Ennél egyszerűbbet még embertől nem kérdeztek. Mesterházy Attila szocialista képviselő írásban arról érdeklődött Rogán Antalnál, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjénél és Lázár Jánosnál, a Miniszterelnökség vezetőjénél, hány tanácsadó dolgozik a tárcájuknál, kik ők és mennyit keresnek.
Látszik, hogy a kancelláriaminiszter óvatosabban kezeli a nyilvánosságot, s alighanem dörzsöltebben is, mint a kabinetiroda vezetője. Óvatosabban, mert válaszol. Dörzsöltebben, mert átlátja, voltaképpen, mi a fene történhetne, ha a sajtó felfigyelne az írásbeli igazságra, amit mindig feltesznek a parlament honlapjára. Még akkora botrányt sem sikerülne kavarni vele, mint az éhező gyerekek moslék reform-menzakajájával, pedig az is idő előtt kihűlt.
Rogán Antalnak még szoknia kell a technikát. Csetlik-botlik a terepen, miközben oktalan dúl-fúl. Jogászkodásba kezd, mert „a közérdekű adatok megismerésének igényével nem áll arányban” az, ha írásbeli válaszban nyilvánosságra hozza, kik mennyi fizetésért adnak tanácsot a minisztériumában. Hogy ezt az "arányt" meg ki mérte be neki ilyen határozottsággal, nem tudni. Aztán valaki csak oldalba böki, mert annyit azért kinyög: a tárcánál a tanácsadók illetménye „nem haladhatja meg a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét”. Szép egyenes, magyar beszéd.
Ha azt hinnénk ezzel a kabinet-miniszter kimorogta magát, hát tévedünk. Nem tud megállni, annyira dühíti, hogy ami célzott közpénzt már egyszer levajazott magának az ő kormányfőjénél, most egy vacak kis ellenzéki piszkálni meri. Fenyegetni kezd: törvényi kötelezettsége ugyan, hogy az adatokba Mesterházy valamikor személyesen is betekinthessen, ám ha azokat nyilvánosságra meri - majd valamikor - hozni, annak „jogi és nem jogi természetű következményei” már a képviselőt terhelik, és azokat, akik a nyilvánosságra hozatalban részt vesznek.
Hogy ezek a következmények miben állnak - deres, talpig-vasban-Kufstein, nyilvános lefejezés, akasztás, golyó - arra Rogán sejtelmesen nem tér ki. Ha szorult - mondjuk Kufsteint illető - emberi kíváncsiság Mesterházyba, akkor azért, ha meg úgy gondolja, hogy ő mégis csak törvényesen megválasztott, felelős tagja a képviselőháznak, amelynek közjogilag meg a kormány felel, például a közpénzek elkötéséről, akkor habozás nélkül világgá kürtöli majd, amit Rogán minisztériumában lát. Többet úgy sem tehet ebben a maradék fél-parlamentáris rendszerben. Igaz kevesebbet sem, amíg a Kabinetiroda nagyhatalma be nem tiltja a kérdezés jogát.
Nem mellesleg: ha Rogán ilyen hangon fogja irányítani a hatalom kommunikációját, magyarul, ha így fog beszélgetni az államügyekről a a főnöke által annyira ajnározott emberekkel, akkor hamarosan még süket fülekre sem talál.
