Elhunyt Szabó László

Publikálás dátuma
2015.11.08. 19:56

Életének 84. évében, súlyos betegség következtében elhunyt Szabó László újságíró. Temetéséről később intézkednek.

Egy ország ismerte a Kék fény című tévéműsorból, amely a konszolidációt erősítendő a hajdani „létező szocializmus” országaiban - 1964-től - először beszélt arról, hogy van bűnözés a szocializmusban is, egy-egy bűneset felderítéséhez még a nézők segítségét is kérték. Azt kevesebben tudták róla, hogy a Népszabadságnál dolgozott, pedig három és fél évtizedig írta, szerkesztette, vezette a párt központi lapjának belpolitikai rovatát. Kivételes munkabírással, tekintéllyel, eréllyel.

„Sohasem voltam rendőr. Harminchat évig újságíróként dolgoztam, írtam huszonnyolc könyvet. A pályámat a párt központi lapjánál, a Szabad Népnél kezdtem, innen kerültem a televízióba, ahol olyanokkal dolgoztam együtt, mint Molnár Margit, Szepesi György és Stefka István. Én a régi rendszernek voltam az újságírója, hittem a szocializmusban, hittem abban, hogy belülről megjavítható a rendszer... Vagy engem köptek volna le, vagy magamat köptem volna szembe, ha a rendszerváltás után is a képernyőn maradok. Úgy döntöttem: leteszem a tollat, nem veszek a kezembe mikrofont, hátat fordítok a kamerának” – emlékezett egy éve. 1989 augusztusában kiszállt a médiából és új életet kezdett: magánnyomozói irodát nyitott, az országban az elsőt.

Szabó Lászlóra aztán igaz, hogy megosztó személyiség. A régi rendszer kivételezettje volt. Sokan kedvelték, milliók nézték, sokan pedig kíméletlenül támadták. Nem csak a szocializmus egyfajta felfogását védő riportjai, cikkei miatt, nevét kíméletlenül nyersen dalba foglalta a nyolcvanas évek underground zenekara, az URH, a feje körüli kék dicsfényről énekelt még Müller Péter Sziámi is. Nem zavarta. A maga módján ő is kíméletlenül küzdött azért, amit igaznak hitt. Amiben hitt.

Köpönyegforgató nem lett, inkább háttérbe vonult. Nyughatatlan lélek volt, az utolsó pillanatig dolgozott. Nem beszélt, pedig sokat tudott volna mondani az őt körbevevő új világról. Élete utolsó két és fél évtizedében tartotta magát a saját normájához: „Nem trafikálok a politikusokkal, pedig mind a bal-, mind pedig a jobboldalon vannak ismerőseim”.

Szerző

Úszó vk - Hosszú egy arannyal és három ezüsttel zárt

Egy arannyal és három ezüsttel zárta szereplését Hosszú Katinka az úszók pénzdíjas világkupa-sorozatának befejező állomásán Dubajban, s ezzel magabiztosan végzett az összesített pontverseny élén. Egy számban Jakabos Zsuzsanna is nyert szombaton.

A második napi döntős programot Hosszú a 100 méter gyors fináléjával kezdte, ahol úgy lett második 53.81 másodperccel, hogy közben megközelítette saját országos csúcsát (53.64). Remek idővel nyert ezüstérmet (59.15) 100 méter háton, majd 400 méter gyorson (4:06.97 p) is, hogy aztán 2015-ös vk-szériájának méltó lezárásaként a dubaji utolsó döntőben, 400 méter vegyesen mindenkit jelentős fölénnyel maga mögé utasítva, 4:33.88 perces kitűnő eredménnyel győzzön. Ez volt a nyolcadik elsősége ebben a számban idei nyolcadik világkupa-állomásán, a dubaji medálgyűjteményébe pedig együttesen három arany és öt ezüst került, amellett pénteken országos csúcsot ért el 200 méter gyorson és 50 méter háton. 

Hosszú 2012, 2013 és 2014 után negyedik alkalommal végzett az élen az összesített pontversenyben, ami önmagában 100 ezer dolláros különprémiumot jelent számára.

Egy számban, a 200 méteres pillangóúszás döntőjében - a 100 méter pillangó pénteki ezüstje után - Jakabos Zsuzsanna aranyat érdemelt ki 2:07.77 perces igen jó teljesítménnyel, s ötödik lett a 400-as vegyestáv fináléjában (4:41.76).

A további szombati magyar döntősök közül Gyurta Dániel, aki pénteken olimpiai és háromszoros világbajnokhoz méltó remek produkcióval nyert 200 méter mellen, a 100-as távon nem jutott éremhez, itt az ötödik hely lett az övé (1:00.72). Verrasztó Dávid nyitónapi sikere, a 400 méter vegyes megnyerése után szombaton 200 méteren - amelynek selejtezőjében a nyolcadik időt úszta - nem indult el az esti döntőben. Kis Gergő, aki pénteken 400 méter gyorson megúszta a riói induláshoz szükséges olimpiai A szintet, a befejező napon 1500 méter gyorson állt rajthoz, 15:20.18-as ideje pedig összesítésben a hatodik helyhez volt elegendő.

A Magyar Úszó Szövetség összegzése szerint Jakabos Zsuzsanna megőrizte harmadik helyét a pontversenyben, így 30 ezer dollárral gazdagodik, Verrasztó Dávid viszont végül leszorult a dobogóról. Így is jár neki azonban pénzjutalom: negyedik helyéért a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA "honorlistája" alapján 25 ezer dollárra jogosult. A nyolc állomásból álló vk-sorozat zárultával a nemzetek összevetésében a magyaroké lett a második legtöbb arany (44) az ausztrálok (47) mögött, a teljes éremgyűjteményt tekintve pedig Magyarország negyedik a listán 98 dobogós helyezéssel.

Szerző
Témák
Jakabos Hosszú

Hiller, korlátok között

Én is becsülöm Hiller Istvánt. Amiből viszont egyáltalán nem következik, hogy azonos platformra kerültem Orbán Viktorral. A kormányfő és a közöttem lévő párhuzam – már ha bárkit érdekel az én személyes viszonyom a kormányfővel -, ezzel nagyjából meg is szűnik. Illetve nem: többször jeleztem már, hogy hasonlóan a miniszterelnökhöz én is nagy focirajongó vagyok, bár nekem még nem sikerült eddig egyetlen stadiont sem építenem, de még csak anyagilag támogatnom sem. (Bár…Ha a felcsúti komplexumra gondolok, egy picit benne vagyok én is, még a kazánházban is – hommage á Makovecz…)

De félre immár a privát közlésekkel, tekintsük közügynek Hiller István megszólalását. A volt oktatási és kulturális miniszter, egykori MSZP elnök, akit ugye a ma egyedüliként említésre méltó szocialista politikusnak tart Orbán Viktor, nagy vihart kavart interjút adott az Info Rádiónak (persze érdemes csínján bánni a jelzőkkel; manapság tulajdonképpen semmi nem kavar nagy vihart, az sem, ha a szemünk láttára lopják szét az országot). Hiller az interjújában – sokak számára olybá tűnt – igyekezett megfelelni az országvezető bizalmának és úgy nyilatkozott, hogy noha ő nem szereti a déli határunkon feszülő kerítéseket, de mondjon már valaki valami jobbat. Vagyis pontosan azt mondta, amit Orbán és a Fidesz, és amivel önmagukat ünneplik: Európában egyedüliként ők oldották meg a migránskérdést, védték meg a hazát is, vele együtt szolgálták és védték Európát. Azok a kritikák, amelyek szerint a magyar kormány semmi egyebet nem tett, mint elterelte a menekülteket más irányba, illetve helyenként még brutálisan is bánt az ideérkezőkkel, plusz egyáltalán nem a közös európai fellépést szolgálta, egy pillanatra sem érintették meg a magyar kormányfőt. És a jelek szerint Hiller Istvánt sem.

Még egyszer: Hiller, akit mostanság még elnök-esélyes szocialista politikusként is emlegettek, valóban azon kevés baloldaliként szoktak említeni, aki józan, művelt és kiegyensúlyozott szereplője a hazai közéletnek. Hogy Orbán miért dicsérte őt, azt nem tudni, de azt igen, hogy Hillernek kár volt ily gyorsan rászolgálni erre a dicséretre. És nem azért, mert kijelentésével éppenséggel szembe ment pártja álláspontjával – az MSZP persze nem mindig képviselte saját véleményét elég karakteresen -, és nem is azért mert a Fidesszel azonos álláspontra helyezkedett, horribile dictu egyetértett Orbánnal; az ilyesmi egy normális demokráciában nem tartozik a megkövezendő bűnök közé, hanem mert egy igazi baloldali ember, egy baloldali párt képviselője, nota bene parlamenti alelnöke, nem mond, de nem is gondol ilyet.

A menekültek áradatát látva és ismerve a helyet, ahonnan menekülnek, a szolidaritás, a segítség az elsőrendű szempontja a magát baloldalinak nevező embernek. Is. Mint ahogy a folyamatosan a keresztény értékekre hivatkozó magyar kormányfőnek is. De Orbánról és a hozzá kapcsolódó politikai társaságról tudjuk, hogy mondataikat nem a keresztény értékek, hanem a pillanatnyi politikai érdekek határozzák meg (gondoljunk csak a derék kereszténydemokratákra, akik most a gyermekek éhezése elleni közös akciót torpedózták meg, méghozzá hitükben megingathatatlanul).

Vajon mi késztette Hillert erre az elfogadhatatlan kijelentésre? Mi szépet és hasznosat lát a szögesdrótban? Tényleg úgy véli, hogy ennél nincs jobb megoldás? Vagy azt akarta, hogy a Fidesz-féle gondolkodás népszerűsége hadd sugározzon át rá is egy kicsit? Eddigi munkája, megszólásai, kissé barokkos, cizellált eszmefuttatásai alapján jó lenne kizárni az olcsó népszerűség hajhászást. Talán azt is félredobhatjuk, hogy valóban elnöki ambíciói vannak és a felmérések szerint az MSZP szavazóinak többsége sem idegenkedik a kerítésektől. De, ha ilyen jóindulatúak vagyunk, akkor milyen választ találhatunk a kérdésünkre. Mit akarhat Hiller? Mert – szeretném megőrizni a jóindulatomat – azt nem hihetem, hogy így is gondolkodik…

Szerző