Futótűzként terjedt a hétvégén az a rémhír a sajtóban, miszerint a kormány az általános iskola első osztályától egészen gimnáziumig, fiúknak lányoknak kötelezővé tenné a miniszterelnök kedvenc sportjának oktatását. Nem sokkal később az ötletgazda Balog Zoltán emberminiszter minisztériuma csillapította a kedélyeket: a foci nem lesz kötelező tananyag, a "szakszerű" futballoktatás programja csupán egy lenne az iskolák által választható tematikus tantervekből.
A köznevelési törvény szerint ugyanis az általános- és középiskolákban úgy kell megszervezni az oktatást, hogy a foglalkozások legalább délután négyig tartsanak, s hogy az időt kitöltsék, a kötelező tanórai foglalkozások mellett vannak a választható tanórák is, a kormányzat ezekhez szám szerint harminc kerettantervet is kidolgozott. Az intézmények válogathatnak például az idegen nyelvi, matematika vagy sakk-logika tematikus tantervek között. A repertoárban azonban olyan különleges programok is vannak, mint például az "etikus vállalkozói ismeretek", a "családi életre nevelés" vagy a "vitorlázás - vadvíz ismeretek" kerettanterve.
Ha elfogadják Balog módosító tervezetét, az iskolai labdarúgás programjával bővül a kínálat. Márpedig erre igen nagy az esély - így majd azok az iskolák, amelyeknek szimpatikus a program, a mindennapos testnevelés keretében, heti két órában beépíthetik a focit a diákok órarendjébe.
- A gondok már a nemzeti alaptanterv szerepének átalakításával megkezdődtek, ehhez képest minden egyéb csak az önkény buta örömünnepe - válaszolta Trencsényi László arra a kérdésünkre, mit gondol Balog miniszter új ötletéről. A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke hangsúlyozta: az eredeti nemzeti alaptanterv húsz éve még épp arra a bizalomra épített, hogy minden iskola nevelőtestülete képes saját társadalmi környezetével, vagyis a szülőkkel, diákokkal, a helyi kulturális és gazdasági igények figyelembe vételével megegyezésre jutni arról, hogy a helyi tantervben (ami saját tervezőmunkájuk eredménye) milyen kompetenciák, műveltségelemek jelenjenek meg.
- Ez érvényes a dalolásra is, érvényes a testnevelésre is. Ahol a helyi kultúra, helyi igények a focit, ahol - például veszélyes vizek mentén - az úszás, evezés, ahol az erdő közelléte a turizmust, jeles sporthagyományok a kézilabdát stb. részesítik előnyben, ott ez a sportág kapott volna hangsúlyt a helyi tantervben. Egy ilyen helyi választásnak nincs politikai töltése, ám annak, hogy a miniszter módosító indítványt nyújt be, vagyis egy, a helyi feltételekkel nem is számoló döntést készít elő, már sokkal inkább. Ebből bizony kulturkampf lesz - vélekedik Trencsényi.
Ugyanakkor vannak pozitív példák is: egy somogyi falu iskolájában például saját kezdeményezésként választható tananyaggá tették a befőzést, a lekvár- és savanyúságkészítést - írta a hirado.hu. "Egyre kevesebben élnek már Törökkoppányiban, és sok szőlőhelyet és gyümölcsöst senki nem használ, ezeket a gyümölcsöket gyűjtjük össze és használjuk fel" - mondta a helyi általános iskola igazgatója. A gyerekek a befőttek mellett szappanokat is gyártanak. A programot öt éve kezdték el, tanórán kívüli foglalkozás keretében, azóta már az új kerettantervbe is beépült. A diákok a faluban szervezett vásárokon adhatják el a lekvárokat és befőtteket, a bevétel pedig az osztálypénzt gyarapítja.
Bár a foci is csak választható tananyag lenne, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint mégis sok diákot és tanárt érintene: a tervek szerint mintegy 400 ezer diák rúgná a bőrt hetente kétszer, s legalább nyolcezer pedagógusnak kellene felnőnie a nemzeti fociórák okozta újabb kihívásokhoz - merthogy a tanerők nagy része nem hivatásos fociedző. Ettől az apróságtól eltekintve a Emminél úgy gondolják, minden feltétel adott a futball tananyaggá fejlesztéséhez, éppen ezért a tanterv alkalmazása pluszkiadásokat sem jelent.
Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert a legtöbb iskolában még a mindennapos testneveléshez - amelynek része lenne a tantervi foci is - szükséges alapfeltételek sem biztosítottak. Az Emmi korábbi tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 8700 sportolásra alkalmas tornaterem és tornaszoba van az országban, ezek körülbelül 14 ezer iskola között oszlanak el. A meglévő tornatermek közül több olyan rossz állapotban van, hogy alig lehet használni őket, egyes iskolákban pedig nemhogy tornaterem, de még tornaszoba sincs. Tudunk olyan fővárosi iskoláról is, ahol bár van tornaterem, az órarendet nem tudják összeállítani úgy, hogy a termet minden évfolyam minden nap használhassa.
Azzal valamennyi szakmai szervezet egyetért, hogy a sport kiemelkedően fontos a gyerekek életében. Ehhez azonban meg is kell szerettetni a gyerekekkel a mozgást, arra kellene nevelni őket, hogy igényük legyen rá. Tantervmódosításokkal, kötelező és ráadásul szakmaiatlan (pl. tornaterem hiányában az iskola folyosóin zajló) mindennapi tesivel viszont ezt aligha lehet kivitelezni, nem is beszélve arról, hogy egy sportág kiemelése, erőltetése - csak azért, mert az a miniszterelnök kedvence - épp ellenkező hatást érhet el.
Hatalmas a felháborodás, amiért megszüntetnék Győr egyik legjobb iskolájában, a Krúdy Gyula Gimnáziumban a gimnáziumi képzést. A tiltakozók mellé állt Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere is, aki hibás döntésnek nevezte a kormányzat terveit - írta a Népszabadság. A diákok, szülők és tanárok a Facebook-on is hangot adtak nemtetszésüknek, tiltakozó csoportjukhoz hétfő estig majdnem tízezren csatlakoztak.
Az iskola - amelyben a gimnáziumi mellett szakképzés is folyik - nyár óta tartozik a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), a gimis osztályok megszüntetéséről azonban hivatalosan senki sem egyeztetett. A nagy tiltakozás, úgy tűnik, bevált: Borkai Zsolt és Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn egyeztetett az iskola sorsáról. Az NGM "nyitott volt a helyi emberek, a város polgármestere és az államtitkár véleményére, s úgy döntött, megmaradhat a gimnáziumi képzés a Krúdyban" - olvasható Kara Ákos weblapján megjelent közleményben.
