,,Láthatatlan" infláció, dráguló élelmiszerek

Annak ellenére, hogy a KSH tegnap azt jelentette, hogy októberben mindössze 0,1 százalékos éves inflációt mértek, az emberek - elsősorban élelmiszer vásárlásaik során - tetemes drágulást észlelnek. Különösen a népélelmezési cikknek számító burgonya és alma látványos áremelkedését veszik nehezen tudomásul. A statisztikai adatokat viszont nagy mértékben javította, hogy az energiaárak és az üzemanyagoké is mérséklődött.

Érdekes összeállítást közölt a minap a Privátbankár internetes portál: néhány hazai üzletlánc árait figyelembe véve, az élelmiszert (és háztartási vegyi árut) árusítóknál összességében átlagosan 222 forinttal többe került megtölteni kosarunkat októberben, mint egy hónapja, ami 1,2 százalékos emelkedést jelent. Ha 12 hónapra tekintünk vissza, akkor még rosszabb a kép, egy esztendőre visszatekintve 1500 forintos áremelkedést tapasztalt, ami bizony 9 százalékos drágulással ér fel, ami azt jelenti, hogy egy átlagos - két felnőtt, két gyerekes - család havi nagy bevásárlása átlagosan 18 444 forintba kerül.

Mielőtt ezekből az árakból messzemenő következtetést vonnánk le, érdemes szemügyre venni, hogy mi az, ami olcsóbb lett. Nos, ilyet viszonylag kis számban találunk, de ezeknek az árcsökkenése tekintélyes mértékű. Az úgynevezett téli gyümölcsök közül - ezek a tavaszi-nyári friss árut vannak hivatva pótolni - a banán 18 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt, és érdekes módon a nálunk drága árkategóriába tartozó sajtok is átlagosan 16 százalékkal kerültek kevesebbe.

Ezzel azután a jelentősebb mértékben kedvezőbbé vált áruk sora le is zárult. Banán és talán sajt nélkül is még elboldogul a jámbor fogyasztó, de amikor a 65 százalékkal megdrágult almával, vagy a 20 százalékkal többe kerülő burgonyával, 12-14 százalékkal költségesebb tojással vagy naranccsal találja magát szembe, akkor jogosan az az érzése, hogy lényegesen több pénzt hagy a boltokban, mint annak előtte.

Ezek közül az alma volt az, ami 2015-ben rendületlenül drágult, 12 hónap alatt megkétszerezte az árát, de ez a tendencia jellemezte a krumplit, a tojást, a rizst és egyes szeszes italokat, az ásványvizet, a tésztát is, amelyek harmadával kerülnek többe idén ősszel, mint tavaly ilyenkor. Viszont, akik nem vegetáriánusok, azok most örülhetnek, hiszen a csirkemell számottevő mértékben olcsóbb lett, és idesorolhatjuk a mézet is.

Mielőtt ok nélkül örülnénk, érdemes azt is figyelembe venni, hogy az elmúlt hetekben egyre erőteljesebb a magyar méhészek tiltakozása a hamisított kínai mézzel szemben, és még az sem lehet megnyugtató, hogy ezek a termékek az egészségre nem ártalmasak. (Tény, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékekben is találták nyomát a kínai hamisítványoknak, ugyanis ezeket a hitvány mézzel hígították.) Így valóban lehet olcsóbban árulni. A Privátbankár megtudta: az összes olcsó méz unióbéli és a közösségen kívüli termékek keveréke.

Október végén kapott szárnyra az a hír, hogy a vörös húsok és a füstölt húskészítmények rákkeltőek. A szakma ugyan ezt az állítást azon nyomban cáfolta, az ügyes kereskedők azonban nem voltak restek, és azon nyomban egyes árufajták látványos árcsökkentésével reagáltak a rossz szájízt keltő hírekre. (Feltehetően az alacsonyabb árak alkalmazása csak átmeneti jellegű, de vevőcsalogató fogásnak aligha rossz.)

A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek egy év alatt - közölte tegnap a KSH. Az élelmiszerek ára 1,7 százalékkal emelkedtek. Az úgynevezett fogyasztói kosárban ezek 21 százalékot képviselnek, a közüzemi költségek pedig csaknem 14 százalékosat. Vagyis az alacsonyan tartott rezsiköltségek alaposan javítanak a statisztikán, a múlt hónapban olcsóbbá vált üzemanyagok mellett.