El Kazovszkij a mennybe megy

Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:45
A művész egyik jellegzetes alkotói korszakának lenyomata FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Egyszerre szinte befogadhatatlan A túlélő árnyéka - El Kazovszkij-élet/mű című kiállítás, amely mától tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria tizenkilenc kiállítóegységében. Átalakították az egyik kiállítóteret is, hogy megelevenedhessen a legtökéletesebb kompozíció, újraépítették az alkotó legendás performanszának hatalmas díszletét is. Mindent megtettek, hogy az eddigi legátfogóbb képet kapjuk a 20. század egyik legmarkánsabb magyar festőművészéről, aki életében kevés díjat kapott, mégis nagyon népszerű volt.

A 2008-ban, hosszú betegség után 59 évesen elhunyt orosz származású Kossuth-díjas festőművész, El Kazovszkij életművét a sokszínűség, a szerteágazás jellemzi. Olyan alkotó volt, aki egész életében szüntelenül dolgozott, újabb és újabb témák és műfajok után kutatva. Életműve körülbelül háromezer műalkotásra osztható, csakhogy több mű még életében került kalapács alá és maradt szerencsés műgyűjtők tulajdonában, más műveit az idő kezdte ki, mivel Kazovszkij nem érdeklődött a kézművesség iránt, nem szerette a nemes anyagokat.

Legjelesebb műveit közgyűjteményekben őrzik, többek között a Nemzeti Galériában és még egy sor magyar intézményben, valamint osztrák és lengyel múzeumokban. Az El Kazovszkij Alapítvány az elmúlt két évben megpróbálta felkutatni néhány munkáját, de csak részben jártak sikerrel. Az összeválogatás azonban így is sikeresnek nevezhető: a Magyar Nemzeti Galéria a fellelhető és kölcsön kapott művekből mintegy négyszázat tár elénk. Nem is akármilyeneket!

A kiállítás semmilyen szempontból nem tekinthető átlagosnak. Szinte teljes mértékben eltér a a kortárs képzőművészeti kiállítások formáitól (sikere is ennek köszönhető), valósággal teljességre törekvő azáltal, hogy megpróbálja El Kazovszkij egész életművét kalandos életével szinkronba hozva bemutatni. Nincs is konkrét bejárási útvonal, tudatosan labirintusszerűen épült a kiállítótér. A Galéria "A" épületének csarnokszerű fogadóterme, ahonnan bármerre elindulhatunk, minden kurátor rémálma, kivéve az El Kazovszkij-kiállítást megálmodó kurátorok számára, mondta el lapunknak Rényi András művészettörténész.

A professzor és kurátortársai, Jerger Krisztina és Százados László művészettörténészek ide álmodták meg a festőművésznő Dzsan-panoptikumának monumentális színpadát, amelyet a legjobb díszlettervezők is megirigyelhetnének. A lépcsőzetes díszlet a kiállítás egyik bámulatos csodája, amely hűen mutatja be az alkotó 1977 és 2001 között megrendezett ünnepi játékainak színterét.

El Kazovszkij művei semmivel sem rokoníthatók

El Kazovszkij művei semmivel sem rokoníthatók

"A Dzsan-panoptikum egy általam alapított ünnep volt, ünnepi játék, egy konkrét esemény emlékére és rituális megünneplésére. Olyan, mint az isteneknek szóló áldozatbemutatás" - annak idején így nyilatkozott performanszáról El Kazovszkij. Az eseményeken, amelyet még a tévé is közvetített, a tárgyi díszlet mellett a biodíszlet is szerepet kapott: az élő emberek is mozogtak, méghozzá összetett mozgássort, tudatos tematikát követve. Hogy mit ünnepelt ekkor a különleges festőművésznő? Dzsant, a szerelmét, világának, mítoszának középpontját.

Az eddigi legteljesebb Kazovszkij-tárlat látványokra, hatásokra épül, de ezek az alkotó életének ismerete nélkül csupán élvezhetőek, de nem igazán érthetőek. A kiállítás tulajdonképpeni kiindulópontja az a szoba, amely egyfajta szentély Dzsan számára. A teremben hangsúlyosan szerepel egy 1975-ös dátum. Ekkor találkozott a festőnő a tizenkilenc éves török-magyar fiatalemberrel, Dzsannal, vagyis Can Togay-jal, akibe rögvest beleszeretett. Az időközben sokoldalú művésszé (elismert filmrendező, forgatókönyvíró, költő) vált férfit a kiállítás apropóján kifaggatták a Kazovszkijjal való kapcsolatáról, vallomása a tárlat egyik helyiségében megtekinthető.

"Nem azért nyúltunk ilyen intim témába, mert hálószobatitkokra lennénk kíváncsiak, hanem azért, mert ez a banális, hétköznapi történet olyan találkozás volt, amely egy életre meghatározta El Kazovszkij munkásságát. Amikor évtizedekkel később újra találkozott a nála hét évvel fiatalabb férfival, felzaklatta a viszontlátás. Ez is azt példázza, soha nem hűltek ki az érzései iránta" - mondta Rényi András. Végigsétálva a felkínált bejárási alternatívák valamelyikén, szemünk elé tárul El Kazovszkij sajátos univerzuma, amely tulajdonképpen egy lüktető, földöntúli, színes, nagy mítoszból táplálkozik.

Ez a világ a görög mitológiából, távol-keleti hagyományokból és a művész egyéni sorsából ered. A szervezők egész termet szenteltek a kedves nyomában járva készült műveknek, több szobában csüngnek olyan képek a falon, amelyek a szerelem élményéből, a másik hiányából és az emlékezés kifejeződésre jutásából merítenek. Vannak különös testábrázolások, ahol nem látjuk a fejeket. El Kazovszkij modelljei nem is értették, miért nem érdekli a művészt az arcuk, s hogyan képes valakit szenvedéllyel szeretni úgy, hogy nem a személyét szereti. Más tekintetben is radikális a kiállítás, ugyanis Kazovszkij hajlamos volt bizonyos személyek, tárgyak iránti kislányos rajongására. Plüssmackói, egyéb relikviái mellett a kések szobájában lakásából származó kések kerültek terítékre, ugyanis a művész bolondulásig rajongott a késekért, szinte minden országból hozott is egy-két darabot, ahol járt. A tárgyak világa mellett az egyik falon szadomazochista eseménysorok is megelevenednek.

A kazovszkiji világ jellegzetes figurája a több művön elrejtett hosszú orrú fekete kutya (Alföldi a Vígszínházban bemutatott Julius Caesar-rendezésében is megelevenedik), amely nála a lélek szimbólumaként működött. Most kiállításra került az a festmény is, amely édesanyja falán lógott egészen a közelmúltig. Ezen a munkán magát is kutyaként ábrázolja, s akárcsak a többi négylábú, úgy ő is a gyönyörű modell különböző típusairól elmélkedik: a szobroktól, táncosoktól kezdve egészen a megkötözött modellig. El Kazovszkij soha nem csinált abból sem ügyet, hogy transznemű volt - biológiailag nő, de nemi szerepe szerint homoszexuális férfi volt.

Önmitizálásának részeként több ízben nyilatkozta, hogy nőként született, de gyermekként felismerte, hogy számára a férfilét az az ösvény, amire rá kell lépnie. Kislány volt, amikor az orosz kultúrából örökölt férfias szerepekkel kezdett azonosulni, míg társai babáztak és hajat fontak. Persze, élete is kalandosabb volt az átlagosnál: értelmiségi szülei elváltak, ő pedig egy szibériai iparvárosban lakott nagyszüleinél, majd miután édesanyja egy magyar férfihoz ment hozzá, tizenhat évesen végleg Magyarországra települt. A 70'-es években szánta el magát névváltoztatásra: születési nevét módosította férfi alakra, így lett El Kazovszkij. A friss tárlaton a nemi identitás és az azzal kapcsolatos társadalmi megítélés azonban csak jelzésértékűen szerepel.

El Kazovszkij megkapta a Kossuth-díjat, de életében nem halmozták el elismerésekkel. Bár szerepe elvitathatatlan a magyar képzőművészetben, megítélése még cseppet sem rokon olyan festőelődökével, mint amilyen Csontváry. A kiállítás egyik kurátora, Jerger Krisztina szerint találó a társítás Csontváry Kosztka Tivadarral, mert mindketten nagyon kilógtak a sorból, nehezen lehet őket besorolni bármiféle művészeti izmus, tendencia mögé. "El Kazovszkij briliáns, nagyon-nagyon jó művész volt. Ismert volt életében, s ez az ismertség nem kizárólag a szakmára koncentrálódott. Művészete harsány, könnyen kódolható és a megértése nem igényel különösebb fogódzókat. Igazi reneszánsz figura, fantasztikusan sokoldalú és művelt személy volt.

Áradt belőle az értelem, a szeretetteljesség, egyik oldalról intuitív, másik oldalról verbálisan is felvértezett alak volt. Művészetét nagyon pontosan megtudta fogalmazni. Nagy szeretettel vállalták a különböző intézmények, hogy kiállítást rendezzenek neki, mert tárlatai mindig érdekesek voltak" - mondta el Jerger a Népszava érdeklődésére. Sokoldalúságát pedig a kiállítás is reprodukálja: díszlet- és jelmezterveiből is kapunk ízelítőt, de a gondolkodót, a költőt is megismerhetjük. A színházban gyakran dolgozott Szikora Jánossal, az irodalmat pedig orosz nyelven írt - halála után publikált - költeményeivel gazdagította.

Szilágyi Ákos József Attila-díjas költő közeli barátja volt El Kazovszkijnek, akihez sok éven át tartó testvérinek mondható kapcsolat fűzte. "Évekig jártunk együtt, családtagok lettünk egymás családjában, szinte mindent együtt csináltunk. Egymásnak mutattuk meg elsőként dolgainkat: ő a festményeit, rajzait, verseit nekem, én a verseimet, tanulmányaimat neki. Lehetetlen megmondani, melyikünk volt nagyobb hatással a másikra. Ő lényegében tőlem tanult meg magyarul gondolkodni, ahogy én tőle tanultam meg oroszul látni.

A képzőművészetet és a filmeket mindmáig kissé az ő szemével látom, ahogyan ő nagyrészt az én fogalmi készletemmel felvértezve artikulálta saját, élesen eredeti gondolatatait" - így emlékezett vissza Szilágyi, aki nagyon nehezen dolgozta fel a művész korai elvesztését. A túlélő árnyéka kiállításon megelevenedik az elvesztés gondolatvilága és a hitkeresés is. Mindannak ellenére, hogy a tárlat rendkívül átfogó, precíz képet ad egy egyedülálló életútról, nem szeretne életmű-kiállítás lenni, mivel a teljes életmű tudományos feldolgozása még várat magára. A bemutatott tartalom elsőre szinte nehezen befogadható, így február 14-ig érdemes újra újra megcsodálni a szín-gazdag, semmivel nem rokonítható műveket.

A terror sem zárható ki

Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:38
A brit járatok felfüggesztése miatt kétezer brit turista ragadt az egyiptomi üdülővárosban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID DE
Egyre több forrás erősíti meg, hogy mégiscsak robbanás okozhatta az Egyiptomban lezuhant orosz gép tragédiáját. A kairói vezetésnek annyira nem tetszik ez az álláspont, hogy komoly feszültséget szült Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnök és David Cameron brit külügyminiszter tegnapi londoni tárgyalásán is. Eközben sorra jelentik be az európai légitársaságok, hogy nem repülnek azon a légifolyóson, ahol az orosz repülőgép lezuhant.

Az egyiptomi hatóságok igyekeznek kizárni, hogy terrorcselekmény okozta volna a Sínai-félszigeten szombaton lezuhant orosz utasszállító repülőgép tragédiáját, amelyben 224 személy vesztette életét. Nemzetközi szakértők is kiemelték, hogy a történtekért felelősséget vállaló Iszlám Állam terrorcsoport egyiptomi ágának biztosan nincs egy 10 ezer méteres repülési magasságon lévő gép lelövéséhez szükséges rakétája. A turizmus visszaesését amúgy is megérző Egyiptomnak létérdeke a biztonság szavatolásának hangsúlyozása. Ezért is okozott tegnap feszültséget Sziszi elnök és David Cameron londoni tárgyalásain az, hogy az angol hatóságok megtiltották a Sharm-el-Sheikből Nagy-Britanniába tartó járatok felszállását.

A brit rendkívüli események idején döntő csoport, a COBRA szerda esti ülése után London kijelentette, hogy bár még tart a vizsgálat nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mi okozta a katasztrófát, de a legutóbbi információk alapján a brit kormányban "az az aggály támadt", hogy a repülőgép egy robbanószerkezet miatt zuhant le. Philip Hammond külügyminiszter csütörtöki nyilatkozataiban egyenes utalásokat tett arra, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetet terhelheti a felelősség a múlt hét végén Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító repülőgép katasztrófájáért.

Számeh Sukri, egyiptomi külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva "elsietettnek és megalapozatlannak" nevezte London szerdán bejelentett intézkedéseit, amelyeket szerinte az eddigi vizsgálatok nem támasztanak alá. Sukri szerint a brit lépéseknek katasztrofális hatásai lesznek az egyiptomi turizmusra. A CNN szerint Metrojet tragédiáját egy, a fedélzetre rejtett bomba okozta, amelyet az Iszlám Állam közvetlenül vagy egy regionális csoportján keresztül, a reptéri személyzet asszisztálásával juttatott fel.

Moszkva egyelőre nem nyilatkozik, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök tegnap is óvott az elhamarkodott következtetések levonásától. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pedig leszögezte, amíg a szakértői vizsgálat tart, minden csak feltételezésnek tekinthető. Vlagyimir Putyin eddig csupán annyit mondott, ha beigazolódik, hogy az IS áll a háttérben, akkor a terrorszervezet súlyos árat fizet majd a merényletért. Eközben az orosz MetroJet légitársaság, amelyhez a lezuhant gép is tartozott, tegnap jelezte, leállítja Airbus A321 típusú utasszállítóit, hogy szakemberei átvizsgálhassák mindegyiket.

Rejtélyes Antonov

Egyelőre marad a homály a Dél-Szudánban lezuhant orosz teherszállító repülőgép tragédiája kapcsán is. Még az sem tisztázódott, hogy a szerdai repülőgép szerencsétlenségnek összességében hány áldozata van, mint ahogy az sem, hogy egyáltalán hányan tartózkodtak a gépen. A holttestek keresése folytatódik anélkül, hogy kiderült volna, hány személyt kell keresni. Az eddig napvilágot látott, erre vonatkozó értesülések eltérőek, egyesek 20, mások 12, illetve 17 személyről tudnak, miközben a halottak számáról szóló jelentések szerint ez lehetetlen.

A dél-szudáni közlekedési miniszter tegnapi bejelentése szerint a katasztrófában 36-an haltak meg, két utast élve sikerült kimenteni a gép roncsából, de egyikük később életét vesztette. Szerdán még egyes jelentések 41 áldozatról szóltak, mások szerint 15 személy vesztette életét. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a becsapódó roncs mintegy 10, a földön tartózkodó személyt is megölt, mások ugyancsak szemtanúkra hivatkozva cáfolják ezt.

A bizonytalanságot vélhetően az okozza, hogy a gépen a megengedettnél többen tartózkodtak, egyes vélemények szerint magát a katasztrófát is ez okozhatta. A z ellentmondásokat az is táplálhatja, hogy a gyártó, egykoron szovjet Antonov cég jelenleg ukrán állami tulajdonban van, de a járatot örmény társaság működtette. A gyártó már szerdai közleményében azt állította, hogy a szerencsétlenül járt An-12B típusú gép nem esett át a megfelelő javításokon és felújításon, ezért nem szabadott volna repülnie.

Az utolsó turnus a héten jön haza

Sorra jelentik be az európai légitársaságok, hogy nem repülnek arrafelé, ahol az orosz repülőgép lezuhant. Az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia és Ukrajna is megtiltotta repülőgépeinek, hogy a Sínai-félsziget felett repüljenek át, ahogy a német Lufthansa sem repül Sarm-el-Sejkbe. A brit külügyminisztérium módosította utazási útmutatóját is, felszólítva a brit állampolgárokat arra, hogy a legszükségesebb eseteket leszámítva ne látogassanak Sarm-el-Sejkbe. Pénteken megkezdi a kormány az egyiptomi hatóságokkal és a légitársaságokkal együttműködésben a Sarm-el-Sejkben tartózkodó mintegy kétezer brit állampolgárt hazaszállítását.

A brit védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy "kis létszámú brit katonai kontingenst" vezényelt Sarm-es-Sejkbe. A kontingens feladata az, hogy segítsen az üdülőhelyen tartózkodó brit konzuli személyzetnek "logisztikai és biztonsági" ügyekben. A holland igazságügyi minisztérium is bejelentette, hogy az ország légitársaságai vasárnapig nem indítanak járatokat Sarm-el-Sejkbe, és további intézkedésig mindenkit eltanácsol attól, hogy az egyiptomi üdülőhelyre repüljön. A kormány közölte azt is, hogy az egyiptomi üdülőövezetben jelenleg 408 holland állampolgár tartózkodik, akiknek az utazásszervezőkkel kell egyeztetniük a hazajutásuk ügyében.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnál nem tudták pontosan megmondani, hány magyar van jelenleg Egyiptomban, de a tárca a Magyar Utazási Irodák Szövetségétől kapott tájékoztatásra hivatkozva azt közölte, hogy a Sarm-el-Sejkben tartózkodó utolsó turnus (mintegy 200 fő) ezen a héten utazik vissza Magyarországra. Magyarországról nincs közvetlen járat Sharm-el-Sheikh-be, csak a Vörös-tenger mellett fekvő Hurghadára repül a Wizz Air. A társaság folyamatosan vizsgálja a hálózat biztonságát, és folyamatosan figyelemmel kísérik a hivatalos jelentéseket, de pillanatnyilag nincs járattörlésről szóló döntés érvényben. A Külügyminisztérium egyiptomi utazással kapcsolatban csak a Sínai-félsziget északi és középső részét jelöli utazásra nem javasolt térségnek.

Szerző

A terror sem zárható ki

Publikálás dátuma
2015.11.06. 06:38
A brit járatok felfüggesztése miatt kétezer brit turista ragadt az egyiptomi üdülővárosban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID DE
Egyre több forrás erősíti meg, hogy mégiscsak robbanás okozhatta az Egyiptomban lezuhant orosz gép tragédiáját. A kairói vezetésnek annyira nem tetszik ez az álláspont, hogy komoly feszültséget szült Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi elnök és David Cameron brit külügyminiszter tegnapi londoni tárgyalásán is. Eközben sorra jelentik be az európai légitársaságok, hogy nem repülnek azon a légifolyóson, ahol az orosz repülőgép lezuhant.

Az egyiptomi hatóságok igyekeznek kizárni, hogy terrorcselekmény okozta volna a Sínai-félszigeten szombaton lezuhant orosz utasszállító repülőgép tragédiáját, amelyben 224 személy vesztette életét. Nemzetközi szakértők is kiemelték, hogy a történtekért felelősséget vállaló Iszlám Állam terrorcsoport egyiptomi ágának biztosan nincs egy 10 ezer méteres repülési magasságon lévő gép lelövéséhez szükséges rakétája. A turizmus visszaesését amúgy is megérző Egyiptomnak létérdeke a biztonság szavatolásának hangsúlyozása. Ezért is okozott tegnap feszültséget Sziszi elnök és David Cameron londoni tárgyalásain az, hogy az angol hatóságok megtiltották a Sharm-el-Sheikből Nagy-Britanniába tartó járatok felszállását.

A brit rendkívüli események idején döntő csoport, a COBRA szerda esti ülése után London kijelentette, hogy bár még tart a vizsgálat nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mi okozta a katasztrófát, de a legutóbbi információk alapján a brit kormányban "az az aggály támadt", hogy a repülőgép egy robbanószerkezet miatt zuhant le. Philip Hammond külügyminiszter csütörtöki nyilatkozataiban egyenes utalásokat tett arra, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetet terhelheti a felelősség a múlt hét végén Egyiptomban lezuhant orosz utasszállító repülőgép katasztrófájáért.

Számeh Sukri, egyiptomi külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva "elsietettnek és megalapozatlannak" nevezte London szerdán bejelentett intézkedéseit, amelyeket szerinte az eddigi vizsgálatok nem támasztanak alá. Sukri szerint a brit lépéseknek katasztrofális hatásai lesznek az egyiptomi turizmusra. A CNN szerint Metrojet tragédiáját egy, a fedélzetre rejtett bomba okozta, amelyet az Iszlám Állam közvetlenül vagy egy regionális csoportján keresztül, a reptéri személyzet asszisztálásával juttatott fel.

Moszkva egyelőre nem nyilatkozik, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök tegnap is óvott az elhamarkodott következtetések levonásától. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pedig leszögezte, amíg a szakértői vizsgálat tart, minden csak feltételezésnek tekinthető. Vlagyimir Putyin eddig csupán annyit mondott, ha beigazolódik, hogy az IS áll a háttérben, akkor a terrorszervezet súlyos árat fizet majd a merényletért. Eközben az orosz MetroJet légitársaság, amelyhez a lezuhant gép is tartozott, tegnap jelezte, leállítja Airbus A321 típusú utasszállítóit, hogy szakemberei átvizsgálhassák mindegyiket.

Rejtélyes Antonov

Egyelőre marad a homály a Dél-Szudánban lezuhant orosz teherszállító repülőgép tragédiája kapcsán is. Még az sem tisztázódott, hogy a szerdai repülőgép szerencsétlenségnek összességében hány áldozata van, mint ahogy az sem, hogy egyáltalán hányan tartózkodtak a gépen. A holttestek keresése folytatódik anélkül, hogy kiderült volna, hány személyt kell keresni. Az eddig napvilágot látott, erre vonatkozó értesülések eltérőek, egyesek 20, mások 12, illetve 17 személyről tudnak, miközben a halottak számáról szóló jelentések szerint ez lehetetlen.

A dél-szudáni közlekedési miniszter tegnapi bejelentése szerint a katasztrófában 36-an haltak meg, két utast élve sikerült kimenteni a gép roncsából, de egyikük később életét vesztette. Szerdán még egyes jelentések 41 áldozatról szóltak, mások szerint 15 személy vesztette életét. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a becsapódó roncs mintegy 10, a földön tartózkodó személyt is megölt, mások ugyancsak szemtanúkra hivatkozva cáfolják ezt.

A bizonytalanságot vélhetően az okozza, hogy a gépen a megengedettnél többen tartózkodtak, egyes vélemények szerint magát a katasztrófát is ez okozhatta. A z ellentmondásokat az is táplálhatja, hogy a gyártó, egykoron szovjet Antonov cég jelenleg ukrán állami tulajdonban van, de a járatot örmény társaság működtette. A gyártó már szerdai közleményében azt állította, hogy a szerencsétlenül járt An-12B típusú gép nem esett át a megfelelő javításokon és felújításon, ezért nem szabadott volna repülnie.

Az utolsó turnus a héten jön haza

Sorra jelentik be az európai légitársaságok, hogy nem repülnek arrafelé, ahol az orosz repülőgép lezuhant. Az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia és Ukrajna is megtiltotta repülőgépeinek, hogy a Sínai-félsziget felett repüljenek át, ahogy a német Lufthansa sem repül Sarm-el-Sejkbe. A brit külügyminisztérium módosította utazási útmutatóját is, felszólítva a brit állampolgárokat arra, hogy a legszükségesebb eseteket leszámítva ne látogassanak Sarm-el-Sejkbe. Pénteken megkezdi a kormány az egyiptomi hatóságokkal és a légitársaságokkal együttműködésben a Sarm-el-Sejkben tartózkodó mintegy kétezer brit állampolgárt hazaszállítását.

A brit védelmi minisztérium csütörtökön bejelentette, hogy "kis létszámú brit katonai kontingenst" vezényelt Sarm-es-Sejkbe. A kontingens feladata az, hogy segítsen az üdülőhelyen tartózkodó brit konzuli személyzetnek "logisztikai és biztonsági" ügyekben. A holland igazságügyi minisztérium is bejelentette, hogy az ország légitársaságai vasárnapig nem indítanak járatokat Sarm-el-Sejkbe, és további intézkedésig mindenkit eltanácsol attól, hogy az egyiptomi üdülőhelyre repüljön. A kormány közölte azt is, hogy az egyiptomi üdülőövezetben jelenleg 408 holland állampolgár tartózkodik, akiknek az utazásszervezőkkel kell egyeztetniük a hazajutásuk ügyében.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnál nem tudták pontosan megmondani, hány magyar van jelenleg Egyiptomban, de a tárca a Magyar Utazási Irodák Szövetségétől kapott tájékoztatásra hivatkozva azt közölte, hogy a Sarm-el-Sejkben tartózkodó utolsó turnus (mintegy 200 fő) ezen a héten utazik vissza Magyarországra. Magyarországról nincs közvetlen járat Sharm-el-Sheikh-be, csak a Vörös-tenger mellett fekvő Hurghadára repül a Wizz Air. A társaság folyamatosan vizsgálja a hálózat biztonságát, és folyamatosan figyelemmel kísérik a hivatalos jelentéseket, de pillanatnyilag nincs járattörlésről szóló döntés érvényben. A Külügyminisztérium egyiptomi utazással kapcsolatban csak a Sínai-félsziget északi és középső részét jelöli utazásra nem javasolt térségnek.

Szerző