Előfizetés

Az unortodoxia örök - Matolcsy önmagát fényezte

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:25
Matolcsy György szerint amit ők csinálnak, minden jó, és minden rossz, ami elődeikhez kötődik FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Új időszámítás kezdődött a jegybank életében 2013 márciusától - így jellemezte a saját elnöki működésének időszakát Matolcsy György. Az MNB elnöke azonban ezúttal sem minősült vitaképesnek, a költségvetési bizottság előtti mondanivalójának befejezése után azonnal távozott, meg sem várva a képviselők hozzászólásait.

Az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára - e szavakkal summázta Matolcsy György a jegybank jelenlegi helyzetét. Értékelése szerint ma már azt lehet mondani, hogy ár- és pénzügyi stabilitás van Magyarországon. Arról sem feledkezett meg, hogy mindehhez hozzátegye: az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. (Ez egyébként az MNB kötelezettsége is, de aligha a Matolcsy György nevével fémjelzett unortodox módszerek által.)

Matolcsy Györgyöt azért hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága, hogy a legutolsó három esztendő jegybanki működéséről beszámoljon, mielőtt annak elfogadása a plenáris ülés elé kerül szavazásra. Mondanivalója végén az MNB elnöke a bizottság tagjainak hozzászólásait meg sem várva távozott, amit a beszámolásra kötelezett többi vezető sosem sem tett meg korábban.

Matolcsy György a 2013 előtti szakaszt úgy írta le, hogy az MNB akkori vezetése a jegybanktörvényben rögzített egyetlen mandátumának sem tett eleget: nem volt ár- és pénzügyi stabilitás, és a bank nem támogatta a kormány gazdaságpolitikáját. Sőt abban az évben mintegy 40 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a magyar jegybank - idézte fel Matolcsy György. Szakértők szerint azonban az elnök csúsztatott, ugyanis a jegybank vesztesége a forint árfolyamváltozásából adódott. Az ár- és pénzügyi stabilitás helyreállításáért - a gazdasági világválságot követő sokkot követően - minden rendelkezésére álló eszközzel élt a Matolcsy Györgyöt megelőző, Simor András vezette MNB. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2010-et követően már a jobbközép kormányzat által kinevezett Monetáris Tanács tagok alkották a többséget, így ha a jelenlegi elnök bírál, akkor ebből kijut nekik is - emlékeztetnek a szakértők.

Az MNB vezetője beszélt a monetáris fordulatot jelző programokról, az alapkamat csökkentésének két ciklusáról is. Utóbbiról azt mondta, hogy annak révén a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamat révén, ez az összeg 2019-re eléri az 500-600 milliárd forintos éves megtakarítást. Szakértők szerint a jegybank túlzottan vágott az alapkamaton, amely most 1,35 százalékon áll. Ennek is része van abban, hogy például az idén március 31-én 299 forintos euróárfolyam tegnap 314 forint fölé gyengült.

Gyengítette a forintot az is, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnap egy háttérbeszélgetésen kijelentette: az alapkamat csökkentése nélkül, nem hagyományos eszközökkel fog lazítani a monetáris politikáján a jegybank. Ez a felvállaltan unortodox kijelentés 1,50 forintos gyengülést eredményezett az euróval szemben. Nagy Márton utalt arra is, hogy a forint árfolyama miatt mostantól nem fognak túlságosan aggódni.

A bizottsági ülésen Matolcsy György szólott a jegybank felelőtlennek minősíthető költekezéséről is. Közlése szerint visszatért az MNB ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében. A jegybanknál keletkező pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, ez egy sajátos jegybanki pénz, ezért ebből az új alapokmány és az új társadalmi felelősségvállalási program keretében közösségi vagyont építenek - fejtette ki.

Erről Burány Sándor, a költségvetési bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: több mint 250 milliárd forintot költöttek a matolcsyzmus oktatására, drága ingatlanokat és műkincseket vásároltak, pedig a MNB-nek nem ez lenne az elsődleges feladata, hanem a forint védelme. Ezt nem látja el, ám a jegybank vezetői saját kedvteléseikre milliárdokat fordítanak, az önmaguk által létrehozott alapítványokon keresztül több tízmilliós külön jövedelemre tesznek szert, az Országgyűlést pedig semmibe veszik.

Az online kaszinókon is Vajna nyerhet

Az adó- és más közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvénycsomagba "rejtette" a kormány a szerencsejáték adózásának szabálymódosítását, amivel az ellenzék szerint Andy Vajnához terelnék a neten játszókat. A kormány azt állítja: csak több adóbevételt szeretnének - írja a vg.hu.

A törvény módosításával nagyrészt az uniós jogot ültetik át a magyar rendszerbe. Hornung Ágnes a gazdasági tárca államtitkára tegnap a parlamenti vitaindítójában arról beszélt: további cél az adóbevételek növelése és a nagyobb átláthatóság. A játékadó szabályainak változása szerint az online kaszinókra 15 százalékos többletadót kell befizetni akkor, ha az online kaszinó bevétele magasabb, mint ugyanannak a tulajdonosnak a nem online kaszinójáé. Már eddig is nagy vitákat kavart, hogy a kormány gyakorlatilag két nagyvállalkozónak játszotta át a magyarországi kaszinók működtetésének jogát: Andy Vajnának és Szima Gábornak. Ráadásul szinte bemondásra kell adót fizetniük az általuk üzemeltetett kaszinók bevétele után.

Mesterházy Attila az MSZP nevében arról beszélt: az adócsalás elleni nemzetközi fellépés valóban magyar érdek is, ha ezen a ponton be is fejeződne a törvény, akkor a pártja is támogatná. Csakhogy szerinte a kormány célja a szerencsejáték szabályainak átírásával Andy Vajnát versenyképesebbé tenni - arra terelnék a felhasználókat, hogy ne külföldi online kaszinókban játsszanak, hanem Vajnáéiban.

Alapvetően technikai ez a módosítás, különösebb változást nem okoz a szerencsejáték adózási rendszerében - válaszolt Hornung Ágnes. Az államtitkár szerint a cél az, hogy megfelelő adóbevételeket alakítsanak ki a szerencsejáték kapcsán is.

Még mindig kevés új lakás épül

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.05. 06:22
FOTÓ: Vajda József
Szinte mindenkit meglepett, hogy 9,5 százalékkal csökkent idén az első háromnegyed évben a tavalyi hasonló időszakhoz képest az átadott új lakások száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint. Szám szerint január és szeptember vége között összesen 4657 lakás épült az országban.

A lakásépítési engedélyek száma viszont 24 százalékkal nőtt. De, ahogyan Borsi László ingatlanszakértő a Népszavának megjegyezte, nem minden engedélyből lesz lakás, várhatóan ezek 50-70 százaléka valósul meg.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elemzése szerint enyhe arányeltolódás fedezhető fel a természetes személyek és a vállalkozások által épített lakások között, az utóbbiak javára. Saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43 százaléka épült.

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a mostani és a korábban megjelent statisztikákból is az látszik, hogy a lakáspiacon nincs elég új lakás, pedig igény lenne rá. A következő időszakban részben a lakáscélú állami támogatásoknak, ezen belül az új lakásokra is igényelhető 0,5-3,25 millió forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) miatt növekedhet az új lakások piaca.

Borsi László viszont úgy vélte, inkább az újszerű lakások iránt erősödik a kereslet. Új lakást csak egy viszonylag szűk kör vásárol. Az ingatlanszakértő szerint valószínűleg sem idén, sem jövőre nem éri el az új lakások száma a 10 ezret. A válság előtti időszakban 35-40 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. Kétségtelen tény, hogy a lakáspiac jelentős mértékben bővült és a korábbi 70-80 ezer helyett idén 100 ezernél is több lakásvásárlási szerződést írhatnak alá, de ezek zömmel használt ingatlanokról szólnak - említette Borsi László. Sokan az eladott lakásuk árából, esetleg hitellel kiegészítve, új lakást vennének.

Ezt a véleményt osztotta Koji László is, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Erre az évre 9500 új lakást vártak, de a tavalyinál kevesebb készülhet el. Két éve 7300, 2014-ben több mint 8300 új lakás épült Magyarországon.

A szervezet elnöke megjegyezte, továbbra sem megoldott a lakossági lakásépítések finanszírozása. Szükség lenne arra, hogy a kereskedelmi bankok 3-4 százalék közötti kamatozású, hosszú távú forintalapú lakáskölcsönt nyújtsanak kiszámítható, az átlagos pénzügyi helyzetben lévő családok által is vállalható feltételekkel. Hozzátette, egy ilyen hitelkonstrukció kidolgozásához elengedhetetlen a kormányzati szerepevállalás. Koji László hangsúlyozta, az új lakások áfáját 27 százalékról 5 százalékra kellene mérsékelni.

A szakemberek továbbra is hiányolják a korábban már beígért kormányzati lakáskoncepciót, amelynek a kedvező hatásai amúgy is csak 1-2 év múlva jelentkeznek.