Dagad Orbán Viktor olcsóbb állama

Publikálás dátuma
2015.11.10. 19:40

Nem akarja Rogán Antal, hogy nyilvánosságra kerüljön, mennyit fizet politikai tanácsadóinak a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A miniszter "jogi és nem jogi következményekkel" fenyegette meg az ez után érdeklődő Mesterházy Attilát. Az MSZP-s képviselő ragaszkodik a közpénzköltéssel összefüggő adatok nyilvánosságához, szerinte ugyanis az adófizetőknek joguk van tudni, hány politikai kinevezettet tartanak el. A kormányapparátus követhetetlensége ellenére némi kutakodás után egyértelmű:  megdőlt Orbán Viktor 2010-es ígérete, mely szerint "az új rendszerbe sem a rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele", hiszen a Fidesz-kabinetek jóval túlnőttek elődjeiken.

Élni kíván betekintési jogával Mesterházy Attila, és igenis megnézi, kik és mennyi közpénzt keresnek tanácsadóként a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Az MSZP-s képviselő mindezt azt követően mondta lapunknak, hogy Rogán Antal propagandaminiszter "jogi és nem jogi következményekkel" fenyegette meg, hogy ha adott esetben nyilvánosságra hozza az idevágó adatokat, melyeket Rogán kizárólag képviselői betekintés során hajlandó megmutatni, nyilvános írásbeli válaszában nem közölt.

"Felháborítónak tartom, hogy Rogán Antal előzetesen megfenyeget, holott egyszerűen éltem képviselői jogaimmal, ráadásul közpénzek felhasználásával összefüggő, tehát az alaptörvény szerint közérdekből nyilvános adatokat kívántam megtudni" - fogalmazott lapunknak Mesterházy. Az ellenzéki politikus érthetetlennek tartja, hogy ha azoknak a köztisztviselőknek meg lehet tudni a nevét, akik tanácsadói megbízást kapnak, hiszen ez a Magyar Közlönyben rendre megjelenik, akkor a politikai tanácsadók névsorát milyen okból titkolhatná el akár Rogán, akár más miniszter. "Ezeket a tanácsadókat ugyanolyan közpénzből fizetik, állami alkalmazásuk oka, illetményük összege és nevük tehát közérdekből nyilvános kell, hogy legyen" - fogalmazott Mesterházy, aki szerint a titkolózásnak egyetlen oka lehet: "van kit rejtegetni, tehát olyan nevek szerepelnek a névsorban, akiknek alkalmazása kínos lehet a kabinetnek". Tipikusnak nevezte, hogy épp a tájékoztatásért felelős miniszter válaszolt ilyen pökhendi módon, egyúttal felhívta a figyelmet: miután nagyjából 160 tanácsadóról, illetve főtanácsadóról van szó, hiszen nagyjából ennyit foglalkoztatnak összesen az államapparátusban, az ő bérköltségük durván 1,2 milliárd forintos kiadást jelent az adófizetőknek évente, így a közvéleménynek igazán joga van tudni, mire megy el ennyi közpénz.

Előzőleg Rogán Antal írásbeli válaszban fenyegetőzött azzal, Mesterházynak ugyan megmutatja a dokumentumokat, mert ez törvényi kötelessége, ám azt a képviselő szerinte nem hozhatja nyilvánosságra, csak ha "számol a következményekkel". Hogy utóbbiak alatt mit értett, azt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem fejtette ki, csupán annyit árult el, hogy a tárcánál a tanácsadók illetménye "nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét". Tavaly a bruttó 238 ezer forint volt, vagyis a tárca tanácsadói maximum 2,4 milliót keresnek havonta. Rogán azt is megírta, a miniszteri kabinetjében 1 politikai tanácsadó és 2 politikai főtanácsadó dolgozik. A Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár kabinetjében eközben 2 politikai tanácsadói és 1 politikai főtanácsadói munkakört töltenek be, a parlamenti államtitkári kabinetben pedig 1 politikai tanácsadó dolgozik. Összesen tehát Rogán alig néhány hetes tárcájánál is legalább 7 tanácsadó dolgozik, ha pedig mindegyikük megkeresi a maximális 2,4 millió forintos összeget, akkor havi bruttó 16,8 milliót is fordíthatnak erre az adófizetők.

Egyébként Rogánnál jóval közlékenyebb volt Lázár János, aki elárulta, hogy a Miniszterelnökségen összesen 18 politikai tanácsadó dolgozik, akikre havonta bruttó 7 893 500 forintot költenek - tehát az átlagbér ott havi 438 ezer fejenként. Emellett a tárcánál 2 politikai főtanácsadó is dolgozik, összesen havi bruttó 2,52 millióért, a miniszterelnök-helyettesnél pedig az egyetlen politikai főtanácsadó havi bruttó 750 ezer forintot keres. A Lázár alá tartozó államtitkárságokon szintén 18 tanácsadó dolgozik, összesen havi bruttó 9 millióért, politikai főtanácsadóból 6-ot alkalmaznak havi 5,7 millió forintért.

A Miniszterelnökség ugyanakkor nem mindig volt ilyen készséges, ha közérdekű adatok kiadásáról volt szó. Korábban lapunk is megkérdezte ugyanis, hányan dolgoznak a tárcánál, illetve, hogy mennyi a minisztérium havi bérköltsége. Válasz bő két hétig nem érkezett, majd a miniszterelnökségi sajtóiroda lapunk másodszori megkeresésére azt írta: "dolgozunk a kérdésein, kérjük szíves türelmét még egy kicsit". A kancellária újabb egy hét kutakodás és számolgatás után csupán annyit közölt: az adatokat megtalálhatjuk a majd 350 oldalas, 2014. évi költségvetési törvényben.

A 2014-es zárszámadási törvényből kiderült, hogy tavaly 624-en dolgoztak közvetlenül Lázár János alatt, a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon idején működő Miniszterelnöki Hivatalnál csupán 30-al voltak többen. Tavaly a tárcánál az illetmények és a juttatások 6,2 milliárdot emésztettek fel, idén pedig 8,2 milliárd van elkülönítve fizetésekre, utóbbiban azonban nincsenek benne a járulékok és a szociális hozzájárulás. Többletköltséget generál a Miniszterelnökségen "kötelező túlóra" is, amit Lázár 2014-ben vezetett be, s mely szerint egy munkanap a tárcánál 10 órás.

Hazugság volt a karcsúsítás

Tovább kutakodva az is kiderült, hogy amikor Orbán Viktor az új minisztériumi struktúra 2010-es bemutatásakor azt mondta, az új rendszerben nem lesz "kormányzati dáridó", vélhetően nem arra számított, ami ma van. Akkor ugyanis még "csupán" 45 államtitkár és 54 helyettes államtitkár volt a kormányban. Ehhez képest a Bajnai-kormány 15 miniszterrel, 25 államtitkárral és 54 szakállamtitkárral köszönt le, ám Orbánnak jelenleg csak miniszterből van kevesebb, szám szerint 11. Az államtitkárok száma azonban csaknem megduplázódott: a kormany.hu szerint a harmadik Orbán-kormány jelenleg 58 államtitkárral és legalább 96 helyettes államtitkárral működik - noha ez utóbbi adat, úgy tűnik, még a kabinet saját honlapjának is nehezen követhető.

A legtöbb államtitkár a Miniszterelnökségen és az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, szám szerint 10-10 fő. Az államtitkárok alapilletménye havi bruttó 997 ezer forint, az apparátust irányító közigazgatási államtitkárok ennél többet 1-1,3 milliót kapnak - ez olykor az 1,1 milliós miniszteri fizetésnél is magasabb. Ehhez jön még egy évi 200 ezer forintos cafeteria keret. Jár még autó is. Államtitkároknál többnyire 2011-es Skoda Superbek, ezekre cserélték le az Audikat, bár van, aki az öregebb A6-os Audikat használja. Többször is előfordult, hogy egy tisztviselő alapjuttatása meghaladta főnökéét: például 2014-ben a Belügyminisztériumban, ahol egy fizetésemelés után Felkai László közigazgatási államtitkár havonta csaknem 1,3 milliót vitt haza, míg Pintér Sándor miniszter "csak" 1,1 millió forintot. A Külügyminisztériumban Szijjártó Péter fizetése ugyanekkor 1 millió 102 ezer forint volt, míg Kohut Balázs közigazgatási államtitkár közel kétszázezer forinttal többet keresett a főnökénél.

Lemondott a hegyközségek első embere

Lemondott hétfőn Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke.

A távozó elnök arról tájékoztatott: a 2012-ben elfogadott új hegyközségi törvény teljes tisztújítást írt elő. Ennek mintegy zárásaként, közel egyhangúan választották a HNT elnökévé. Emlékeztetett arra: felügyeletével szervezték újra a központi intézményt, alakították ki az akkor már közvetlenül a HNT-hez tartozó több mint száz hegybíró alkalmazási rendjét.

A HNT megszerezte a szakmaközi szervezeti állami elismerést, és az így szerzett jogosítványokkal élve elsőként alkalmaztak piacszervezési intézkedést. A szabályozási tevékenység eredményeként, az import drasztikusan csökkent, az export nagy ütemben bővült. Három évtized után ismét növekedett az ültetvényfelület és emelkedő szőlőárak mellett, zökkenőmentesen zajlott a szüret. Emellett a HNT jó kapcsolatot alakított ki a Fölművelésügyi Minisztériummal és a különböző kormányzati szervezetekkel, oktatási intézményekkel, kutatókkal és bővültek a nemzetközi kapcsolatai.

Tornai Tamás az MTI-nek elmondta: lemondásának elsődleges oka, hogy az ágazat jövőjéről alkotott határozott víziója és az általa képviselt vezetési stílus érzékelhetően terhet jelentett elnökségi tagtársai számára.

A hátralévő feladatok az eddigiekhez hasonlóan jelentősek, bízik azok teljesülésében, amihez lemondásával teret kívánt engedni a HNT elnökségének és a megválasztandó új elnöknek - mondta a leköszönő elnök.

Szerző

Tóbiás: szétszakadóban van Magyarország

Az MSZP szerint a hétköznapi tisztességes élet vált veszélyeztetetté a közszférában dolgozó mintegy 700 ezer ember számára azzal, hogy a nettó átlagkeresetük nem éri el a százezer forintot. Erről Tóbiás József elnök-frakcióvezető beszélt kedden Győrben, a párt régiós értekezletén.

Az ellenzéki politikus a november 28-i kongresszust előkészítő értekezleten kiemelte, az egészségügyben, a szociális ellátásban, az oktatásban vagy a rendvédelemben dolgozók átlagkeresete százezer forinttal kevesebb, mint a versenyszférában dolgozóké.
Hozzátette: amikor másfél hónapja megfogalmazták a közszférában dolgozók számára a fizetésemeléssel kapcsolatos követelésüket, sokan azt hitték, hogy ez csupán politikai akció, de a nemzetközi környezet megmutatta, hogy Magyarország nemcsak leszakadóban van az Európai Uniótól, hanem szétszakadóban is.

Szerző