A szóvivő ismertette: az értesítést megküldik az ügyben egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF). Nagy Andrea, a KNYF szóvivője közölte, hogy az ügyben a nyomozás határidejét december 20-áig meghosszabbították.
Az ügyészség - az eljárás minősített volta miatt - eddig nem közölte, hogy pontosan miért is kéri Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Az Európai Parlament honlapján közzétett október 14-ei határozatból azonban kiolvasható: a politikus mentelmi jogának felfüggesztését a magyar büntető törvénykönyv alapján az "Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűncselekményének alapos gyanúja miatt" kérték. E szerint "büntetendő, aki az Európai Unión kívüli állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat", és "aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Az EP jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatta. A többi ilyen ügyhöz hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott.
Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy a legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton Martin Schulz európai parlamenti elnökhöz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogát. Az indok a sajtóban eddig megjelent értesülések szerint az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja volt. A politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.
