Visszavonták a sajtót megfigyelő törvényt

Noha a kormány cáfolta, hogy titkosügynököknek a sajtóba beépítése lenne a szándéka a belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással, információink szerint tartva egy, az internetadós tüntetéshez hasonló tömegtiltakozástól, a Fidesz saját módosító javaslattal húzza ki a törvényből ezt a passzust - adta hírül az Origó.

Elismerte a Fidesz, hogy jogilag aggályos a sajtókémtörvényként elhíresült kormányjavaslatban a titkosszolgálatok munkatársainak a tartalomszolgáltatókhoz történő beépítésére vonatkozó passzus, ezért Vas Imre fideszes képviselő módosító javaslatot nyújtott be, kihúzva a tervezet szövegéből a szakmában és az ellenzékben is feszültséget keltő passzust.

A Fidesz azt mérlegelte: vagy megvárják, míg az internetadó terve elleni méretű tiltakozásba, tízezres utcai tüntetésekbe csap át a közvélemény ellenszenve a törvény szövege szerint akár a sajtó titkosszolgálati megfigyelését lehetővé tevő javaslat ellen, vagy inkább kihúzzák ezt a passzust a szövegből, és megelőzik a politikailag jelentős kárt okozó eseményeket.

A Fidesz váratlan lépése előtt nem sokkal, szerdán délután még a kormány - Rogán Antal minisztériuma útján - igyekezett mindenkit megnyugtatni: a Pintér-féle javaslatot az ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza, mert abban
nincs szó arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak".

Csakhogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkársága alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye azonban a laikus szemlélőben több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.

A cáfolat ugyanis úgy szólt, hogy a Pintér-javaslat csupán azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt, hogy a távközlési szolgáltatóknál - például T-Com, Telenor - legyenek ilyen alkalmazottak. Ez esetben viszont kérdés, hogy ami eddig is így volt, azt miért kell újdonságként beleírni egy törvénybe.

Éppen erre hívta fel a figyelmet még az eredeti Pintér-javaslathoz benyújtott módosítójában az MSZP frakcióvezető-helyettese is. Harangozó Tamás ebben azt írta, hogy pontosabb definíció híján a kormányjavaslat "akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján a hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek." Az ellenzéki politikus továbbra is kifogásolja ugyanis, hogy a kormányjavaslat jelentősen kiterjesztené azon szervezetek, szolgáltatók és létesítmények körét, ahová munkatársakat helyezhetnek el a titkosszolgálatok. Így például az önkormányzati hivatalokhoz.

Az eredeti cikket itt olvashatja.