Az új koncepció szerint az egyházak besorolását a továbbiakban nem az Országgyűlés dönti el, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba a szervezeteket. A tervezet három kategóriába sorolja a vallási közösségeket. Az egyesületeknél több taggal és pénzügyi támogatóval lehet belőlük a bíróságokon egyházként nyilvántartásba vett szervezet, míg ezeknél is nagyobb társadalmi beágyazottságot jelez a bejegyzett egyházak közé sorolt közösség. Az egyes kategóriák között nem egyszerű az átjárás, hiszen a kérelem benyújtása előtti 5 évben 4 ezer egyszázalékos felajánlást kell igazolniuk a kisebb egyházaknak. A vallási egyesületnek ezen túl 20 éves múltat kell bizonyítaniuk, míg a nyilvántartásba vett egyháznak 15 év után lesz lehetősége a bejegyzett egyházzá válásra. Ezek a hazai működési feltételek kiválthatók tízezer tag felmutatásával, illetve 100 éves nemzetközi működés igazolásával is. A jelenlegi nagy, „bevett” egyházak automatikusan kerülnének bírósági nyilvántartásba.
A hazai kisegyházak működését 2012 óta ellehetetlenítő mostani törvényt az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmeszelte, a magyar államot kártérítésre kötelezte, de Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke a héten mégis azt állította, hogy az új terv nem visszalépés. Iványi Gábor korábban a Népszavának nyilatkozva „rókaságnak” nevezte a javaslatot, mert a besorolás feltételeként szabott nagyszámú felajánlást a kisegyházak a működésük ellehetetlenítése óta eltelt években nem tudták fogadni. A taglétszám alapján pedig csak néhányan, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője szerint rajtuk kívül a Hit Gyülekezete, a baptisták és a krisnások kerülhetnek be a bejegyzett egyházak közé a „történelmi" egyházak mellet