Tóbiás: a választás szabadságát kell visszadni az embereknek

Magyarország leszakadóban van Európától és Magyarország szétszakadóban van - mondta Tóbiás József az MSZP regionális értekezletén szombaton. A pártelnök szerint fizetésemelésre van szükség ahhoz, hogy az embereknek lehetőségük legyen a szabad választásra arról, miként akarják élni az életüket.

Hangsúlyozta: a fizetésemelés hiánya a versenyképesség radikális csökkenéséhez, pályaelhagyáshoz, valamint elvándorláshoz vezet. Szerinte azonban ki kell mondani: olyan fizetést kell adni, amely megadja a választási lehetőséget a fiataloknak, hogy elinduljanak-e Európába vagy inkább a szülőföldjükön telepedjenek le. 

"Ahhoz, hogy a közszférában fizetésemelésre kerüljön sor, ahhoz törvény kell, ahhoz, hogy a reálgazdaságban dolgozó millióknak fizetésemelésük legyen, ahhoz kormányváltásra van szükség, erre készül a Magyar Szocialista Párt 2018-ban" - mondta a pártelnök. A pártelnök véleménye szerint Magyarország belső szétszakítottságát leginkább a jövedelemkülönbségek mutatják.

Hozzátette: a baloldali politika a társadalmi igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket nem fogadhatja el kész tényként. Aki szerint az MSZP a fizetésemelés követelését azért fogalmazza meg, mert a pártnak nincs válasza a menekültkérdésre, nézze meg az elmúlt másfél-egy hónap gazdasági elemzéseit vagy az érdekképviseletek bértárgyaláson megfogalmazott állásfoglalását, keresse fel az érintett családokat. Tóbiás József szerint ma a közszférában dolgozó 700 ezer pedagógus, egészségügyi ápoló, közigazgatásban dolgozó előadó, illetve a szociális területen dolgozók pontosan értik, miről beszél az MSZP.

Kitért arra, hogy több elemzés igazolja: ma egy szociális területen dolgozó ugyanolyan élethelyzetben van, mint akit gondoznia kell. A fővárosban a nettó átlagkeresetük 86 ezer forint, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 53 ezer forint. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy pártja politikájának központjában az emberek védelmének kell állnia. Ezzel szemben a kormány dicshimnuszai nem adják meg az embereknek az egzisztenciális szabadságot, a hétköznapok választásának szabadságát, azt, hogy az embereknek ne arról kelljen dönteniük, éppen melyik csekket tudják befizetni - fogalmazott.

Véleménye szerint az MSZP-nek a valósággal kell szembesítenie a kormány politikáját. Miközben lehet arról döntést hozni, hogy legyen fűtött focipálya Magyarországon, emberek százezreinek nincs elegendő fizetésük az elvégzett munkájához képest - mondta.  Tóbiás József szükségesnek nevezte, hogy egy egyetemet végzett fiatal a közszolgáltatásban kereshessen nettó 200 ezer forintot, főiskolai végzettséggel nettó 175 ezer forintot.

Szerinte a reálszférában dolgozók sincsenek könnyű helyzetben, miközben a kormány az elmúlt öt évben azt hirdette, hogy a minimálbér bruttó értéke 42 százalékkal növekedett, ez valójában 14 százalékos növekedés, a különbözetet a magyar vállalkozások finanszírozzák. Az adócsökkentés kormánya valójában olyan terheket ró a vállalkozásokra, a munkaadókra, amelyek miatt nincs meg annak fedezete, hogy nettó emelést tudjanak adni - fejtette ki.

Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke arról beszélt, hogy az ország legnagyobb GDP-jét termeli a főváros. Azt mondta: a várost a kormány "bünteti", előbb akart villamost Hódmezővásárhelyre, mint hogy "a szétrohadó 3-as metrót" megjavíttatta volna. Arra is kitért, hogy az MSZP által követelt béremelési program nagyon fontos, szükséges a középosztály megerősítése. Pártja küldetésének nevezte, hogy Magyarország és Budapest a Nyugatnak legyen a legkeletibb pontja és ne a Keletnek a legnyugatibb pontja. Szerinte ha a középosztály erős, akkor erős az egész ország, egyúttal csökken az idegengyűlölet.

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a hétfő "a gyalázat napja" volt, amikor kormánypárti politikusok leszavazták a gyermekéhezés leküzdésére kidolgozott előterjesztést. Hozzátette: a kormány úgy harcol a szegénység ellen, hogy "betiltotta a szó használatát", a Központi Statisztikai Hivatal pedig nem hozza nyilvánosságra a szegénységi adatokat. Hangsúlyozta: ha az egészségügyben egy fizikai munkát végző ember nem keres 70 ezer forintot, ha az iskolai kazánfűtő vagy a konyhán a szakács nem keres ennyit, akkor rabszolga.

"Ha egy embernek csak annyi a fizetése, hogy abból lakni tud meg enni tud, akkor rabszolga, mert a rabszolgák is laktak meg ettek" - jelentette ki. Hozzátette: ha a versenyszférában az Auchan tud 10 százalékos béremelést adni, akkor az összes többi kereskedelmi áruházlánc is tud. Korózs Lajos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36 legfejlettebb országot vizsgáló tanulmányára hivatkozva azt mondta: Magyarország polgárai szerény jövedelemmel rendelkeznek, csekély pénzügyi tartalékuk van, rossz körülmények között laknak, alacsony a várható élettartamuk, rossz az egészségi állapotuk.

A Habitat for Humanity Magyarország adatait sorolva azt emelte ki, hogy másfél millió ember él lakhatási szegénységben, 30 ezren hajléktalanok és 555 ezer ember lakik olyan lakásban vagy házban, amely dohos, penészes, büdös vagy beázik a teteje.  A Magyar Tudományos Akadémia kutatására hivatkozva arról is beszélt, hogy ma Magyarországon a háztartások 76 százaléka nem tud váratlan kiadást finanszírozni. Korózs Lajos szerint a Bodrogközben senki nem lenne erre képes, de a fővárosban is 50 százalékos ez az adat.

Szerző

Éhező gyerekek? Sebaj, Balog miniszter lelkiismerete nyugodt

Publikálás dátuma
2015.11.07. 14:10
Fotó: VAJDA JÓZSEF, NÉPSZAVA
Lehet hátradőlni, a Föld forog tovább, és Balog Zoltán "emberi miniszter" lelkiismerete tiszta, nem háborog annak ellenére sem, hogy a pártcsaládja (Fidesz-KDNP) kihátrált a gyermekéhezés felszámolásáért, vagy legalább csökkentésért megindított, korábban még teljesen konszenzusosnak látszó akció mögül. És, hogy mégis vajon a lelkész úr hogy éri el ezt a kegyelmi állapotot, - ami sokunknak, akik pedig semmilyen módon nem vagyunk döntéshelyzetben, nem sikerül, érzékelve az elviselhetetlent, gyerekek éhezését - azt a Népszabadság újságírója igyekezett kideríteni. És sikerült is: flottul, magabiztosan érkeztek a válaszok. 

Nézzük hát a "receptet"  - Balog miniszter önfelmentő indokait:  

- Fogadjuk el, hogy vannak ma Magyarországon olyan családok, vannak olyan szülők, akik nem tudják, nem akarják, vagy nem képesek teljesíteni azt a feladatot, ami a gyermekneveléssel jár. 

- Énszerintem a gyermekekről való gondoskodás alapvetően a szülőknek a felelőssége Ezt ki kell mondani, még akkor is, ha nem mindenütt népszerű ez a gondolat. Hogyha valaki gyermeket vállal, akkor végig kell gondolnia, hogy ennek a gyermeknek milyen életperspektívát tud nyújtani. Ez a szülői felelősség. A felnőtt ember felelőssége. 

Az a miniszteri lelkiismeret pedig annál is inkább nyugodt, mert hiszen: 

-...én épp a kormányülésen terjesztettem elő azt a javaslatomat, amivel másfél milliárddal megemeltük a szünidei gyermekétkeztetésre fordított összegeket.

- Miközben folyik ez az egész politikai „sztori",  (sic!) azért zárójelben hadd jegyezzem meg, én már beletettem a magyar adófizetők pénzéből a Nemzeti Minimum Programba is. Az, hogy azt a koncertet meg lehetett rendezni, az annak köszönhető, hogy egy ingyenes napot kapott tőlünk... (Az Aréna-koncertről van szó, amivel a civil szervezők a gyermekéhezés ügyére akarták ráirányítani a figyelmet) 

- Biztos, hogy vannak olyan gyermekek, akik éheznek, akik nem megfelelően táplálkoznak, ez egészen biztos. Meg az is egészen biztos, hogy ezeknek a gyerekeknek a száma lényegesen kisebb, mint kormányzásunk kezdetekor.

A teljes és több témát is érintő interjú itt olvasható 

Szerző

Orbán aláírta a kötelező betelepítési kvóta elleni petíciót Felcsúton

Publikálás dátuma
2015.11.07. 13:49
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd (részlet)
Orbán Viktor miniszterelnök aláírta a kötelező betelepítési kvóta elleni, Védjük meg az országot! című petíciót Felcsúton 2015. november 7-én. 

Az aktust megörökítő fotón a kormányfő mellett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, mögötte Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester látható. (Meg egy hölgy hátulnézetből, akinek nevét/kilétét nem hozták nyilvánosságra.) 

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szerző