Kovács-ügy - Elhárult az akadály a büntetőeljárás lefolytatásának

Elhárult a jogi akadály Kovács Béla, az Európai Parlament (EP) képviselője elleni büntetőeljárás lefolytatásának - mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője válaszolva csütörtökön, miután megérkezett az EP-től a hivatalos értesítés a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.

A szóvivő ismertette: az értesítést megküldik az ügyben egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF).  Nagy Andrea, a KNYF szóvivője közölte, hogy az ügyben a nyomozás határidejét december 20-áig meghosszabbították.

Az ügyészség - az eljárás minősített volta miatt - eddig nem közölte, hogy pontosan miért is kéri Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Az Európai Parlament honlapján közzétett október 14-ei határozatból azonban kiolvasható: a politikus mentelmi jogának felfüggesztését a magyar büntető törvénykönyv alapján az "Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűncselekményének alapos gyanúja miatt" kérték. E szerint "büntetendő, aki az Európai Unión kívüli állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat", és "aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".  Az EP jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatta. A többi ilyen ügyhöz hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott.

Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy a legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton Martin Schulz európai parlamenti elnökhöz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogát. Az indok a sajtóban eddig megjelent értesülések szerint az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja volt. A politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.

Szerző

A német sajtó keményen beszólt Orbánnak

Publikálás dátuma
2015.11.05. 12:52
Fotó: Molnár Ádám/Népszava
Felmondott közösség Európával, antiszemita elemekkel tűzdelt összeesküvés-elmélet - kommentálják német lapok Orbán Viktor megnyilatkozásait - írj a vs.hu

A Die Welt Európa hatalmas feladata címmel közölt terjedelmes kommentárt, amelyben a szerző, Thomas Schmid kifejtette, hogy a „menekültkérdéssel mélyen bekúszik Európába egy probléma, amely a - még meg sem oldott - pénzügyi válsággal szemben nem pacifikálható hagyományos eszközökkel”.

Úgy látja, az EU-t fenyegeti egyebek mellett a keleti-nyugati megosztottság, ennek a veszélynek a súlyosságát mutatja Orbán Viktor legutóbbi brüsszeli kijelentése a válságról rendezett tanácskozáson felvett megfigyelői szerepről. Ez a kijelentés olyasmi volt, mint egy „kilépési nyilatkozat az EU-ból”, de mindenképp egy „erős jelzés” arról, hogy Orbán számára a nemzet abszolút elsőbbséget élvez az EU-val szemben, és azt jelenti, hogy a magyar kormányfő „felmondta a közösséget” Európával - írta a Die Welt szerzője.

A Süddeutsche Zeitung Gátlástalan címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, amelyben a szerző egyebek mellett kifejtette, hogy a magyar miniszterelnök egy „nyíltan antiszemita elemet fűzött hozzá összeesküvés-elméleteihez” Soros György „(zsidó) pénzügyi befektető” elleni támadásával. A szerző hozzátette, hogy az Európai Néppárt nem tűrheti meg köreiben Orbán Viktort, mert „most már tényleg a közös értékekről van szó”.

Az eredeti cikket itt olvashatja.

Szerző

Orbán emberei tudtak Bell beszédéről

Publikálás dátuma
2015.11.05. 12:49
Bell és Orbán kellemesen mosolygott egymásra a nagykövet érkezésekor, de vajon mi bujkált a mosoly mögött? FOTÓ: Miniszterelnöki
Előzetesen volt tudomása a magyar kormányfő környezetének az amerikai nagykövet múlt héten előadott, nagy port kavart beszédéről. Az előadásról maga a nagykövet, Colleen Bell tájékoztatta Megyesy Jenőt, a miniszterelnök tanácsadóját – írja a Figyelő. Ez arra enged következtetni, hogy valóban kommunikációs fogás volt a kormány részéről, amikor azt közölték, hogy a nagykövetet azért hívták haza konzultációra, mert nem volt elég kemény az általa megfogalmazott bírálat. Ezt megerősítette tegnap két amerikai professzor is, Kim Lane Scheppele szerint ugyanis az amerikai álláspont nem függ attól, ki vezeti éppen az amerikai nagykövetséget, Charles Gati pedig úgy fogalmazott: bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, amikor a kormány azt állítja, hogy az Egyesült Államok beleavatkozik a magyar belügyekbe.

A Figyelő csütörtöki számában arról írt, hogy a diplomáciában nem szokatlan, hogy előre jelzik a fogadó országnak, hogy erős politikai tartalmú beszéd következik. A tanácsadó a beszédről azt a tájékoztatást kapta a nagykövettől, hogy abban semmi rendkívüli hangzik el. Colleen Bellt meglepte, mekkora hullámokat kavart beszéde, mivel ő maga nem látott benne újdonságot.

Ezt később Szijjártó Péterrel is közölte. A külügyminiszter csak a Bejrút-Ciprus közti repülőúton értesült arról, mi történt a Corvinus Egyetemen. Utána telefonon, majd személyesen is egyeztetett a nagykövettel a külügy épületében, ahol Bell elismételte, hogy meglepte, milyen reakciókat váltott ki a beszéde.

Bell nem politikus, az üzleti életből érkezett, ezért kormányzati körökben azt feltételezik, hogy készen kapta a beszédét Washingtonból. Ez pedig arra jel, hogy az Egyesült Államok több hónapos viszonylagos béke után újra nagyobb nyomást akar gyakorolni Magyarországra - írja a hetilap. Bell úgy érkezett Budapestre, hogy ideje lejjebb tekerni a hangerőt. "Turn down the volume" - mondta bemutatkozásakor.

Colleen Bell beszédével kapcsolatban nyilatkozott lapunknak két amerikai professzor is. Charles Gati arra a kérdésünkre, hogy beavatkozik-e az Egyesült Államok a magyar belügyekbe a kritikáival, úgy válaszolt: Amikor a magyar miniszterelnök Németországba utazik és ott lázít Angela Merkel kancellár ellen, az mi? Amikor vezető magyar politikusok a román kormányt kritizálják, az mi? Amikor lehordják Amerikát, az mi? Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű - nyilatkozta a professzor, aki szerint várható volt a múlt héten megfogalmazott éles kritika a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban.

Pont egy évvel azután szólalt meg, hogy Szijjártó Péternek Washingtonban átadtak egy hosszú ún. non-papert, amelyben 29 pontban foglaltak össze aggályaikat. Egy egész évig vártak a válaszra..." - írta emailben lapunknak Charles Gati a kérdésre, miért éppen a múlt héten fogalmazott meg éles kritikákat a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban Colleen Bell budapesti nagykövet. A Johns Hopkins Egyetem magyar származású politológus professzora szerint az amerikai kormány kritikái nem változtak az utóbbi egy évben, az amerikaiak ezt sosem állították, csak a magyar külügyi szervek nyilatkoztak erről. Gati egyértelművé tette azt is: "a nagykövetnek a nyilvánosság előtt nincs személyes véleménye. Ő az amerikai elnököt képviseli Magyarországon", amiről tehát Bell beszél, az az amerikai kormány hivatalos álláspontja.

Emlékeztetett arra is, az amerikai kormány nem általánosságban bírál: "Konkrétan 29 pontról volt szó egy éve, a szöveg pár héttel ezelőtt meg is jelent a magyar sajtóban. A nagykövet aggályai - itt a Corvinus Egyetemen elmondott beszédére utalok - szintén konkrétak voltak, de sietve hozzáteszem, hogy a beszéd első fele a kapcsolatok pozitív oldalát is bemutatta. Érthetetlen, hogy a magyar kormány ezt a részt miért nem akarja tudomásul venni" - fogalmazott Gati. A menekültügy magyar kezelését - amelyet Bell nagykövet szintén kritizált a múlt héten - a politológus úgy látja, abban "inkább belpolitikáról volt szó.

Miközben az Orbán-kormány Amerika-ellenes kampányba kezdett, a szakértők egybehangzóan úgy látják, az Egyesült Államok budapesti nagykövete által megfogalmazott kritikák jogosak és pontosan tükrözik az amerikai kormány álláspontját. 

Tegnap a kormánypárti Magyar Idők címlapsztoriban kezdte ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, és arról írt: amerikai forrásból származó információjuk szerint Colleen Bell tegnap konzultációra utazott Washingtonba, mert "főnöke", Victoria Nuland európai ügyekért felelős külügyi helyettes államtitkár elégedetlen vele, nem tartja elég keménynek, túl "puha", nem elég konfrontatív. A "Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi" címmel közölt cikk azonban hamisnak bizonyult, hiszen az amerikai nagykövetség több hírportállal közölte: "Bell nagykövet egy régóta tervezett személyes látogatásra utazik az Egyesült Államokba, és kihasználja az alkalmat, hogy Budapestre való visszatérése előtt az amerikai kormányzatban dolgozó kollégáival is találkozzon."

Lásd még: Charles Gati: bagoly mondja verébnek...

Szerző