Előfizetés

Cafeteria bankkártyával

A béren kívüli juttatások egy új fajtáját mutatta be a Sponsorem társaság a prepaid (feltöltős) MasterCard bankkártya alkalmazásával.

A fogyasztásra kész étel kivételével tetszőleges termék- és szolgáltatáskörben felhasználható utalványok - mint például üzemanyag vásárlása, postai csekk befizetése, lakberendezés, háztartási eszközök, játékok, iskolai felszerelések, ruházat, műszaki cikkek beszerzése, utazás – alkalmazása a bérjellegű kifizetésekhez képest 25 százalékkal több nettó juttatást eredményez. A juttatások adóéven belül, visszamenőleg - akár 12 hónapra - is adhatók. A kártya országszerte 120 000 felhasználási pontot érint, és az első olyan cafeteriatermék, amely képes átlépni az az országhatárokat. A munkaadó számára megkönnyíti a béren kívül adható juttatások adminisztrációját, jelentősen csökkenti a működtetés költségeit, míg a munkavállaló a korábbiaknál lényegesen szélesebb körben használhatja. A szolgáltatás technikai hátterét a Peak Financial Services biztosítja.

A jövő héten jön a Fekete Péntek

Jövő hét pénteken, november 20-án, egy héttel a világnap előtt lesz Magyarországon az úgynevezett Black Friday, a Fekete Péntek, amikor 10-70 százalékos árengedménnyel kínálnak a webáruházak több ezer terméket. Az Amerikából származó kereskedelmi előkarácsonyi akciót először tavaly rendezték meg. Az esemény nyertesei az amúgy is egyre nagyobb forgalmat elkönyvelő webáruházak lehetnek.

Ma már minden negyedik ember él az online vásárlás lehetőségével, igaz ennek a nagyjából 2,3 millió embernek csak a 41 százaléka teszi ezt napi szinten - mondta a szuper pénteket bejelentő tájékoztatóján Várkonyi Balázs, az Extreme Digital, a hazai online áruház vezérigazgatója.

A régiós országokra is jellemző a fővárosközpontúság, legalábbis ami az online vásárlókat illeti. Érdekes módon Magyarország ebből a sorból kilóg és a felhasználóknak alig negyede budapesti.

A webáruházak kínálatában túlnyomóan műszaki, háztartási, szórakoztató elektronikai cikkek találhatók - ez az Extreme Digital esetében eléri a 80 százalékot -, de egyre többen vásárolnak interneten babaápolási termékeket és állateledelt. Különösen a nagy kiszerelésű, 25-30 kilós kutyatápot veszik meg a gazdák az online felületeken.

A szakember elmondta, Magyarországon még jóval kisebb mértékű a hitel-, illetve bankkártya használat az internetes vásárlások esetében, mint a Amerikába, vagy Nyugat-Európában. A vásárlók nagyjából fele ugyan már házhoz szállíttatja a megrendelt terméket, de csak 10 százalékuk fizet online konstrukcióban. Várkonyi szerint jelentős mértékben növeli a bizalmat, hogy a törvényi előírás értelmében 14 napig a webáruházak kötelesek visszavenni a vevőtől a terméket.

A Népszava kérdésére Várkonyi Balázs közölte, 2014-ben a hazai online kereskedelem árbevétele elérte a 230 milliárd forintot, s ez idén 20-30 százalékkal bővülhet. A vasárnapi zárva tartás a cég offline üzleteit érinti, de a várakozásokkal szemben nem szombatra helyeződött át a vásárlási láz, hanem csütörtök-péntekre, de így is okoz bizonyos veszteséget. Az Extreme Digital vezetője nem zárta ki, hogy az online kereskedők ásványvizet, tartós élelmiszereket is forgalmazhatnak majd, és ebben versenytársai legyenek az áruházláncoknak.

Nyitva hagyott kiskapuk

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.11.12. 06:20
A visszaélések már a közbeszerzések kiírása előtt elkezdődnek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Még meg sem száradt a nyomdafesték a november 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvényen, az új jogszabályhoz kapcsolódó számos végrehajtási rendelet még mindig hiányzik, de máris módosítják. Az ügyintézés feltehetően gyorsabb lesz, de a korrupció, a csalások száma aligha fog csökkenni, sőt vannak olyan vélemények is, hogy még nőhetnek is.

Az Országgyűlés az Európai Unió többszöri kérésére alkotott új közbeszerzési törvényt, Brüsszel ugyanis úgy vélte, hogy a 20 éves elődje nem szabott gátat a korrupció elburjánzásának, a csalások száma nem csökkent és hiányoztak azok a garanciák, amelyek ezeket a visszásságokat időben megelőzik - mondta lapunk érdeklődésére Varju László. A Demokratikus Koalíció színeiben politizáló országgyűlési képviselő szerint a november 1-jén hatályba lépett új törvény nagy részt továbbra sem tesz eleget a brüsszeli kívánalmaknak, sőt több ponton még romlik is a helyzet.

A szakpolitikus kíváncsi arra, hogy mit szólnak majd a belga fővárosban ehhez, Varju László egyúttal megjegyezte, hogy szinte meg sem száradt a nyomdafesték az új jogszabályon - melynek több végrehajtási utasítása még meg sem jelent, - és máris két, egymástól független, a kormányzati oldalról származó módosító indítvány fekszik az Országgyűlés asztalán, az egyik a hatáskörökkel kapcsolatos, míg a másik pedig a szervezeti renden kíván némi korrekciót végrehajtani.

Csak három barátnak kell összeállnia, és már eleget is tett a közbeszerzési törvény követelményeinek - sorolta a jogszabály hiányosságait Varju László. A törvény ugyanis arról rendelkezik, hogy három résztvevő már elégséges ahhoz, hogy egy meghívásos pályázat eredményes legyen. Ugyanakkor növeli a visszaélések lehetőségét, hogy a korábbi 125 millió forint helyett az építőipari közbeszerzéseknél csak az 500 millió forintos értéknél kötelező a közbeszerzési pályázatot kiírni. Ezen az Európai Unió feltehetőn nem akad majd fenn, mert a kétmillió eurónál valamivel alacsonyabb összeg a fejlettebb országokban valóban nem számít feltűnően magasnak, a mi önkormányzataink többsége azonban ennél alacsonyabb összegű pályázatokat ír ki - mondta Varju László, aki maga is volt egykor polgármester. A szakpolitikus azzal viszont egyetértett, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb pályázatot kell elfogadni, mert az ajánlott valóban fontos, de a jobb műszaki paraméterek általában magasabb összeget kívánnak meg. Összességében azonban elfogadhatatlan ez a törvény, mert nem javít a jelenlegi korrupcióval terhelt helyzeten - mondta a DK politikusa.

A novembertől hatályos új törvény szerint a közbeszerzéseken az ajánlattételre meg nem hívott kis- és középvállalkozások is nyújthatnak be pályázatot, ezen kívül megszűnik a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzési díja, a jogorvoslati díj pedig a felére csökken. Gyorsulni fog az adminisztráció is, miután 2018 végéig minden résztvevőnek át kell térnie az elektronikus ügyintézésre, emellett a titkosítás szabályai is részletesebbé, ugyanakkor ésszerűbbé váltak - sorolta az új közbeszerzési törvény előnyeit tegnapi sajtótájékoztatón Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság új elnöke, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány eredeti szándéka az volt, hogy a kkv-kat jobb helyzetbe hozza. Az elnök arról is beszélt, hogy a jövőben nem kell közjegyzői okiratba foglalni a kiírási követelményeknek való megfelelésről szóló nyilatkozatokat, elegendő lesz az egyszerű nyilatkozat, amely olcsóbbá teszi az eljárásokat.

Ami valóban hasznos a törvényben az az, hogy az új szabályozás az eddiginél részletesebben és egyértelműbben fogalmazza meg azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak. Ilyen többek között a bárki számára megismerhető, illetve a közérdekből nyilvános adat. A pályázónak, ha mégis üzleti titoknak minősít egy adatot, jeleznie kell, hogy az információ nyilvánosságra hozatala miért és hogyan okozna számára aránytalan sérelmet, ezen állításait pedig meg is kell indokolnia.

A visszaélések már a közbeszerzések kiírása előtt elkezdődnek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A visszaélések már a közbeszerzések kiírása előtt elkezdődnek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A törvény összeférhetetlenségi szabályaira hívta fel a figyelmet lapunk érdeklődésére Kövesdi Zoltán szombathelyi ügyvéd. A jövőben nem adhatnak be közbeszerzési pályázatot például a miniszterelnök, a legfontosabb állami vezetők, a legfőbb ügyész hozzátartozói. (A jogalkotó nyilvánvalóan az olyan eseteket kívánja a jövőben kizárni, mint Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor kormányfő vejének esete, aki sorra nyerte vállalkozásával a különböző települési közbeszerzési pályázatokat.)

Az ügyvédtől érdeklődtünk arról is, hogy milyen hatása lesz annak, hogy az új törvény a közbeszerzési tanácsadók helyett akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat nevesít. Ennek hatására egzisztenciák mehetnek tökre, szakembereket rúgnak ki, akiknek feleslegessé válik a felelősségbiztosítása, és kárba vész a magas szintű szakmai ismeretük. Ehhez Varju László hozzátette, hogy a tanácsadók leváltásával az Ész-Ker Kft. munkatársainak teremtenek állandó piacot, akik a Miniszterelnökség állandó beszállítóinak számítanak.

Kövesdi Zoltán egyébként jók ismeri belülről a közbeszerzési döntéshozatal gyakorlatát, hiszen az egykori szombathelyi közgyűlési, városi fideszes jogi bizottsági elnök 2011 és 2015 között a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke volt. Öt évre választották ugyan meg, de közös megegyezéssel lemondott a pozíciójáról. Ennek oka nyilvánvaló: korábban a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt.

A törvényről a Transparency International Magyarország minap megjelent tanulmánya így vélekedik: "Az új szabályozás hatásáról még nincsenek tapasztalatok. Fontos kérdés az is, van-e szándék az irányított közbeszerzésekre. A bonyolult részletes szabályozás is lehetőséget ad a visszaélésekre."

Orbán visszavette a politikai irányítást?
A miniszter a helyén maradt, a politikai irányítást azonban a miniszterelnök a saját kezébe vette vissza. A változás nem látványos, de jelentős.” Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök főtanácsadója válaszol így a Heti Válaszban ma megjelenő interjújában arra a kérdésre: „Lefokozta” Lázár Jánost a kormányfő?”.
Lázár sokak szerint meggyengült azzal, hogy Rogán Antalt Orbán maga mellé vette a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként, más interpretációk szerint azonban nem jött ki rosszul a Rogánnal vívott meccsből, hiszen elérte, amit akart: Rogán nem az általa vezetett Miniszterelnökségen belül kapott egy önálló részleget – ami ellen Lázár sokak megrökönyödésére nyilvánosan tiltakozott -, hanem önálló tárcát vezet, vagyis a kancelláriaminiszter nem felel a volt Fidesz-frakcióvezető viselt dolgaiért.
Ugyanakkor Lázár túlzottan óvatlan megjegyzései, illetve a Fideszt és a kormányzást érintő kritikái megjegyzései állítólag már a Fidesz elnökségi ülésén is szóba kerültek. Orbán az ülésen a vs.hu szerint azt mondta, a miniszter „nem bír a vérével” és őt magát sem kímélte az elmúlt időkben. Hogy ennek a következménye-e, nem tudni, mindenesetre jelzésértékű, nem a Lázár emberének számító Nobilis Márton lett a Közbeszerzési Hatóság vezetője – aki állítólag ambicionálta is a posztot – , hanem Rigó Csaba Balázs.