Ezeket az okokat a menekülteket kibocsátó származási országokban és a származási országokkal szomszédos országokban lehet megtalálni. Így az okok közé tartozik, hogy 27-ről 13 dollárra csökkent a Libanonban és Jordániában élő menekültek élelmiszer-ellátására jutó havi, fejenkénti összeg - hangsúlyozta a beszédben Merkel, hozzátéve, hogy Törökországban sem könnyű a menekültek helyzete, hiszen nem rendelkeznek menekültstátussal, hanem csak vendégként tartózkodhatnak az országban. Ez pedig egyebek között azt jelenti, hogy nem vállalhatnak munkát, és olyan sokan vannak, hogy jó pár közepes méretű török városban a szíriai menekültek száma meghaladja a helyi lakosság létszámát. További fontos tényező az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenése Szíriában, és ezzel összefüggésben az, hogy sok szíriai egyre kevésbé reméli, hogy visszatérhet hazájába, miközben megtakarításaik elfogytak. Mindez olyan nyomást eredményezett, ami hozzájárult a menekültáramlatok létrejöttéhez - fejtette ki Angela Merkel.
Az így kialakult helyzetben törekedni kell a menekültek beáramlásának rendezésére, irányítására és a válságot kiváltó bajok legyőzésére, hogy csökkenjen a hozzánk érkező menekültek száma - mondta a kancellár, kiemelve: szerinte nem lehet elérni, hogy egyetlen menekült se jöjjön. Az uniós menedékjogi szabályozás azon alapul, hogy a külső határok védelmét a schengeni övezetről és a menekültügyet szabályozó dublini rendszerről szóló megállapodáshoz is csatlakozott - uniós külső határral rendelkező - uniós tagállamok látják el. A külső határral nem rendelkező tagok - például Németország - pedig sokáig csak élvezték a belső határőrizet felszámolásának előnyeit, amelyek a szabad mozgás és a belső piac működési lehetőségének kiteljesedéséből fakadtak, és nemigen foglalkoztak a határvédelemmel és a menekültüggyel, mert az nem tartozott rájuk. Ezt a gyakorlatot a menekültek nagy száma miatt nem lehet folytatni, mert természetesen teljesen lehetetlen, hogy egyedül Görögország fogadja be az összes Törökországból érkező menekültet. A határellenőrzést persze mindenhol vissza lehet állítani, de az nagymértékben korlátozná a belső piacot és a szabad mozgást, vagyis a menekültválság közös európai probléma, amelynek terheit közösen kell viselni - mondta Angela Merkel.
A határvédelem felelősségének áthelyezése a szuverenitás egy részének áthelyezését jelenti a kölcsönös bizalom alapján, és ezt a bizalmat csak akkor lehet fenntartani, ha mindenki hajlandó"a szükséges következtetések levonására, ha nem működik a rendszer. Egy valami világos: a Dublin-megállapodásnak olyan gyengeségei vannak, amelyek miatt változtatásokat kell eszközölnünk - hangsúlyozta Merkel. Rámutatott: a tengeren húzódó külső határok védelmében nagy problémák vannak, ha a védelem egyoldalú - vagyis a határ túloldalán fekvő ország közreműködése nélkül valósul meg - és nem kettő vagy három illegális menekült érkezik, hanem sok ezer.
Hangsúlyozta azt is: együtt kell működni azokkal az országokkal, amelyekből a menekültek átkelnek az EU-ba, hogy közösen szervezzük meg a határvédelmet. Ezért olyan fontos a kooperáció Törökországgal, amely nyilvánvalóan azt mondja, hogy meg kell osztanunk a terheket egymás között. Az azonban elviselhetetlen, hogy a Görögország és Törökország közötti keskeny tengeri területen a törvényesség helyett az embercsempészek uralkodnak. Ez azt jelenti, hogy legalizálnunk kell, - vonta le okfejtésének konklúzióját a német kancellár - vagyis a terhek megosztásáról nemcsak pénzügyi értelemben, hanem talán bizonyos legális menekült-kontingensek révén is szükséges gondoskodni.
Még nehezebb a helyzet az olasz-líbiai határon, hiszen Líbiában összeomlott az állam. Ezért a tengeri embermentő műveletek mellett intenzív diplomáciai erőfeszítésekre van szükség az egységkormány létrehozásáért, mert el kell érni, hogy Líbia ismét képessé váljon a határvédelmi együttműködésre és az embercsempészet elleni küzdelemre, különben sok pénz folyik az embercsempészek zsebébe, és kevés pénz megy fejlesztési segélyezésre és legális migrációra - tette hozzá Angela Merkel.
