Sok nyitott kérdés maradt Századvég-ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság tegnapi zárt ülésén ugyanis a Belügyminisztérium és a tárca felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet csak a hatáskörébe tartozó tényekről adhatott számot, így egyebek mellett arról, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány mikor kért személyi biztonsági tanúsítványt munkatársai, illetve telephelye számára. Azt viszont továbbra sem lehet tudni, hogy 2010 és 2013 októbere között hozzájuthatott-e minősített iratokhoz az alapítvány. Erről Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a tegnapi ülést követően beszélt lapunknak. Az MSZP-s politikus szerint fontos lenne tudni, hogy 2013 ősze előtt, amikor az alapítvány munkatársai hivatalosan még nem juthattak minősített adatokhoz, kinek a megrendelésére, milyen összegű megbízást kaptak. Milyen iratokat, információkat használt a Századvég és sikeresen elvégezte-e az államtól kapott feladatait.
Ezekre tegnap nem is kaphattak választ a bizottság tagjai, így Molnár szerint folytatni kell az ügyet. Éppen ezért pártjával közérdekű adatigényléssel, interpellációkkal, azonnali kérdésekkel, kérdésekkel igyekeznek kideríteni, hogyan dolgozik az a cégcsoport, amelyik 2010 és 2014 között 3,9 milliárd forint értékű megbízást kapott a kormánytól. Ezért a pénzért egyebek mellett ágazati stratégiákat is kellett készíteniük és nem egészen világos, hogyan lehetett például a MÁV vagy az energiaszektor jövőjéről titkosszolgálati adatok nélkül ilyet összeállítani. Éppen ezért az is kérdés, ha a munkához mégis kaptak minősített iratokat, azokat ki bocsájtotta a Századvég rendelkezésére.
Molnár Zsolt csatlakozik Fodor Gábor kezdeményezéséhez és a szocialista képviselőknek is javasolni fogja, hogy támogassák azt. A Századvég-ügyet kirobbantó Liberálisok elnöke Alkotmánybírósághoz (Ab) akar fordulni azt kérve, hogy a testület utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. azon rendelkezését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. Ahhoz viszont, hogy ezt az Ab-nél kezdeményezhesse, a képviselők negyedének támogatására van szükség, ezért Fodor aláírásgyűjtést indított a parlamentben. Az MSZP-s bizottsági elnök bízik abban, hogy összegyűlik ennyi aláírás, így egyértelműbbé válik a titok felhasználása vagy az esetleges titoksértés. Az ellenzéki politikus szerint az is kérdés, hogy más cégek nem juthattak-e hozzá titkos információkhoz.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint is feltárták, amit lehetett, ebbe azonban a 2013 előtt történtek nem tartoznak bele. A jobbikos Mirkóczki Ádám szintén folytatni akarja az ügyet és akár a többi ellenzéki képviselő, támogatja Fodor Gábor kezdeményezését. Ő viszont úgy látja, ez a történet a nemzetbiztonsági bizottság előtt is folytatódni fog. A fideszes Németh Szilárd ezzel szemben lezártnak tekinti az ügyet, mert semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy működése jogszabályba ütközne. A testület kormánypárti alelnöke rosszul sikerült balliberális támadásról beszélt, ami vihar egy pohár vízben.
A Századvég azután került kínos helyzetbe, hogy Pintér Sándor belügyminiszter Fodor kérdésére elárulta, a századvégesek 2013 októberétől kaptak úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványt, először kilencen, majd 2014-ben még 12-en. Az alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki "Szigorúan titkos!" minősítési szintig. Ez azt jelenti, hogy titkosított adatokba 2013 októbere előtt nem tekinthettek be. Ez azért pikáns, mert Joó Hajnalka, az Origo egykori munkatársa, a TASZ segítségével még 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget, miután a szervezet sorozatban elutasította adatkéréseit a Századvég-csoport szerződésével kapcsolatban. A tárca folyamatosan arra hivatkozott, hogy a cégcsoport tanulmányai és közvélemény-kutatásai döntés-előkészítő anyagok, amelyek közzététele nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeket sértene. Kérdés, hogy mitől minősülnek ezek a dokumentumok akkor nemzetbiztonsági szempontból titkos anyagoknak és a bírósági ítélet ellenére miért nem hozták még nyilvánosságra azokat.
Nagyfokú tájékozatlanságról tanúskodnak és számos csúsztatást tartalmaznak a sajtóban megjelent felvetések - tudatta az ügy kirobbanása után csaknem egy héttel a Századvég. Az alapítvány minden, a "működésével kapcsolatban terjesztett rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot" visszautasított. Politikai körben feltételezik, hogy kormányzati körből is szivárogtatnak, ezért vélhetően legalább részletek ki fognak derülni a cégcsoport ügyeiről. Bodnár Zoltán, Liberálisok ügyvivője ma délelőtt a Századvég-gate újabb szálairól beszél a sajtó képviselőinek.
