A kishantosi per a megfélemlítésről szól

Száznál többen tüntettek kedden az ellen, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kártérítési pert indított a kishantosi ökogazdaság és a Greenpeace Magyarország ellen. Az állami szervezet tavaly áprilisban magán őrzővédő céget bérelt föl, hogy védje meg a kishantosi földek új bérlőit, amikor azok beszántották a biogazdaság biogabonáját. Az NFA a biztonságiakra költött pénzt akarja behajtani az akkor tiltakozó kishantosiakon és a környezetvédőkön.

"Bátorság!" Zsendülő búzából ezt a feliratot rakták ki a demonstrálók a Pesti Központi Kerületi Bíróság budai, Varsányi Irén utcai épületének parkolójában. A kis növények azokból a magokból nőttek ki, amelyeket a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ alapítói, tagjai mentettek meg az ökogazdaság felszámolásakor. A tiltakozáson a 30 nem kormányzati szervezet (NGO, a köznyelvben - helytelenül - civil szervezet) képviselői mellett sok magánember is részt vett.

A tiltakozók azért vonultak az utcára, mert az állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összesen 14 millió forintos kártérítési pert indított a kishantosiak és a Greenpeace Magyarország ellen. Ők ugyanis tavaly áprilisban demonstráltak a perek és birtokvédelem alatt álló földek beszántása ellen. Az új bérlők, akik közül az egyikről, egy építési vállalkozóról jogerős bírósági ítélet mondta ki idén, hogy nem is pályázhatott volna, becslések szerint 100 milliós kárt okoztak a vetés elpusztításával. Őket védte közpénzből magán örző-védő céget felbérelve az NFA. Az állami szervezet az új bérlők akadályoztatása miatt szerinte elmaradt bérleti díjat is a kishantosiakon akarja behajtani. Jellemző, hogy az NFA az állami földek eladásának meghirdetésekor még a bérleti jogától bírói ítélettel megfosztott személyt jelölte meg bérlőként. A Greenpeace fellépésének is köszönhető, hogy levették a listáról és most már bérlő nélkül hirdetik azt a 28 hektáros kishantosi földet.

Rodics Katalin, a Greenpeace környezetvédelmi kampányfelelőse a Népszavának hangsúlyozta, hogy a kishantosiak 452 hektárját bizonyíthatóan nem valódi gazdák kapták, mert magyar gazda a más vetését nem pusztítja el. Az új bérlők ráadásul ősszel le is vegyszerezték a biominősítésű területeket.

Rodics Katalin úgy vélte, ez demonstráció a mindennapi bátorságról szól - fűzte hozzá.

A szintén jelen lévő Droppa György, a Duna-kör ügyvivője megjegyezte, ez az ügy a hatalom arroganciájáról szól, amelyben az emberi torzulások mutatkoznak meg. Már nem tudják megkülönböztetni a fölösleges erőszakot az értékektől és azokat akarják megbüntetni, akik kiállnak a környezet védelme érdekében az európai értékek mellett. Kishantost átadták a sunyi pénzszerzésnek, a mutyinak, a csalásnak, a lopásnak a hazugságnak - tette hozzá Droppa. A nagymarosi erőmű elleni mozgalom egyik alapítója szerint a rendszerváltás előtti hatalom nem volt ilyen arrogáns, mint a jelenlegi, nem citáltak bíróság elé környezetvédőket.

A per keddi, első tárgyalásán a bíróság a folyamatban lévő egyéb perek lezártáig felfüggesztette az ügyet.

Különös súlyt ad a pernek, hogy november 16-tól, hétfőtől indítja az NFA a 380 ezer hektár állami föld eladását. Így a kishantosi területek új bérlői tulajdonhoz is juthatnak. Az pedig újabb csapás lehet a jogbiztonságon, ha az Országgyűlés elfogadja a Fideszes képviselő, Győrffy Balázs agrárkamarai elnök javaslatát, hogy az állami földek értékesítése után a jelenlegi bérleti díjakat piaci szintre emelhessék. Eltekintve attól, hogy milyen pozitív diszkriminációban részesültek a mostani bérlők, több évtizedes szerződéseket akar felrúgni a Fidesz. Az MSZP 2003-ban pert indított a kedvező bérleti díjak miatt, de a bíróság akkor nem adott nekik igazat, éppen az érvényes szerződésekre hivatkozva. A földforgalmi törvény alapján egyébként csak a 2013 december 15-e után kötött állami földbérletek esetében lehetne módosítani a bérleti díjat, egyébként a kétharmados törvényt kellene módosítani.