Az unortodoxia örök - Matolcsy önmagát fényezte

Új időszámítás kezdődött a jegybank életében 2013 márciusától - így jellemezte a saját elnöki működésének időszakát Matolcsy György. Az MNB elnöke azonban ezúttal sem minősült vitaképesnek, a költségvetési bizottság előtti mondanivalójának befejezése után azonnal távozott, meg sem várva a képviselők hozzászólásait.

Az MNB visszatért a felelős, konzervatív, de kreatívan működő jegybanki pályára - e szavakkal summázta Matolcsy György a jegybank jelenlegi helyzetét. Értékelése szerint ma már azt lehet mondani, hogy ár- és pénzügyi stabilitás van Magyarországon. Arról sem feledkezett meg, hogy mindehhez hozzátegye: az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. (Ez egyébként az MNB kötelezettsége is, de aligha a Matolcsy György nevével fémjelzett unortodox módszerek által.)

Matolcsy Györgyöt azért hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága, hogy a legutolsó három esztendő jegybanki működéséről beszámoljon, mielőtt annak elfogadása a plenáris ülés elé kerül szavazásra. Mondanivalója végén az MNB elnöke a bizottság tagjainak hozzászólásait meg sem várva távozott, amit a beszámolásra kötelezett többi vezető sosem sem tett meg korábban.

Matolcsy György a 2013 előtti szakaszt úgy írta le, hogy az MNB akkori vezetése a jegybanktörvényben rögzített egyetlen mandátumának sem tett eleget: nem volt ár- és pénzügyi stabilitás, és a bank nem támogatta a kormány gazdaságpolitikáját. Sőt abban az évben mintegy 40 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a magyar jegybank - idézte fel Matolcsy György. Szakértők szerint azonban az elnök csúsztatott, ugyanis a jegybank vesztesége a forint árfolyamváltozásából adódott. Az ár- és pénzügyi stabilitás helyreállításáért - a gazdasági világválságot követő sokkot követően - minden rendelkezésére álló eszközzel élt a Matolcsy Györgyöt megelőző, Simor András vezette MNB. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2010-et követően már a jobbközép kormányzat által kinevezett Monetáris Tanács tagok alkották a többséget, így ha a jelenlegi elnök bírál, akkor ebből kijut nekik is - emlékeztetnek a szakértők.

Az MNB vezetője beszélt a monetáris fordulatot jelző programokról, az alapkamat csökkentésének két ciklusáról is. Utóbbiról azt mondta, hogy annak révén a költségvetés évente 300 milliárd forintot takarít meg az alacsonyabb alapkamat révén, ez az összeg 2019-re eléri az 500-600 milliárd forintos éves megtakarítást. Szakértők szerint a jegybank túlzottan vágott az alapkamaton, amely most 1,35 százalékon áll. Ennek is része van abban, hogy például az idén március 31-én 299 forintos euróárfolyam tegnap 314 forint fölé gyengült.

Gyengítette a forintot az is, hogy Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnap egy háttérbeszélgetésen kijelentette: az alapkamat csökkentése nélkül, nem hagyományos eszközökkel fog lazítani a monetáris politikáján a jegybank. Ez a felvállaltan unortodox kijelentés 1,50 forintos gyengülést eredményezett az euróval szemben. Nagy Márton utalt arra is, hogy a forint árfolyama miatt mostantól nem fognak túlságosan aggódni.

A bizottsági ülésen Matolcsy György szólott a jegybank felelőtlennek minősíthető költekezéséről is. Közlése szerint visszatért az MNB ahhoz a politikához, hogy közpénzből közösségi vagyont építenek a közjó érdekében. A jegybanknál keletkező pénz közpénz, de nem költségvetési pénz, ez egy sajátos jegybanki pénz, ezért ebből az új alapokmány és az új társadalmi felelősségvállalási program keretében közösségi vagyont építenek - fejtette ki.

Erről Burány Sándor, a költségvetési bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: több mint 250 milliárd forintot költöttek a matolcsyzmus oktatására, drága ingatlanokat és műkincseket vásároltak, pedig a MNB-nek nem ez lenne az elsődleges feladata, hanem a forint védelme. Ezt nem látja el, ám a jegybank vezetői saját kedvteléseikre milliárdokat fordítanak, az önmaguk által létrehozott alapítványokon keresztül több tízmilliós külön jövedelemre tesznek szert, az Országgyűlést pedig semmibe veszik.