Előfizetés

Orosz gép: már az FBI is kutatja az okokat

Moszkva kérésére már az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is nyomoz az egyiptomi Sínai-félszigeten lezuhant utasszállító ügyében – írja a The New York Times amerikai tisztségviselőkre hivatkozva. A szövetségiek az Airbus roncsainak kriminalisztikai vizsgálatában nyújtanak segítséget, kutatva a tragédia okát.

Az FBI és orosz partnere, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat terrorelhárítási ügyekben gyakran együttműködik, a két ország kapcsolatai viszont jelenleg mélyponton vannak. Így sokak szerint Oroszország az amerikai segítséggel csupán geopolitikai érdekeit kívánja érvényesíteni. Ahogyan a cikkben fogalmaznak: Vlagyimir Putyin megpróbálja a terrorfenyegetettséget arra használni, hogy kitörjön az ukrajnai válság miatti elszigeteltségből. Ezek azonban csak feltételezések.

Vasárnap este Budapesten landolt az a repülő, amellyel az egyiptomi Sarm-el-Sejkben nyaraló magyarok egy része érkezett haza. Egy, a Blikknek nyilatkozó 68 éves nő és férje elmondta: múlt vasárnap utaztak ki Egyiptomba. Amikor felszálltak, még nem tudtak róla, hogy nem sokkal korábban légi katasztrófa történt a térségben. Erről csak akkor szereztek tudomást, amikor már megérkeztek Egyiptomba, és a gyerekeik felhívták őket. Az egész nyaralás alatt a BBC-t nézték, féltek, hogy nem jutnak haza – mesélték.

Egyre biztosabbnak tűnik: a gép lezuhanását terrorcselekmény okozta. Ennek hatására több légitársaság is bejelentette, hogy felfüggeszti sarm-el-sejki járatait, Nagy-Britannia és Oroszország pedig a turistáik hazavitele mellett döntöttek. Ezzel komoly anyagi gondot okozva Egyiptomnak. 2014-ben az ide érkező külföldi vendégek egyharmadát oroszok tették ki, akik tavaly csaknem 1,9 milliárd dollárt költöttek el az országban. Ez az összeg pedig Egyiptom külföldi valutában kapott összes bevételének egynegyedét jelenti, azaz átlagosan 2,5 millió dollárt naponta. A brit turisták elutazása sem sokkal kedvezőbb, ők fejenként 70 dollárt költenek naponta, ezzel napi 1,4 millió dollár nyereséget hozva az egyiptomi gazdaságnak.

Így nem csoda, hogy a helyi lapok többsége élesen bírálta az Egyiptomba irányuló légi forgalom leállításáról szóló külföldi kormánydöntéseket, valamint a sarm-es-sejki repülőtéri biztonság elégtelenségéről szóló nyugati sajtójelentéseket. „Az vessen ránk követ közületek, aki mentes a terrorizmustól” – hirdette például az al-Jóm asz-Szába című napilap piros betűs főcíme. A lap azon elméletekre reagált ezzel, amelyek a múlt hét végén történt légi katasztrófa mögött terrortámadást sejtetnek.

Elveszettnek hitt csatát nyert meg Szerbia

Nem kapta meg a kétharmados többséget Albánia azon kérelme, hogy Koszovót teljes jogú tagjának fogadja az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A tegnapi párizsi közgyűlésen az ENSZ 193 tagállama közül 142 voksolt, 95 igen szavazat kellett volna a teljes tagsághoz, de csak 92 ország képviselője voksolt igennel. Ötvenen nemet mondtak, 29-en tartózkodtak.

A függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó egyelőre nem ENSZ tagállam, mindeddig 111 ország ismerte el, Oroszország pedig megvétózta a csatlakozási kérelmét a Biztonsági Tanácsban. Érdekes módon tegnap Koszovó UNESCO felvétele ellen szavazott Palesztina is, amely maga is harcot vív a teljes jogú ENSZ tagságért, de az UNESCO-nak már tagja. Koszovót, amely 2008-ban kiáltotta ki Szerbiától való függetlenségét, az ENSZ 111 tagállama ismerte el, teljes jogú ENSZ-tagságát Oroszország azonban blokkolta.

A szavazás után Tomislav Nikolic szerb államfő igazságos erkölcsi győzelemről beszélt, amelyet „lehetetlen körülmények” között ért el Belgrád. Megköszönte a szerb népnek, hogy bíztak a belgrádi vezetésben és gratulált a szerb kormánynak azért a hatalmas diplomáciai erőfeszítéshez, amelyet Koszovó UNESCO tagságának blokkolásáért kifejtett, azért, hogy nem adták fel „annak ellenére, hogy úgy tűnt, minden elveszett”. Nikolic többek között arra utalt, hogy ugyancsak tegnap a közgyűlés elutasította Szerbia indítványát, hogy halasszák el Koszovó felvételi kérelmének megvitatását. Irinej szerb pátriárka korábban azt mondta, Koszovó felvétele az UNESCO berkeibe a kultúra világszintű tragédiája lenne, és az egyház, ha kell, erőszak által fogja megvédeni azt, amit erőszakkal szakítanak el.

Elveszettnek hitt csatát nyert meg Szerbia

Nem kapta meg a kétharmados többséget Albánia azon kérelme, hogy Koszovót teljes jogú tagjának fogadja az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A tegnapi párizsi közgyűlésen az ENSZ 193 tagállama közül 142 voksolt, 95 igen szavazat kellett volna a teljes tagsághoz, de csak 92 ország képviselője voksolt igennel. Ötvenen nemet mondtak, 29-en tartózkodtak.

A függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó egyelőre nem ENSZ tagállam, mindeddig 111 ország ismerte el, Oroszország pedig megvétózta a csatlakozási kérelmét a Biztonsági Tanácsban. Érdekes módon tegnap Koszovó UNESCO felvétele ellen szavazott Palesztina is, amely maga is harcot vív a teljes jogú ENSZ tagságért, de az UNESCO-nak már tagja. Koszovót, amely 2008-ban kiáltotta ki Szerbiától való függetlenségét, az ENSZ 111 tagállama ismerte el, teljes jogú ENSZ-tagságát Oroszország azonban blokkolta.

A szavazás után Tomislav Nikolic szerb államfő igazságos erkölcsi győzelemről beszélt, amelyet „lehetetlen körülmények” között ért el Belgrád. Megköszönte a szerb népnek, hogy bíztak a belgrádi vezetésben és gratulált a szerb kormánynak azért a hatalmas diplomáciai erőfeszítéshez, amelyet Koszovó UNESCO tagságának blokkolásáért kifejtett, azért, hogy nem adták fel „annak ellenére, hogy úgy tűnt, minden elveszett”. Nikolic többek között arra utalt, hogy ugyancsak tegnap a közgyűlés elutasította Szerbia indítványát, hogy halasszák el Koszovó felvételi kérelmének megvitatását. Irinej szerb pátriárka korábban azt mondta, Koszovó felvétele az UNESCO berkeibe a kultúra világszintű tragédiája lenne, és az egyház, ha kell, erőszak által fogja megvédeni azt, amit erőszakkal szakítanak el.