Lázár Vajna mellett áll

Lázár János védelmébe vette Andy Vajnát, miután Fodor Gábor írásban kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, nem tartja-e összeférhetetlennek Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozícióját. Fodor emlékeztetett, hogy Lázár korábban már felszólította valamennyi kollégáját, ne folytassanak üzleti tevékenységet, mert felmerülhet az összeférhetetlenség vagy a visszaélés gyanúja. 

A miniszter válaszában azt írta: fenntartja korábbi kijelentéseit, és a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint csak akkor merülhet fel összeférhetetlenség, ha a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be. Mivel Vajna nem állami vezető, a fenti szabály rá nem vonatkozik - tette hozzá Lázár.

A TV2 tulajdonosváltásával kapcsolatos jogi vita nem az egyetlen zűr az épülő kormánypárti médiabirodalom körül. Ugyanis kiderült, hogy vélhetően kormányzati körök is meg akarták vásárolni a 168 Óra című hetilapot - legalábbis Mester Ákos főszerkesztő vezércikke erre enged következtetni. Mester amellett, hogy bejelentette: a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. vette meg a lapot arra is kitért, hogy az első potenciális befektető azt kérte, hogy "tágítsák a lap attitűdskáláját". Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az "illiberális értékrendet" kellett volna képviselni. A szerkesztőségnek ez nem fért bele, így kezdtek tárgyalni a Brit Médiával, amely megtartja a lapot polgári-értelmiségi hetilapnak.

Kiderült, a Hamu és Gyémánt cégcsoport tulajdonában lévő Media Services Company Magyarország Kft. (MSC) nyerte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) reklámértékesítési tenderét. A Kreatív szerint vállalat a közmédia televíziós, rádiós és online reklámfelületeit értékesítheti. A Hamu és Gyémánt Csetényi Csaba és Krskó Tibor nevéhez köthető - azaz előbbi a cégjegyzék szerint november 2-a óta már nem tulajdonos a csoportban -, akik ismerten jó viszonyt ápolnak Rogán Antallal. Csetényi a kabinetfőnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szomszédja a Pasa Parkban, reklámügynöksége, a HG 360 Kft. (mai nevén Network 360) 300 millió forintért készítette el a bevándorlásellenes plakátkampányt, amelyhez a Miniszterelnökség nem nyílt közbeszerzéssel választotta ki a megbízott céget, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos úton. Ez olyan jóra sikeredhetett, hogy a vállalat nyerte az "a magyar reformok működnek" címszavú kampányt is, ez 600 millió forintba került. Az ügynökség a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) 25 milliárdos keretösszegű állami reklámtenderén is a győztesek közt van. Csetényi emellett a korábban Rogán vezette V. kerületben több trafikban is érdekelt. Egyébként az MTVA az eredeti közbeszerzési eljárást még tavaly decemberben írta ki, később az derült ki, hogy az egyik pályázó, a Simicska Lajoshoz köthető Inter Media Group megtámadta a közbeszerzési eljárást, amit végül csak áprilisban utasított el a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Visszavonták a kémtörvényt
A Fidesz elismerte, hogy jogilag aggályos a hatalmas szakmai felháborodást kiváltó sajtókémtörvény, amelynek értelmében a nemzetbiztonság embereit a "tartalomszolgáltatóknak" kötelező jelleggel alkalmazniuk kellene: Vas Imre fideszes képviselő ugyanis módosító javaslatot nyújtott be, kihúzva a tervezet szövegéből az aggályos passzust. Vas azzal indokolta javaslatát, hogy a javaslatban a "tartalomszolgáltatók" meghatározása nem elég pontos. Ugyanerre szerdán Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese is felhívta a figyelmet, ám akkor a kormány azt közölte, Pintér Sándor törvényjavaslatát az ellenzék tudatosan félreértelmezi, félremagyarázza. A szocialisták azonban még mindig nem elégedettek: Harangozó továbbra is kifogásolja, hogy a javaslat túlzottan kiterjeszti azon szervezetek körét, amelyekbe a titkosszolgálat beépülhet. Szemantikai és a félreértések miatt visszavonták az online titkosszolgálatokra vonatkozó módosító javaslatot - erről beszélt tegnap a Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter. Ugyanakkor elmondta, hogy fontos a nemzetbiztonsági kontroll a szolgáltatóknál.



Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.