A tudós a WSF pénteki, A tudomány az innovációs ökoszisztémában című plenáris ülésén fejti ki gondolatait. Amano Hirosi, Akaszaki Iszamu (Isamu Akasaki), valamint Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) 2014-ben részesült megosztott fizikai Nobel-díjban a kék fényű LED-ek (világító diódák) feltalálásáért.
A három japán fizikus kutatásai nyomán kifejlesztett fehér fényű LED-fényforrások hatásfoka 50 százalék fölött jár, szemben a volfrámszálas izzólámpa mindössze 4 százalékával. A diódák hatékonysága jelentős energiamegtakarítást tesz lehetővé, hiszen a kék LED-ek fényessége napjainkban eléri a 300 lumen/wattot, míg a fénycsöveké csupán 70 lumen/watt. Az optoelektronika területén elért eredményeik a LED-témakörön kívül is jelentősek, hiszen kutatásaik nyomán sikerült a mobil távközlésben, radarokban és a rádiócsillagászatban alkalmazott nagyfrekvenciás nagyteljesítményű tranzisztorokat (HEMT) kifejleszteni. A LED-es technológia nélkül nem lehetne olcsó és kiváló minőségű síkképernyőket és kijelzőket sem gyártani.
"Életünk alapszabályának a fenntarthatóságnak és a boldogságnak kellene lennie. Meggyőződésem, hogy a kisebb energiafogyasztásnak köszönhetően az emberek boldogabbak lesznek" - válaszolta a Nobel-díjas kutató arra a kérdésére, hogy értékelése szerint miért fontos az általa végzett munka.
A fizikus, aki korántsem csak az anyagtudományok iránt érdeklődik, kifejtette: korunk legsúlyosabb problémája a globális felmelegedés. "Azzal is törődnünk kell, hogy egyenletesen növekvő, nagy hatékonyságú rendszereken alapuló, vagyis fenntartható társadalmat hozzunk létre. Az egyik japán elemző cég számításai szerint a világ teljes villamosenergia-termelő kapacitása már 2023-ra vagy 2025-re nem fogja tudni kielégíteni az emberiség villamosenergia-szükségletét. Ezért még 2023 előtt alacsony fogyasztású és nagy teljesítményű rendszereket kell kifejlesztenünk" - mondta a tudós.
A kutatókat, tudománypolitikusokat, diplomatákat és döntéshozókat összehozó budapesti World Science Forum kapcsán Amano Hirosi úgy nyilatkozott, hogy az innovációban igenis szerepe van az államnak és partnerségre van szükség a három legfontosabb szereplő: az ipar, a kormányok és az akadémiai szféra között.
Az interjú teljes szövege a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.