Magyarországon az olcsó gáz is drága

Budapest a második legolcsóbb uniós főváros volt a lakossági földgázárak szempontjából októberben, csak Bukarest előzte meg - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb, 28 európai uniós főváros és Belgrád földgáz- és villamosenergia-árait összehasonlító jelentéséből.

A magyar fővárosban a múlt hónapban 3,32 eurócent volt egy kilowattóra földgáz, Varsóban, Zágrábban, vagy Pozsonyban ennek több mint másfélszerese, Ljubljanában több mint kétszerese. A legdrágább Stockholm volt, ahol 20,57 eurócentbe került egy kilowattóra földgáz októberben.

A villamos energia árak szempontjából a magyar főváros a negyedik legolcsóbb a vizsgált városok közül, 12,04 eurócentbe került egy kilowattóra áram a múlt hónapban. A legolcsóbb Belgrádban volt a villamos energia, 6,24 eurócent, de például a szomszédos Bécsben 19,09 eurócentbe, Prágában 18,99 eurócentbe került egy kilowattóra áram a lakosságnak.

Az energiahivatal egy másik adatsort is nyilvánosságra hozott, amellyel összehasonlíthatóvá válik, hogy a fővárosok háztartásainak mekkora terhet jelent a havi energiaszámlák kifizetése. A felmérés szerint az átlagos, két keresetből élő magyar háztartások nettó jövedelmük 4,7 százalékát költötték gázra és villamos energiára idén októberben. Magyarország ezzel a rangsorban a 10. helyen áll a vizsgált országok között, több helyet javítva az előző évekhez képest. Tavaly októberben a 6. helyen állt. Luxemburgban fordították a háztartások jövedelmük legkisebb részét, 1,3 százalékát ilyen kiadásokra idén októberben, míg a legnagyobb arányban Szófiában költöttek a háztartások energiára, nettó jövedelmük tíz százalékát.

A MEKH először a rezsicsökkentés első ütemét követően, 2013 júliusában közölt hasonló statisztikát. Ekkor a villamosenergia ára 15,17 eurócent volt, a gázért pedig 4,2 centet kellett fizetni. Ez utóbbival nominálértéken már akkor is a második helyen álltunk, csak Románia előzte meg Magyarországot. Akkor az áram és gázszámla egy átlagos budapesti család jövedelmének 6,6 százalékát emésztette fel, amely a második legrosszabb hely volt Bukarest után. 2013-ban még valamennyi visegrádi országban kedvezőbb volt a helyzet, Nyugat-Európában pedig 2-3 százalék között mozgott ez a teher a fővárosi háztartásoknak - írta a Napi.hu.

Az idén októberben elért 4,7 százalékkal a visegrádi országok elé került Magyarország és közelít Európa középmezőnyéhez, de még mindig messze van a nyugat-európai államoktól. Egy berlini család jövedelmének 2,5, egy bécsinek és egy párizsinak 2,1, egy londoninak pedig mindössze 1,5 százalékát viszi el az áram- és a gázszámla.