A kormány ragaszkodik az állami földek magánosításához. Ezért heteken belül árveréseket indít. Az árveréseken csakis magyarok és azon belül mezőgazdasággal rendszeresen foglalkozók vehetnek részt, vagyis olyan személyek, akik rendelkeznek némi ismerettel az agrárium területén. Az ilyen személyek listáját átnézve kiderül, hogy legtöbbjüknek fogalma nincs a mezőgazdaságról, sokan némi túlzással azt se tudják, miként néz ki a búza vagy a kukorica. Viszont van egy nagy előnyük: minden gondolkodás nélkül körül udvarolják a Kedves Vezetőt. A hiányzó tapasztalatot pedig könnyű pótolni: 200 ezer forint leperkálása ellenében részt vehetnek egy gyorstalpaló tanfolyamon, ahol pár hét alatt megtanulhatják a földművelés, az állattenyésztés és más agrárágazat tudományának minden csínját-binját. Hogy aztán ez a hirtelen szerzett ismerettömeg nem pótolhatja a sok évtizedes gyakorlatot, tapasztalatot? Senkit nem érdekel. A célt ugyanis elérték: a hű vazallusok megkapták a nekik joggal járó elismerésüket és a hatalmas birtokot. A földet pedig a közmunkára kényszerített addigi tulajdonosok fogják megművelni, gondozni - éhbérért. Ezzel a rendelkezéssel szinte az egész országot uralma alá vonta a Fidesz, hiszen alig maradt szabad földterület. A törvény szava érvényesült: a földek magyar kézben maradtak. A föld megművelésének tudománya pedig megszerezhető viszonylag könnyen. Engem ez a szituáció arra emlékeztet, amikor megépítenek egy hatalmas épületet, holott fogalmuk sincs arról, milyen funkciót adjanak neki. Majd menet közben kitalálják.