Egyesült Államok ’beleavatkozott’ Magyarország belügyeibe, segítette a NATO- és EU csatlakozást, a privatizáció folyamatát, amerikai beruházásokkal a gazdaság fejlődését, a hadsereg modernizálását, s mindezért hálás lesz majd a történelem” – mutatott rá a nyugalmazott diplomata, aki értetlenségének adott hangot, amiért illiberális demokrácia építése a cél Magyarországon. Donald Blinken 1994-től 1997-ig szolgált Budapesten. Ez idő alatt vizitált nálunk az akkori amerikai elnök, Bill Clinton, s először járt itt a First Lady, Hillary Clinton. A budapesti évek dokumentumait a Blinken-házaspár szintén az OSA-nak adományozta.

Az ünnepségen az archívum alapítója, Soros György is megjelent, ő mutatta be a rendezvény fő szónokát, régi barátját, Bernard Kouchnert. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet alapítója, volt francia külügyminiszter hangsúlyozta, az Európába irányuló menekültáradatot nem lehet megállítani. Sajnálkozását fejezte ki, hogy az Európai Unió csődöt mondott, nem sikerült közös menekültpolitikát kialakítani. Kerítések építése, a határok lezárása nem megoldás, mutatott rá. „Angela Merkelnek köszönhető, hogy egyáltalán a menekültek szemébe nézhetünk” – mondta Kouchner.

Szerző