Kormányzati érdek a korrupció

Az uniós források bevonásával megvalósuló beruházások döntő többségénél felelhető a korrupció - derült ki a Transparency International (TI) tanulmányból. Az ellenőrző hatóságok ennek ellenére tavaly egyetlen esetet sem jelentettek az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF).

Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik - ez derül ki a Transparency International Magyarország (TI) „Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányából. A jelentés szerint az uniós pénzek elosztása nem elég hatékony. Kállay László, a Corvinus Egyetem docense, a tanulmány készítője elmondta, a közösségi forrásokból megvalósított beruházások legalább 90 százaléknál lehet a korrupció valamely formájáról beszélni.

A túlárazás mellett gyakori, hogy a kiíró "személyre szabott" pályázattal választhatja ki a nyertest. Talán még ennél is kreatívabb megoldás, amikor a közbeszerzésnél az előzetes szakértői anyagokban irreális elemeket építenek be, amit csak bizonyos ajánlattevő ismerhet meg, s így kizárólag az ő anyagában jelenik meg ez az elem. A többiek ésszerű ajánlattal jelentkeznek, s természetesen elesnek a megbízástól. A korrupcióval ellopott forrás miatt sok beruházás nem valósulhat meg. Ráadásul azt az üzenetet küldi a gazdasági szereplőknek, hogy nem a teljesítmény, hanem az ügyes és büntetlen korrupció vezet sikerre. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban még valamelyest nőhet is a nagy összegű pályázatoknál, közbeszerzéseknél a kiválasztott kedvezményezettek és a túlárazott projektek száma. A szakértő szerint a korrupció magas szintjében ludas a vissza nem térítendő támogatások magas összege és aránya.

A 2007-2013 közötti időszakban több mint 8 ezer milliárd forint értékű uniós támogatás érkezett Magyarországra és ebből összesen 63 ezer beruházás valósult meg. Kállay László megemlítette, a 20-25 százalékos túlárazás el sem éri a hatóságok ingerküszöböt. Így több mint ezermilliárdban mérhető az a korrupciós összeg, ami nem a gazdaságban jelent meg. A 20014-2020 közötti uniós ciklusban már összesen 22 milliárd euróra, vagyis évente átlagosan ezer milliárd forintra számíthat az ország. Ennek 60 százalékát akarja a kormány gazdaságfejlesztésre fordítani. A korrupciós tanulmány szerzője szerint ez a korábbinál is nagyobb lehetőséget teremt a korrupcióra.

Magyarország 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot - kapja fejlesztési célra az unió költségvetéséből. Enélkül Magyarországon nem lenne sem növekedés, sem közberuházás, mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza. Ezért számára nem fontos a korrupció letörése, mert például a túlárazással felgyorsítható a források lehívása és a GDP is látványosabban bővülhet. A baj csak az, hogy nem feltétlenül van a számok mögött teljesítmény.

A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben, erősítette meg Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. Példaként hozta, hogy egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt. Az is sokat elárul, hogy a magyar hatóságok tavaly egyetlen esetben sem fordultak korrupció gyanús ügyben az OLAF-hoz, az uniós csalás elleni hivatalához. Mind a 28 esetben civilek tettek bejelentést. Az unióban tavaly befejezett OLAF vizsgálatok számát tekintve Magyarországot csak Románia előzi meg - tette hozzá Nagy Gabriella.

A Transparency International tegnapi tájékoztatóján is kiemelték a nyilvánosság szerepét a korrupciós ügyek felderítésében és leleplezésében. Ehhez az informatikát is segítségül hívják, s mint bejelentették hamarosan egy mobil és egy internetes alkalmazást is elindítanak, amelyekkel a lakosság is részese lehet a nagy leleplezéseknek. A tegnap élesített – a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett – közbeszerzési jelzőrendszer („red flag”) egy olyan informatikai eszköz, amely a közbeszerzési adatbázisokban (egyelőre az uniós adatbázisban) megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza. Ahol felvetődik a korrupció kockázata, azt a közbeszerzést a szoftver zászlóval jelöli meg. A másik, okostelefonra telepíthető alkalmazással - várhatóan december elejétől - az érdeklődők értékelhetik a környezetükben található, uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük és hasznosságuk szerint. A beérkezett osztályzatok alapján egyfajta hőtérkép jelenik majd meg, ami lehetőséget ad majd a további vizsgálatokra.

A Miniszterelnökség ötmilliárdos trükkje

A TI tanulmányában is hangsúlyozzák, hogy a korrupciós folyamatok legérzékenyebb pontja a közbeszerzés. November elsejétől új közbeszerzési törvény lépett hatályba, ám a korábban meghirdetett tenderekre még a régi szabályok vonatkoznak. Kevesen gondolták volna, hogy maga a Lázár János vezette Miniszterelnökség is kicselezte az új közbeszerzési törvényt: két nappal azelőtt adott fel ötmilliárdos tanácsadói pályázatot, hogy a kancellária menedzselte törvény hatályba lépett volna - szúrta ki a HVG.hu.De nem ez az egyetlen furcsasága a megatendernek. Tavalyi miniszterjelölti meghallgatásán Lázár János még nagy hangon jelentette ki, hogy „Tűzzel-vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket”. Az uniós pénzek „vérszívóinak” szóló hadüzenet azonban úgy tetszik kifulladt, mert ebben a három részből álló, összesen az ötmilliárdos tenderen éppen külső segéderőket keres, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra. Az új törvény kikerülése nem példa nélküli, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. szintén ötmilliárdos tenderével hasonlóképpen járt el.