Előfizetés

Andy Vajna ingyen dolgozik a kormánynak

Publikálás dátuma
2015.11.11. 06:07
Fotó: Népszava
Andy Vajna filmügyekért felelős kormánybiztos semmiféle juttatást nem kap a kormánytól munkájáért - válaszolta Lázár János Fodor Gábor írásbeli kérdésére.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban is kiállt Vajna mellett, amikor Fodor azt kérdezte tőle, nem tartja-e összeférhetetlennek Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozícióját. Hiszen Lázár korábban, L. Simon László barackmagos botránya kapcsán már felszólította beosztottjait, hogy szabaduljanak meg minden üzleti érdekeltségüktől, mert felmerülhet az összeférhetetlenség vagy a visszaélés gyanúja. A tárcavezető válaszában kifejtette: a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint csak akkor merül fel összeférhetetlenség, ha a kormánybiztosi pozíciót államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be - így, mivel Vajna nem állami vezető, ez rá nem vonatkozik. Lázár azt is hozzátette, fenntartja korábbi kijelentését kollégái üzleti érdekeltségeiről.

A Blikk szerint Vajna havi egymillió forintról, illetve egy szolgálati autóról mondott le. Igaz, a "hobbi-kormánybiztosnak" ez csupán aprópénznek számít, hiszen öt kaszinója évente nagyjából 15 milliárd forintos bevételt termel - írta a Világgazdaság. Ez azonban csak becslés, mivel önbevalláson alapul. A NAV ugyanis nem látja a pontos bevételeket, mert a kaszinók nincsenek bekötve az adóhatósághoz. A kormány 2012-ben tiltotta be a játékgépeket, 2013-ban pedig olyan törvényt fogadtak el, amely szerint Magyarországon félmillió lakosonként egy kaszinót lehet üzemeltetni. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tizenegy koncesszió közül nyolcat már kiosztott: Vajna cége, a Las Vegas Casino Kft. ötöt, a Szima Gábor érdekeltségébe tartozó Aranybónusz 2000 Kft. pedig hármat szerzett meg - tehát Vajna birtokolja az újraosztott piac 80 százalékát.

Helyretették Szemerkényit

Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet levélben reagált Jan-Werner Müller októberi publicisztikájára, amelyben a Princeton politológiaprofesszora számos éles kritika mellett szélsőjobboldalinak nevezte az Orbán-kormányt.

"Magyarország: Elnézést a miniszterelnökünkért" címmel megjelent írásában Jan-Werner Müller hosszú oldalakon át taglalta, miért tartja az Orbán-kormányt a háború utáni Európa első szélsőjobboldali kormányának. A The New York Review of Booksban megjelent publicisztika Szemerkényi Réka nagykövetasszonynak sem kerülte el a figyelmét, aki a szerkesztőknek címzett olvasói levelében fejtette ki, hogy a kép, amelyet a Princeton professzora Magyarországról festett, súlyosan torzít, tele van tárgyi tévedésekkel, és drámaian félreértelmezi hazánk szerepét a menekültválságban. Szemerkényi szerint a Fidesz bőven a jobbközép határain belül mozog, tagjai közt találhatók liberálisok és hagyománytisztelők is. Müller véleményét vészmadárkodásnak tartja, a valóság pedig szerinte az, hogy Magyarország teljesen átlagos, közepes méretű európai demokrácia, amelynek rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie.

A nagykövet levele azonban nem győzte meg a professzort, sőt, viszonválaszában Müller elsőként azt rótta fel Szemerkényinek, hogy noha súlyos tárgyi tévedésekkel vádolja őt, egyet sem említ konkrétan. A politológus azt is hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkampányok, a civil szervezetek zaklatása, a menekülteknek segítő aktivisták támadása és a halálbüntetéssel kacérkodás mind azt mutatják, hogy a Fidesz valójában szélsőjobboldali párt. És ezen az sem változtat, hogy vannak mérsékelt tagjai. "Mint a legtöbb magyar tisztségviselő, ő is azt állítja, hogy a kormányát érő kritikák csak pártpolitikai célokat szolgálhatnak" - írta a nagykövet azon vádjára, hogy cikkével Müller csak a saját politikai céljait szolgálta; "az igazság ezzel szemben az, hogy számos pártfüggetlen szervezet, a többi között az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az EBESZ is aggasztónak tartja Magyarország eltávolodását a liberális demokrácia értékeitől."

Szlovénia is kerítést épít

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.11.11. 06:03
Szlovéniából érkező menekültek Ausztriában FOTÓ: MTI/BUGÁNY JÁNOS
Műszaki akadályt épít Horvátországgal közös határán Szlovénia. Miro Cerar miniszterelnök szerint nem zárják le teljesen a határt, de bizonyos pontokra akarják terelni a menekülteket. Az intézkedést a szlovénok azzal indokolták, hogy a balkáni útvonalon egyre több migráns tart Nyugat-Európába, ők viszont nem képesek ennyi embert ellátni. Angela Merkel arra figyelmeztetett, Ljubljana nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha "meg lehetne oldani a problémákat a görög-török külső határon".

Szlovénia is kerítést épít a a Horvátországgal közös határán. Miro Cerar miniszterelnök tegnap azt ígérte, nem zárják le teljesen a határt, a műszaki akadállyal viszont bizonyos pontokra terelik a migránsokat, hogy a lakosság zavartalanul élhesse hétköznapjait. Szükség esetén szögesdrótos és gyodás szakaszok is lesznek a szlovén-horvát határon, a Bild online kiadása szerint a kormány a 100 kilométer drótkerítés felhúzásához elegendő anyagot Magyarországon szerezte be, de Szlovéniának 670 kilométer hosszú határa van Horvátországgal. Humanitárius katasztrófához vezethet, ha Ausztria és Németország naponta csak 6000 migránst fogad, nálunk viszont feltorlódnak a menekültek - indokolta a döntést Cerar.

Még a miniszterelnök bejelentése előtt Karl Erjavec szlovén külügyminiszter arról beszélt, hogy holnapig akár 20-30 ezer migráns is érkezhet országba, amire a kormánynak fel kell készülnie. A balkáni útvonalon ugyanis megerősödött a Nyugat-Európába tartó menekültáradat, megszűnt a görög komphajók személyzetének sztrájkja, így a migránsok ismét eljutnak Leszbosz szigetéről a szárazföldre. A legfrissebb ljubljanai adatok szerint október közepe óta 171 130 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.

Szlovénia nem kényszerülne rendkívüli intézkedésekre, ha "meg lehetne oldani a problémákat a görög-török külső határon" - reagált Miro Cerar ljubljanai bejelentésére a német kancellár. Angela Merkel szerint a szlovéniai fejlemények aláhúzzák annak "sürgősségét, hogy összeurópai megoldáson kell dolgoznunk", és mindenekelőtt biztosítani kell a görög-török uniós külső határt. Az idő sürget, megoldásokat kell találni a külső határok jobb védelmére, Törökországgal migrációs akciótervről kell tárgyalni és felgyorsítani az uniós regisztrációs pontok kiépítését Görögországban, illetve Olaszországban. Merkel fontosnak nevezte, hogy a mai valettai EU-Afrika csúcs után holnap, az uniós kormány-, illetve államfők informális tanácskozást tartanak. Ez utóbbit az Európai Tanács elnöke azért hívta össze, hogy menekültügyben közelebb kerüljenek a közös megoldáshoz. Donald Tusk arra szólította fel az uniós állam- és kormányfőket, tegyenek meg mindent a schengeni övezet fenntartásáért a külső határok megfelelő védelmével.

Az informális csúcsra készülve Manfred Weber a néppárt, Gianni Pittella a szociáldemokraták, és Guy Verhofstadt a liberálisok európai parlamenti frakcióvezetője közös nyílt levélben szorgalmazta, hogy az unió tagállamainak vezetői mutassák meg, urai a helyzetnek. Megvan a kellő politikai akarat, hogy az európai megoldást megtalálják. Az állam- és kormányfőktől azt kérték, támogassák az Európai Bizottság (EB) javaslatait.

Újabb papír bizonyítja: Orbán Viktor megint hazudik. Az Európa-párti erők - így a Fideszt soraiban tudó Európai Néppárt is - közös uniós megoldást akarnak menekültügyben. Ezt már Ujhelyi István állította tegnap a nyílt levél kapcsán. Az MSZP alelnöke, EP-képviselő keményen bírálta a magyar miniszterelnököt, aki rendre azt állítja, Brüsszel menekültpolitikája megbukott, európai megoldás hiányában csak az unortodox tagállami fellépés hozhat eredményt, Magyarországot pedig "meg kell védeni az európai balliberális erők kríziskezelésétől". A frakcióvezetők levele is bizonyítja, a valóság ezzel szemben az, hogy a Fidesz vezetője "ordas hazugságokkal téveszti meg a magyarokat, miközben saját pártcsaládjának vezetőivel is szembemegy". A három frakcióvezető szeptemberben már kérte Orbánt, ne akadályozza a menekültkrízis megoldását és támogassa az EB javaslatait - emlékeztetett Ujhelyi.

Eközben az unió vezetői gőzerővel igyekeznek kitalálni, hogyan szabhatnának gátat az egyre súlyosabb problémákat okozó menekültáradatnak. A tagállamok belügyminiszterei hétfői tanácskozásukon úgynevezett támogató központok létrehozását javasolták, azt viszont, hogy ezek mely országokban és hogyan fognak működni, később dolgozzák ki a közösség döntéshozói. Az ülést követően csak annyi derült ki, hogy uniós és unión kívüli, elsősorban nyugat-balkáni államok területén helyezkednének el, és a menekültáradat lelassítását szolgálnák, amelyet Jean Asselborn luxemburgi belügyminiszter, az EU soros elnöke kulcsfontosságúnak minősített a jelenlegi helyzetben.

Az uniós belügyminiszterek szeptemberben minősített többségi szavazással döntöttek a kvótáról, ami ellen Szlovákia decemberben keresetet nyújt be az EU luxembourgi székhelyű bíróságán - jelentette be tegnap Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint a beadványhoz más uniós tagállamok, közöttük Magyarország is csatlakozni készül.

Elszámolnánk a határzár költségét
"Balekok ne legyünk. Ha van ilyen lehetőség, akkor nekünk is jelentkeznünk kell, és meg kell próbálni elszámoltatni a költségeinket". Erről Varga Mihály beszélt tegnap Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának szünetében. A nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a menekültügyi kiadásokkal csökkenthető lesz a költségvetési hiány brüsszeli elszámolása. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke, október végén jelentette be, hogy Brüsszel elnéző lesz a költségvetési hiányra vonatkozó uniós szabályok betartatásánál azokkal az országokkal szemben, amelyek a migránshelyzet kezelésére költenek. Az viszont még egyáltalán nem biztos, hogy a kerítés költségét el lehet számolni.