Felcsút;

Mészáros Lőrinc gyakran jár a felcsúti stadionba is FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Közpénzből épül Felcsút, a "tehetséges falu"

"Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig" - mondta Orbán Viktor a Felcsút óvodájának 60. születésnapján rendezett ünnepségen. A kormányfő szerint azért támadják kedvenc települését, mert "történik valami a faluban, fejlődik a falu". Megjegyezte, mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlesztés támadásnak van kitéve - ennek ellenére folytatják a munkát. Orbán célja, az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen.

Ugyanakkor Felcsútról szólva a kormányfő úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk". Ha másban nem is, fociban biztos, ezért kapott a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata tavaly egy 3,8 milliárdos stadiont, mely néhány méterre van Orbán házától. A Pancho Aréna 3500 fő befogadására alkalmas, igaz, Felcsúton csupán 1800-an laknak, tehát akkor lenne félház, ha az egész falu kilátogatna a meccsekre. A stadion javarészt társasági adó-támogatásokból (TAO) épült: a kormány egy 2011-es törvényjavaslattal tette lehetővé, hogy a cégek fizetendő társasági adójuk egy részét a meghatározott sportcélokra ajánlhatják fel olyan sportszervezetek számára, melyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől.

A vállalatok ezzel adókedvezményt is kapnak, és nem az államkasszába, hanem a csapatoknak fizetnek. A Mészáros Lőrinc polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tavalyi 2,25 milliárd forinttal együtt az elmúlt öt évben összesen 9,047 milliárdot zsebelt be a TAO-pénzekből - a többi magyar klub csak a töredékét kapta e forrásnak ebben az időszakban. Orbán a felcsúti stadion átadásán ugyan igyekezett nyomatékosítani, hogy a TAO nem tekinthető közpénznek, a források nagy részét biztosító program azonban hivatalosan is állami támogatás. Ráadásul a múlt héten derült ki, hogy a Pancho Aréna mellé 3,1 milliárdért egy "Makovecz-stílusú kazánház", illetve két új edzőpálya is épül: az akadémia szerint azért volt szükség a beruházásra, mert anélkül 18 csapatuk nem tudott volna hol edzeni télen. Az összegből 2,25 milliárdot a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) áll, véletlenül épp TAO-támogatás formájában.

Nem csak a stadionnal változott azonban az utóbbi években Felcsút látképe: mintegy 600 milliós uniós forrásból épül ugyanis a már említett kisvasút is, amely az arénától a szintén az akadémia által fenntartott alcsúti arborétumig közlekedik majd - persze csak ha nem érik további "támadások" a projektet. A beruházást egyébiránt korábban kiemeltté nyilvánította a kormány, azaz az engedélyeztetési folyamatokat kikerülhetik, az építési pályázatot pedig a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte el, akik a Swietelsky Vasúttechnika Kft. -t bízták meg a munkával. Az 5,7 kilométer hosszan robogó kisvasutat eredetileg október 31-én kellett volna átadni, ám az esős idő miatt igencsak megcsúszott az építkezés, így erre november közepéig várni kell. A tanulmányok szerint a vonalon napi átlag 2-7 ezren utazhatnak majd. Összehasonlításképp a budapesti Gyermekvasút a legforgalmasabb hónapokban is legfeljebb 1500 utast szállít naponta, így a felcsúti becslések enyhén fogalmazva is irreálisnak tűnnek - az új stadion és az arborétum nem vonzhat annyi turistát, a településen pedig kevesebb, mint kétezren laknak. A kisvasút-projekt az Uniónak is szemet szúrt: a Figyelő szerint az EU csalásellenes hivatala, az OLAF májusban vizsgálódni kezdett az ügyben, ám erről azóta nem sokat hallani.

Ám Felcsút nemcsak ezekben a projektekben "tehetséges", legalábbis amióta Orbán hatalmon van. Néhány hónapja derült ki például, hogy egyes számítások szerint a kormányfő kedvenc falujában egy lakosra 4 millió forintnyi támogatási pénz jut.

Közoktatásban a futball?
Olyan módosítást nyújtott be a kerettantervhez Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter, amely értelmében a labdarúgás bekerülhet az általános- és középiskolai tantervbe már az első évfolyamtól, kötelező jelleggel - szúrta ki az Origo.hu. Az előterjesztés évfolyamokra bontva, részletesen taglalja, hogy a gyerekeknek a heti két futballórán melyik évben mit kellene elsajátítaniuk. Az elvárásokat két évfolyamos ciklusokra bontott szakaszok szerint határozták meg, például az első ciklus végére a gyerekeknek meg kell tanulniuk "a lábfej különböző részeivel történő labdakezelést" és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadást". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a változásnak nincs "egyenlegrontó hatása", ám később a tárca pontosította a portál cikkét: szerintük ugyanis a labdarúgás oktatásának bevezetése csak "opcionális" lenne az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan. A fociórákat a heti öt testnevelésóra részeként vezethetik be az alap- és középfokú oktatási intézmények, így azok nem növelik az óraszámot - tette hozzá a tárca.

A nol.hu-n megjelent, általunk is szemlézett interjú után talán nem volt nagyon könnyű, de mégis egy nagyon korrekt, nagyon udvarias hangú nyílt levelet írt Balog Zoltánnak Szabó Tímea, a PM társelnöke. A levél egyfajta "kaukázusi krétakör," - még annyiban is, hogy itt is a gyerek, illetve a gyerekek a tét - ezért a politikus felajánlja: háttérbe vonulnak, ő pedig - ha éppen ez kell a sikerhez -  személyesen kész visszavonni aláírását a gyermekéhezés felszámolását célzó, civil szervezetek által készített országgyűlési határozati javaslatról.  Ám akkor "adják be azt sajátjukként (...) Vonuljanak úgy be a történelembe, mint akik tényleg megoldották az gyermekéhezés problémáját, és nem rácsaptak a segítséget nyújtó kézre".